a Perek '56 adatbázist mutatták be a történészkonferencián
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Erdmann Gyula, az MNL Békés Megyei Levéltára nyugalmazott igazgatója az 1956. évi Békés megyei események monográfusaként köszöntötte a tudományos ülésszak meghívott előadóit és hallgatóságát. Megnyitóbeszédében aláhúzta: bár országunkban százezreket sújtott a németek deportálása és kitelepítése, a csehszlovák-magyar lakosságcsere, kétszázötvenezer ártatlan személyt a szovjet hadifogság és hatszázezer zsidót az idegengyűlölet, Békés megyében 1956-ban a rend forradalma zajlott le, az indulatok nem törtek felszínre.
A történész felvázolta: tudomása szerint a vizsgált időszakban, a második világháborút követő két-három évben Németvároson legkevesebb öten akasztották fel magukat a sorozatos zaklatások miatt. Összehasonlításként megemlítette, országos viszonylatban ekkor 1 millió koncepciós per indult, a koholt vádak pedig 400 ezer ítéletet eredményeztek. Ennek következtében az ötvenes években egy egész ország félt és rettegett.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Erdmann Gyula megjegyezte: várható volt, hogy az éveken át sanyargatottak egyszer csak bosszút állnak, és lincselések lesznek. De messze nem ez történt. Vidéken, így Békés megyében is a rend forradalma zajlott le, csekély kivétellel elmaradt a véres igazságtétel. A korábbi vezetők nemcsak, hogy félreálltak, de sokszor meg is védték a nép haragjától a helyi főmuftikat. Mádai János például személyesen védte meg a gyulai állami gazdaság kommunista igazgatóját. Hálás köszönetként a kádárista bíróság fordított egyet a kockán, és az elvtársat nevezte ki a Mádai ellen indított büntetőeljárás egyik fő terhelő tanújának. Füzesgyarmaton ugyan végigverte a dühös tömeg a kommunista pártitkárt a főutcán, bárki felpofozhatta, akinek elszámolnivalója volt vele, ám a józan emberek itt is felülkerekedtek, véget vetettek az önbíráskodásnak.
A gyulai levéltár nyugalmazott igazgatója kiemelte: Békés megyében öt ember kínoztak halálra a pufajkások, köztük a teljesen vétlen forradalmi vezetőt, Horváth Lajost. Az viszont megesett, hogy a kiszemeltet félig agyonverték, majd hozzákötötték egy autóhoz, így, félholtan húzták végig a városon, községen. Emellett 688 ítélet született koholt vádak alapján. Tizenkettő volt horthysta katonatiszt, ugyanennyi egykori csendőr ellen. Százhetvenhat verdikt aktív munkást, 155 napszámost és földművest, 118 kisparasztot, 100 értelmiségit és mindössze 18 kulákot érintett kedvezőtlenül.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnöke első előadóként a Perek ’56 adatbázist mutatta be a jelenlévőknek. Kifejtette: a nyilvántartásba az ítélkezésben részvevők (nyomozók, ügyészek, tanácsvezető bírók, ülnökök, népbírók) életpályájának legfontosabb adatait vették fel, így megtalálhatók köztük azok az információk is, amelyeket Békés megye „hóhérjairól” sikerült összegyűjteniük. A következő lépésük az lesz, hogy a rendszert kiszolgáló ügyvédeket is számba veszik. Ugyanitt az egyes pereljárások külön is tanulmányozhatók.
A konferencián több neves kutató szólalt fel az 1956-os forradalmat követő megtorlások témakörében. Köztük Kis József (Borsod-Abaúj-Zemplém Megyei Levéltár), Tánczos-Szabó Ágota (Bács-Kiskun Megyei Levéltár), Galambos István (NEB) és Mikó Zsuzsanna (MNL). A Békés megyei archívumot Sáfár Gyula igazgatóhelyettes képviselte, aki a békéscsabai Szekeres István perét vázolta fel, míg a levéltár igazgatója, Erdész Ádám A forradalom gyulai vezetőinek kiválasztódása, legitimációja, a fontos döntések születésének körülményei (1956. október 25. – december 17.) címmel értekezett az ülésszakon.
