Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
– Első verseskötete érzelmi hullámvasút, amiként ezt a könyv fülszövegében megfogalmazta. Szakmai pályafutása hasonlóképpen érdekes. Honnan indult, milyen utat járt be, s végül hová érkezett meg?
– A forradalom évében, 1956-ban születtem Gyulán. A középiskola elvégzése után Szegeden tanultam vegyészetet a József Attila Tudományegyetemen, majd Budapesten, a Gyógyszerkutató Intézetben kaptam állást. Itt tíz évig dolgoztam. Régi álmom a doktori disszertáció megvédése után valósult meg. Ekkor jutottam ki az „ígéret földjére”, miután egy-két évre meghívást kaptam a Nobel-díjas professzor, Andrew Victor Schally rákkutató intézetébe, New Orleansba. Ottlétemből tizennégy év lett. Két évvel azelőtt, hogy hazatértem szülővárosomba, a gyökereimhez, amerikai állampolgár lettem. Másfél évvel később kineveztek „full” professzornak, jelentős fizetésemelést kaptam, az egyik rákellenes vegyületemet pedig kiválasztották klinikai fejlesztésre. Mégis hazajöttem.
– Miért döntött így?
– A kérdésre nem mindennapi történet ad választ. Egy szép júniusi napon különleges, katartikus élményben volt részem: megvilágosodtam. Könyvet is írok most erről, ezért nem részletezném. Mindenesetre számos következménye lett ennek. Ezek egyike, hogy elkezdtem gyakorolni egy kínai energiamanipulációs technikát, a qigongot, amely idővel napi rutinná vált számomra, és további megértéseket, revelációkat eredményezett. Kifinomult a hatodik érzékem, és erős érzelmi hatásokon keresztül útmutatásokat kaptam egy magasabb tudati síkról. Egyszer például épp hazafelé mentem az autómmal, amikor eszembe ötlött a nemzeti himnuszunk, és elkezdtem zokogni. Egy másik alkalommal a Szózat jutott eszembe, és ismét kicsordultak a könnyeim. Ez néhányszor még megismétlődött. Nem is értettem, mi lehet, hisz soha nem volt honvágyam. A felszabaduló érzelmek viszont akkora erővel hatottak rám, hogy egyszer csak megértettem az üzenetüket: haza kell mennem! És hazajöttem…
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
– Mikor kezdett el verseket írni?
– A kötetbe gyűjtött költemények nagy részét még egyetemistaként vetettem papírra. Automatikus írással születtek. Egyszer csak késztetést éreztem, hogy tollat ragadjak, a toll pedig megmozdult a kezemben. Írt valamit. Úgy tűnt, hogy amit írt, azok versek. Még rímek is voltak bennük. Aztán bekerültek a fiókba, de velem maradtak, jöttek velem, bárhová is mentem. Többször is elolvastam mindegyiket, és meg is könnyeztem mindegyiket. Ám amikor a qigonggyakorlatok után elkezdtem velük foglalkozni, megdöbbenéssel vettem észre, hogy kettő közülük, a Körkirakó és az Én az vagyok e Szent Sárgolyón… című önprofetikus. Hogy mit értek ez alatt? Azt, hogy több mint húsz évvel korábban megírtam, mi fog történni velem. Az Én az vagyok e Szent Sárgolyón… utolsó sora így hangzik: „mígnem egy váratlan pillanatban felbotolván, bűvköréből már nincs menekvés”. Nem értettem, minek a bűvköréből nincs menekvés, de szerencsére így hagytam, nem írtam át. Választ csak akkor kaptam a kérdésemre, amikor megtapasztaltam a Teremtőt, megláttam a Fényt. Ennek bűvköréből már tényleg nincs menekvés.
A következő hónapokban aztán újra megmozdult a kezemben a toll, írt még néhány verset. Ezeket rendeztem később az Aranyhídon című ciklusba. A korábbi verseim címe eredetileg Hullámver(é)sben (Élet-tánc-szvit) volt. Így alakult ki a jelenlegi kötetcím.
– Miért csak most, ennyi év után döntött úgy, hogy kiadja a verseit?
– A készülő önéletrajzi könyvem összeállítása közben, amikor a verseimről és azok keletkezésének körülményeiről írtam, egy adott pillanatban ismét hatalmas erővel érkezett instrukció, amely arra szólított, hogy a költeményeimet külön kötetben adjam ki. Én ekkor már tudtam, érdemes odafigyelnem erre a belső hangra. Tulajdonképpen ezt már egyetemista koromban is tudtam. A nagyon kevés József Attila-idézetből, amelyet megjegyeztem, az egyik igencsak mélyen beleégett az elmémbe ebben az időben. Így hangzik: „És hallgatom a híreket, miket mélyemből énszavam hoz”.
Úgy gondolom, mindenkinek sokat segítene, ha ebben a racionális világban oda tudna figyelni ezekre az instrukciókra, hisz az érzelmeink a valódi segítőink abban, hogy rátaláljunk önmagunkra, és megértsük, mi végre vagyunk a Földön. Ebben pedig a művészeteknek, és így a költészetnek kiemelkedő szerepe van.
– Hogyan jellemezné első kötetének verseit?
– Tematikájukat nézve igen szerteágazók. Java részük az emberi élet nagy kérdéseiről, szeretetről és szerelemről, az élet értelméről, hitről és reményről szól. Több neves költő is megihletett, többek között a már említett József Attila mellett Szilágyi Domokos, Weöres Sándor. A terjedelmi korlátok miatt csak egy részletet idéznék abból a versemből, amelyet a kedvesemhez, Kis Erikához írtam: „Eljegyzési gyűrű / Mint feketeszénbe bújt napsugár, a gyémánt, / úgy sugárzik bogár szemedből a lelked énrám. / Fényében fürdik, csillog és ragyog e gyűrű,/ aranylón”.
Nagy Attila kötete a Stratégiakutató Intézet kiadásában jelent meg, és már megvásárolható az IQ Könyvesboltban, valamint a Jókai utcai egészségboltban. Néhány könyvforgalmazótól online is megrendelhető. A decemberi gyulai könyvbemutatón, ahol szintén kapható lesz, a szerző dedikálni is fogja a példányokat. A kötet első bemutatója a békéscsabai Napkelet Egészségközpontban lesz november 28-án délután 5 órától.
