Gyulai Hírlap - A világzene három (női) arca

Herczku Ágnes és Nikola Parov nevét nem kell bemutatni a gyulai közönségnek, városunkban már több alkalommal hallhattuk alkotásaikat, személyesen, vagy táncjátékban, zenés darabban. A „Herczku Ági és a Banda” nyolc éve alakult, és a Kárpát-medence muzsikáját hívatott bemutatni. Repertoárjukban elhangzott Halmos Béla emlékének ajánlva egy buzai összeállítás, államalapításunk ünnepére zoboraljai dalok, de hallhattunk mezőségi, vagy éppen – a Magyarország origójú kör több ezer kilométeres sugarába foglalva – többek között felvidéki szlovák és bolgár-dobrudzsai román dallamokat is. A bartóki gondolat el is hangzott: csak úgy lehet igazán megismerni népünk zenéjét, ha megismerjük másokét is.

Herczku Ágnes a hagyományos hangzás- és látványvilághoz hűen konvencionális női szerepet vállalt: kifinomult énekével, valamint ütőgardon-kísérettel járult hozzá az előadáshoz. A zenekar vezetése és a hangszerelés a bolgár származású multiinstrumentalista talentumát dicséri. Nikola Parov a koncerten számos hangszert – gadulkát, nickelharpát, gitárt, vagy a lantszerű vonósokhoz hasonlóan, vertikális helyzetben tartott hegedűt – szólaltatott meg virtuóz módon. A hattagú zenekar produkciója minőségi autentikus népzenével, műsoruk második részében pedig annak saját szájízű adaptációjával nyitotta meg a fesztivált.

A Malek Andi Soulistic együttesben Jáger Bandi légiesen könnyed és simulékony zenei keretet ad a magyar népzene inspirálta daloknak. A jazz-zongorista játékát a műfaj megszokott hangszerelésében és hazánk professzionális zenészeinek (Balogh Roland – gitár, Barcza Horváth József – bőgő/basszusgitár és Lakatos Pecek András – dob) tolmácsolásában ismerhette meg a hallgatóság. A kvintett névadó énekesnőjét, Malek Andreát jól ismeri a hazai publikum, láthattuk színészként és énekesként számtalan musicalben, színdarabban, operettben.

A négy esztendeje létrejött Malek Andi Soulistic együttesben a tőle megszokott stílusban, a klasszikus értelemben vett jazzdívaként nyúl a népdalokhoz, a Jáger Bandi által vezetett kvintett pedig jazz, soul, latin és R&B köntösbe öltözteti a feldolgozásokat és a népies szövegű, saját dalokat. Ily módon kvalifikált, kellemesen andalító, „egyenletes” dalok születtek, amelyek a népdalokat, vagy azok puritán, egyszerű szövegvilágát idéző sorai, atonalitástól és kirívó disszonanciáktól mentes, könnyen befogadható zenei világukkal méltán válhatnak kedvenceivé az igényes, populárisabb zene kedvelőinek is.

Szirtes Edina Mókus műfajoktól független szerző-előadó. Kategorizált világzenei stílusa nem csupán abból fakad, hogy a világ népzenéiből merít, vagy „bele-belekanalaz” egy-egy népdalba. Bármilyen zenei stílusban fejezi ki önmagát, az attól válik (nem mellesleg világszínvonalú) világzenévé, hogy az egész planétán átélhető, erőteljes impulzusokat ad át befogadójának. Az évek során városunkban több formációban hallhattuk már – expresszív zeneiségében sohasem csalódtunk. Ezúttal a tavaly alakult Szirtes Folk Banddel érkezett Gyulára.

A hegedűs-énekes úgynevezett loopoló technikával, egyedül adta elő többszólamú szerzeményét Szabó T. Anna Önkör című versére, majd a kollektíva előadásában előkerültek versek Pilinszky János, Müller Péter Sziámi tollából, valamint magyar és macedón dallamok is izgalmas, energikus ritmusban. Színes hangszerelésű, tíztagú csapatának egytől egyig kiváló zenészei közül a teljesség igénye nélkül kiemelendő az alaposan megeffektelt akusztikus gitárjából szinte a szférák zenéjét is előcsaló Fenyvesi Márton, valamint a neves ütősszekció, Dés András és Födő Sándor. Mindezt összefogva, Szirtes Edina Mókus – érzékeny nőiessége és feminin szertelensége mellett – a férfiakra jellemző technológiai jártassággal és hangszeres technikai tudással, mintegy androgünként játszott és vezényelte a kamaraegyüttest. Határozottan és meghatározóan.

A 2020-as Halmos Béla Népzenei és Világzenei Fesztivál felhozatala szép ívvel szolgált közönségének: elindult a nép/világzene múltját, gyökereit bemutatva, majd a folklór és a klasszikus értékrendű, jelenkori zene fúzióján keresztül eljutott egy progresszív, múltat, jelent és jövőt is megidéző, országhatároktól független világmuzsikáig.