Gyulai Hírlap - Lezárult a Gyulai Tankerületi Központ energetikai fejlesztése című projekt

– „Az a nemzet, amely nem képes tehetséges fiainak kifejlődését biztosítani és őket a nekik megfelelő helyre állítani, az a középszerűség kezén elsorvad." – kezdte köszöntőjét egy Klebelsberg Kuno idézettel Teleki-Szávai Krisztina, a Gyulai Tankerületi Központ igazgatója. Mint mondta, a mi nemzetünk nem a középszerűség irányába halad: adottak a lehetőségek, a tehetséges fiatalok, a lelkes tanítók, tanárok és intézményvezetők.

Az igazgató hozzátette, hogy a tankerületi központnak otthont adó épületet, közel száz esztendővel ezelőtt a kultuszminiszterről elnevezett utcában építették fel, amelyet ma már Ady Endre utcának hívnak.

– 2016 nyarán már tudtuk, hogy az országban létrejövő tankerületi központok közül az egyik a gyulai lesz. Stabil pontot, biztos hátteret adott az épület, az akkor használt néhány iroda után pedig már az egész palotát birtokba vehettük.

Teleki-Szávai Krisztina megköszönte a segítséget és a támogatást Görgényi Ernő polgármesternek és Kónya István alpolgármesternek, Kovács József országgyűlési képviselőnek, a város vezetésének, valamint a kivitelezőknek és tervezőknek, hogy segítségükkel kívül és belül is megújulhatott a tankerülti központnak otthont adó épület.

– Városfejlesztési programunk stratégiai célkitűzése a köznevelési intézményrendszer korszerűsítése és fejlesztése – vette át a szót Görgényi Ernő. Mint mondta, amikor az iskolarendszer állami működtetésbe és fenntartásba került, akkor Békés megyében két tankerületet hoztak létre: a tervek szerint az egyiknek Békéscsabának kellett lennie, a másik központ helyszíne azonban viták tárgyát képezte.

Volt olyan gazdasági-politikai érdekkör, amelyen Orosházán szerette volna tudni a központot, a gyulaiak azonban nem engedtek, ragaszkodtak hozzá, hogy a másik központ a megye második legnagyobb városában, Gyulán legyen, amely végül így is lett.

– Ez nem csak presztízskérdés volt: a tankerületi központ jelentős munkáltató, közel negyvenen dolgoznak ebben az épületben.

A városvezető elmondta, hogy a központ székhelyét 1931-ben építették, ritkaságszámba menő art déco stílusban, amely egykor a királyi folyammérnöki hivatalnak adott otthont, az épület azonban korszerűsítésre szorult. Hangsúlyozta: először azonban azokat az épületeket akarták felújítani, amelyekben oktató-nevelő munka folyik, így az elmúlt másfél évben megújult a Dürer, a Bay, a „Lila” és az Implom iskola, valamint az Erkel Ferenc gimnázium kollégiuma is.

Görgényi Ernő kiemelte: az önkormányzat célja az is, hogy a város által megrendelt beruházásoknál lehetőséget adjanak a gyulai vállalkozásoknak. Mint mondta, a közbeszerzési eljárásokat – amelyek kivétel nélkül szabályosak voltak – rendkívül nagy hányadban nyerték helyi vállalkozások. Ez jó a városnak, hiszen a fürdővárosi cégek itt fizetnek adót és gyulai embereket foglalkoztatnak, a nyereségüket pedig helyben fektetik be, segítve ezzel a helyi gazdaság fejlődését.

A polgármester hozzátette: látja, hogy vannak olyan pártpolitikai csoportosulások, amelynek nem tetszik, hogy Gyulán érvényesülni tudnak a helyi vállalkozások, ez pedig sajnálatos, mert ez a város érdeke is.

Mint mondta, ezt már elődeink is tudták: a most felújított épületet a Gyula városa által adományozott telken építették fel, az adományozásnak pedig volt egy kikötése, miszerint az építkezésen csak gyulaiak dolgozhatnak.

– Amikor a köznevelési és közoktatás átszervezésre került a sor nemrégiben Magyarországon, az nem képezte vita tárgyát, hogy az új intézményrendszert Klebelsberg Kunóról kell elnevezni, hiszen ő az emblémája és jelképe országunk oktatásának – hangsúlyozta Kovács József.

Az országgyűlési képviselő felidézte, hogy a polgármesterrel együtt próbálták meggyőzni Palkovics László, akkori közoktatásért felelős államtitkárt arról, hogy Gyula legyen a másik központ a megyében Békéscsaba mellett, aki pedig egyetértett az elképzeléssel.

Hozzátette: az energetikai pályázatok megjelenésekor nem volt kérdéses, hogy a tankerülti központ épületét is fel kell újítani, amely ugyan gyönyörű, de a működtetés költségei nagyok lettek volna, így jókor jött a beruházás, amely jelentős megtakarítást jelent a fenntartónak, az önkormányzatnak.

A köszöntők után oklevelet adtak át az elvégzett munkáért Vörös Ferencnek, a DBD-Bau Kft. ügyvezetőjének és Ritecz László tervezőnek, valamint Görgényi Ernőnek, Kovács Józsefnek és Teleki-Szávai Krisztinának. Az átadót ünnepélyes szalagátvágás zárta.