Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Erdész Ádám, az MNL Békés Megyei Levéltárának igazgatója a konferencia délelőtti megnyitóján elmondta, annak alkalmából szervezték meg a konferenciát, hogy 1419-ben, vagyis hatszáz éve kelt az az oklevél, amely Gyulát már mezővárosnak minősíti. A település fejlődésében ez egy nagyon fontos pillanat, és nagyon fontos annak az időszaknak a fejlődése is, amely a 15. században indult el, mutatott rá az igazgató.
Az intézményvezető beszélt arról is, hogy a város és a levéltár együttműködése többéves, a mostani a negyedik közös konferenciájuk. Ennek programját úgy építették fel, hogy az előadók megvizsgálhassák, mi történt ebben az időszakban Gyulán, melyek voltak a város históriájának legfőbb mozzanatai. Ám ezen is továbblépnek ezúttal, hisz az, ami a városban illetve a környéken történt, csakis akkor értelmezhető, ha a hátteret is felrajzolják, a magyarországi, sőt az európai városfejlődés modelljéről, jogéletéről is szót ejtenek, kiemelten a mezővárosokéról, hangsúlyozta Erdész Ádám.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Gyula város polgármestere, Görgényi Ernő a konferencia részvevőit Márai Sándor gondolatával köszöntötte. Megnyitó szavaiban az írót idézve foglalta össze, mi a titka, mi a lényege egy város szellemiségének. Úgy vélte, Gyula városát az alkotó polgári lelkület jellemzi leginkább, ezt viszont időről időre meg kell erősíteni. Ennek kitűnő eszköze a múlt értékeinek feltárása, a történelmi tettek, cselekmények, elődeink sikereinek és kudarcainak felelevenítése.
A közös munkát 2012-ben kezdték el, emlékeztetett Görgényi Ernő. Akkor azzal kereste meg a levéltár-igazgatót, hogy Scherer Ferenc történetíró szerint 1313-ban kelt Károly Róbertnek két olyan oklevele, amelyben Gyulát először említik meg. Azt javasolta, ünnepeljék meg méltóképp az évfordulót. Erdész Ádám viszont felhívta a figyelmét Dusnoki-Draskovich József kutatási eredményeire, amelyek cáfolják, hogy ez az irat valóban Gyula városában keletkezett volna. Beszélgetésük alkalmával fogalmazódott meg az ötlet, miszerint jó lenne, ha körüljárnák, mennyire nyúlnak vissza Gyula város történetének gyökerei. Így születtek meg a rendszeres tudományos ülésszakok és a hozzájuk kapcsolódó tanulmánykötetek.
Görgényi Ernő örömmel nyugtázta, hogy számos iskolás is megjelent az összejövetelen, majd felköszöntötte Homoki-Nagy Máriát, aki professzora volt a jogi karon.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
A közönséget Rácz György, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főigazgató-helyettese hangolta rá a tematikára, majd Blazovich László, a Szegedi Tudományegyetem jogi karának professor emeritusa tartott előadást az európai városfejlődés jogtörténetéről. Ezt követően Petrovics István, az SZTE BTK címzetes egyetemi tanára mutatta be a Városok és központi helyek a középkori Duna-Tisza-Maros-közben című dolgozatát. A szekciót Homoki-Nagy Mária, az SZTE jogi kara jogtörténeti tanszékének vezetője zárta a mezővárosi jogról szóló értekezésével.
A szünet után Halmágyi Miklós, az MNL Békés Megyei Levéltára munkatársa kapott szót. A történész az 1700-as évek fordulóján keletkezett levelek és a különböző jogi státusra utaló feljegyzések alapján tárta fel, mikor válhatott mezővárossá Gyula település. Németh Csaba, az archívum másik levéltárosa Maróti János személyét idézte fel. Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár volt főigazgatója betegség miatt nem tudott eljönni Gyulára, szakcikke viszont meg fog jelenni a konferencia anyagát tartalmazó kötetben.
