Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Bogártelki lakodalmast húztak el elsőként annál az Ecsedi utcai háznál, amelyben id. Halmos Béla építészmérnök és fia, ifj. Halmos Béla Széchenyi-díjas népzenekutató, népzenész lakott Gyulán. Az emléktáblák alatt Patyi Zoltán szólt az egybegyűltekhez.
A Körös Táncegyüttes vezetője felidézte: kisgyermekként a szemközti házból nézte, miként jön-megy a nagyon titokzatos, hosszú hajú férfi szalmakalapban, vállán egy hegedűvel és egy aktatáskával. Már kamasz volt, amikor megtudta, nem is akárki ez az ember, ezért alig várta, hogy bemutatkozhasson neki. A sors és a szerencse később úgy hozta, hogy munkatársa lett. Mivel a méhkeréki felvételek kapcsán is sokat találkoztak, közelebbről, emberként is megismerhette. Kiváló humorú, érdekes, „jó fej” személyiség volt, mondta ifj. Halmos Béláról méltatója, Patyi Zoltán.
Patyi Zoltán
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Amikor tavaly megnyílt a kiállítása az Almásy-kastélyban, akkor tudta meg, mennyire jól rajzolt. Pedig mindig mondta, hogy mérnökként sok mindenhez ért, többek között rajzolni is tud, ám ezt senki sem hitte el neki, mutatott rá Patyi Zoltán. Kiemelte: érdemes munkásságának erre a fejezetére is odafigyelni.
A Körös Táncegyüttes vezetője aláhúzta: ifj. Halmos Béláról mindezek mellett azt is tudni kell, hogy az első volt a hazai népzenészek közül, aki a nagydoktori címig vitte, hisz megfejtette az egyik széki hagyományőrző zenész technikáját, és erről tudományos dolgozatot is írt. Patyi Zoltán azt sem tudta elhallgatni, hogy amikor asztaliteniszeztek, mindig hagyni kellett, hogy nyerjen. Mert „a Béla” nem szeretett veszíteni.
A koszorúk elhelyezése után az eseményt Patyi Zoltán és zenekara zárta le méltóságteljesen azzal, hogy Gyula város két emblematikus alakjának tiszteletére eljátszott egy Kalamajkás forgatóst. Az örömzenélésbe a jelenlévők is bekapcsolódhattak.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Bár ifj. Halmos Béla Szombathelyem született, az utókor gyulainak tartja. Ismertségét azzal alapozta meg, hogy részt vett a hangszeres népzenei és táncházmozgalom elindításában, majd a Sebő-együttes megalapításában. 1990-ben a Kalamajkának lett a prímása. Tanított a zeneakadémián, tudományos főmunkatársa volt a Magyar Művelődési Intézetnek, megszervezte a hangszeresnépzene-kutató csoportot, létrehozta a táncházarchívumot. Édesapja a gyulai vár megmentésében és műemléki rekonstrukciójában töltött be fontos szerepet.
A Minden Magyarok Nemzetközi Néptáncfesztiválját, amely részben a gyulai népzenetudósnak köszönhető, este nyolckor nyitják meg a tószínpadon. A rendezvény három napjának programjain ingyenes a részvétel.
