áchim erzsébet és kónya istván
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Családias környezetben ünnepelték meg a gyulaiak a Himnusz 175. születésnapját a Gyulai Várszínház Kamaratermében. A számításokkal ellentétben a terem nem telt meg, az érdeklődést bizonyára a nagy nyári meleg és a délelőtti szoboravató is visszafogta. Erre Kónya István, Gyula város alpolgármestere utalt megnyitóbeszédében.
Az elöljáró szólt arról is, hogy előző nap az Erkel Ferenc Társaság a Magyar Nemzeti Múzeumban ünnepelt a Budapesti Filharmóniai Társasággal közösen, számottevő közönség előtt. Az alpolgármester így fogalmazott: ez a hétvége talán azokban a gyulaiakban is elindít majd valamit, akik még nem tudták összekötni Erkel Ferencet Kölcseyvel. Mint mondta, bár társaság már nagyon sokat tett az Erkel-kultusz népszerűsítéséért, bőven van még min dolgozni.
Kónya István kiemelte: ugyanaznap délelőtt egy nagyon felemelő ünnepségnek volt a részese a Gyulai Várfürdő fái alatt, ahol a jelenlévők átszellemült lélekkel tudtak eggyé válni a Himnusszal, Erkel Ferenc zenei zsenialitásával. A várfürdő vezetősége és Gyula városa itt leplezte le az első vidéki egész alakos Erkel-szobrot.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
A köszöntő után elsőként a zeneszerző Bánk bán című operájának előjátékát hallgathattuk meg a Svájcban élő gyulai Áchim Erzsébet előadásában, majd a békéscsabai kórustagokkal kiegészült Erkel Ferenc Vegyeskar is elfoglalta helyét a színpadon. Erkel Ferenc Buzgó kebellel című, 1875. évi karművét, amit a zeneszerző Göndöcs Benedek szövegére komponált, és amelynek első bemutatója Gyulán volt, együtt adták elő.
A koncerten a magyar romantika előzményeit is felelevenítették. Így került műsorra Bihari János Verbunkosa, amit Somogyváry Ákos legkisebbik fia, Somogyváry Barnabás játszott el hegedűn, Áchim Erzsébet kíséretében. A romantika másik nagy mesterétől, Liszt Ferenctől, akit Erkel Ferenctől eltérően világszerte ünnepeltek, a Desz-dúr Consolation című zongoraciklus egyik részlete hangzott el.
A késő délutáni összeállítás publikuma a Hunyadi László című opera Palotását, Rózsavölgyi Márk Első magyar kör-tánczát, a Bánk bánból a Szép örömkönny ragyogását, a Keserű bordalt és végül a Himnuszt is meghallgathatta.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
