Gyulai Hírlap - Kiváló Polgár kitüntetést kapott Stein Tamás gyermekháziorvos március 15-én

Görgényi Ernő köszöntőjében felidézte: Gyulán az 1848–49-es forradalom kitörésének első évfordulóján is ünnepséget tartottak, és adománygyűjtést szerveztek a honvédek, a sebesültek és a foglyok javára. Kiemelte: a fürdővárosban idén is egész napos ünnepséggel tisztelegtek azok előtt, akik feláldozták életüket a szabadságért és Magyarország függetlenségéért.

Aláhúzta: a szabadságharc tiszteletének kultusza iránti elkötelezettséget jelzi Gyulán, hogy 1888-ban a város első díszpolgárainak Kossuth Lajost és Erkel Ferencet választották. Utóbbi műveinek lelkesítő hatásuk volt 1848-ban – tette hozzá.

Hangsúlyozta: a 48-as forradalmárok előtti tiszteletadás jele az is, hogy a rendszerváltás óta az önkormányzati kitüntetéseket minden évben március 15-én adja át a város mindenkori polgármestere.  

 

A gyulai képviselő-testület idén tizenegy elismerést ítélt oda. Kiváló Polgár kitüntetést vehetett át Stein Tamás gyermekháziorvos kimagasló szakmai tudással végzett, több évtizedes odaadó és példaértékű munkájáért.

A laudáció felidézi: Stein Tamás 1972-ben szerzett diplomát a Semmelweis Egyetemen, de csak a katonai szolgálat után állhatott munkába a gyulai kórház gyermekosztályán. 1976-ban Méhkeréken vállalt munkát, 1982-ben Gyulaváriban lett gyermekháziorvos, és rövid megszakítással 1985-ig tanított a Semmelweis Egészségügyi Szakiskolában. Néhány éve nyugdíj mellett dolgozik, de még nem gondolkodik azon, hogy praxisától megváljon. A méltatásban azt is megjegyzik, hogy a kitüntetett alapító tagja volt az EDÜ-győztes Lélu zenekarnak, amely a Ki Mit Tud? döntőjéig jutott.

– Ha az erőm engedi, és a gyerekek, a szülők ragaszkodnak hozzám, sokáig fogok még dogozni – fogalmazott Stein Tamás a díjátadón.

 

Gyula Városért kitüntetést kapott H. Nagy Katalin, a Pándy Kálmán tagkórház gyermekosztályának gyermekdiabetológus főorvosa, gyermekpulmonológusa kiemelkedő hivatástudattal végzett tevékenységéért, valamint a diabéteszes gyerekeket és családjukat támogató civil kezdeményezésekért.

H. Nagy Katalin a diploma megszerzése óta dolgozik a Pándy Kálmán tagkórház gyermekosztályán, nevéhez fűződik az intézményben a gyermekdiabétesz-gondozás megalapítása. Tagja a Magyar Gyermekorvosok Társaságának, a Magyar Diabetes Társaságnak, a Magyar Tüdőgyógyász Társaságnak, elnökhelyettese a cukorbeteg gyerekeket segítő Diaboló Alapítvány kuratóriumának. 2014-ben a Richter Aranyanyu közönségdíját, 2018-ban a 21 Nő az Egészségügyért Alapítvány díját nyerte el. Őt és csapatát, a Hétpettyes Angyalokat elismerve szeretetkönyv készült, melyben a diabéteszes gyerekek és szüleik írják le történeteiket – áll a méltatásban.

H. Nagy Katalin kifejtette: a kitüntetés a családjának, a kollégáinak, a barátainak, a szülőknek és a kis betegeinek is szól. Mint fogalmazott, a gyerekek szeretete, és az, ahogy a betegségüket viselik, mindig új erővel tölti el, és arra ösztönzi, hogy keresse a megoldásokat.

 

Ugyancsak Gyula Városért kitüntetéssel ismerték el Bagosi Sándort, a Dig-Build Kft. ügyvezetőjét kiemelkedő szakmai munkájáért, a rehabilitációs foglalkoztatásban betöltött szerepéért és sokrétű karitatív tevékenységéért.

A kitüntetett 1976-tól 26 éven keresztül dolgozott a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságnál, majd saját vállalkozásba kezdett. A Dig-Build Kft.-t 2001-ben alapította meg. Vállalkozása Gyulán és a környező településeken 210 embert foglalkoztat, és 88 rehabilitációs tanúsítvánnyal rendelkező munkavállalónak biztosít megélhetést. Bagosi Sándor a rászorulók mellett rendszeresen támogatja a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság Nyugdíjas Klubját, a megyei kórház gyermekosztályát, a nagyberényi önkormányzatot, valamint a sport- és a kulturális élet szereplőit. Mások mellett anyagi segítséget nyújtott Bíró Bernadett paralimpikonnak, Suhajda Szilárd hegymászónak és a Regele Károly Úszóklubnak – emeli ki a laudáció.

Az elismeréssel járó díszoklevelet a kitüntetett fia, Bagosi Tamás vette át.

 

Szintén Gyula Városért kitüntetésben részesült Ábrahám Csaba vállalkozó a fürdőváros gazdasági fejlődése és a munkahelyteremtés érdekében végzett kiemelkedő, példaértékű tevékenységéért. A díjjal járó pénzjutalmat a kitüntetett az Erkel Ferenc Gimnázium Tehetségeiért Alapítványnak ajánlotta fel.

A méltatásban elhangzott: Ábrahám Csaba agrármérnöki diplomája megszerzése után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, majd a szarvasi főiskolán tanított. Az élelmiszer-biztonság területén 2006-ban kezdett el dolgozni, ekkor alapította meg a Food Analytica Kft.-t. A doktori cím megszerzése után, 2009-ben költözött vissza Gyulára, ahová 2013-ban telepítette át cégét. A Henyei úti ipari parkban zöldmezős beruházással saját üzemet létesített, amely 2018-ban csatlakozott a francia alapítású Eurofins csoporthoz, a világ egyik legnagyobb élelmiszer-analitikai laboratóriumhálózatához. A vállalkozás tevékenysége során elért eredmény szolgált forrásául egy másik jelentős vállalkozás, a Viharsarki Sernevelde megalapításához. Az Ábrahám Csaba által alapított cégek mintegy száz embernek biztosítanak munkahelyet Gyulán, a Food Analytica Kft. a város húsz legnagyobb adófizetője közé tartozik.

A kitüntetett kollégáinak ajánlotta az elismerést. Aláhúzta: vállalkozásai révén olyan, magas hozzáadott értéket képviselő munkahelyeket teremtettek Gyulán, amelyekre korábban nem volt szükség a településen. Emellett hozzájárultak ahhoz, hogy sok fiatal költözzön a fürdővárosba – tette hozzá. Mint mondta, az elismerés kötelezettséget is jelent, továbbra is igyekszik hasznos polgára lenni Gyulának.

 

A képviselő-testület Gyula Városért kitüntetést adományozott Tóth Béla szobrászművésznek több évtizedes művészi teljesítményéért és a gyulai vár előtt felállított emblematikus lovasszobor megalkotásáért.

Tóth Béla édesapja világhírű lovasszakember, a magyar öttusa-válogatott lovasedzője volt. A budapesti szobrászművész maga is lovas, kétszeres országos és ifjúsági díjugrató bajnok, több magyar és nemzetközi verseny győztese. Diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett, ahol Somogyi József, Szabó István és Pátzay Pál volt a mestere. Munkásságát hatvan köztéri szobor fémjelzi, köztük több mint tíz bronz lovasszobor. Köztéri művei közül kiemelkedik az 1974-ben a gyulai vár előtt felállított alkotás. A Lovas harcos, illetve Végvári vitéz néven ismert szobor az évtizedek során a városkép részévé vált – áll a laudációban.

Tóth Béla kifejtette: a gyulai lovasszobor megalkotása az első komoly munkája volt, amelyet azóta sem tudott túlszárnyalni. Kiemelte: alkotása egyedülálló környezetbe került, amely az első pillanatban magával ragadta. Elmondta: mivel túl fiatalnak találták, sokáig nem valósíthatta meg tervét, 4-5 év kellett ahhoz, hogy a szobor elkészüljön és a helyére kerüljön. Arról is beszámolt, hogy az eredeti elképzelés szerint a vár előtti füves területen kapott volna helyet az alkotás, de sikerült elérnie, hogy módosítsák a koncepciót. Hozzátette: a szobor jelenlegi helyén tökéletesen belesimul környezetébe, olyan, mintha „mindig is ott lett volna”.  

 

Ugyancsak Gyula Városért kitüntetést vehetett át Bak Sándor, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság idén nyugdíjba vonult igazgatója a fürdőváros vízügyi biztonságáért végzett magas szintű vezetői tevékenységéért, aktív közéleti szerepvállalásáért és a Tájvízház létrehozásáért.

Bak Sándor a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. Az egyetem elvégzése után pályázat útján került Gyulára, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságra, ahol nyugdíjazásáig dolgozott. Az intézmény igazgatójává 1998-ben nevezték ki. Vízügyi vezetőként kiemelten kezelte az ár- és belvízvédelmi feladatokat. Irányítása alatt az igazgatóság több fejlesztést is megvalósított, köztük a mályvádi és a Kisdelta árvízi szükségtározók rekonstrukcióját. A Mosonyi Emil-emlékszoba és a Tájvízház létrehozása, továbbá Bodoky Károly szobrának felállítása is az ő szervezőmunkájának köszönhető. 1999-ben elnöke, 2007-ben országos elnökségi tagja lett a Magyar Hidrológiai Társaság Békés Megyei Területi Szervezetének. Nyolc évig volt a Békés Megyei Mérnöki Kamara elnökségi tagja, és kilenc éven át töltötte be a Gyulai Sportegyesület kézilabda-szakosztályának elnöki posztját. 2012 óta a Magyar–Román Vízügyi Bizottság kormánymeghatalmazott-helyettese. A dél-alföldi települések egészséges ivóvízzel való ellátása érdekében végzett munkájáért 1988-ban Békés Megye Fejlődéséért plakettet kapott. 1997-ben Vízügyért Szakmai Érmet, 2000-ben a Vizek Kártételei Elleni Védekezésért érdemérmet vehetett át. 2002-ben a Széchenyi-emlékérem arany fokozatával, 2006-ban Vásárhelyi Pál-díjjal, 2013-ban a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetéssel és a Magyar Hidrológiai Társaság Bogdánfy Ödön-emlékérmével ismerték el munkáját. 2018-ban Pintér Sándor belügyminiszter Kvassay Jenő-emlékérmet, a Magyar Hidrológiai Társaság pedig Kvassay Jenő-díjat adományozott neki – hangzott el a méltatásban.

Bak Sándor úgy fogalmazott: az önkormányzati kitüntetést a legkedvesebb elismerései között tartja majd számon. „Immár nemcsak én tekintem Gyulát a magaménak, hanem a város is engem” – tette hozzá. Hangsúlyozta: igazgatói tevékenysége során arra törekedett, hogy az általa irányított 300–400 fős kollektíva a város társadalmi, kulturális és sportéletében is jelen legyen. Leszögezte: munkatársai nélkül nem tudott volna eredményeket elérni, kitüntetése őket is megilleti. Jelezte: az elismeréssel járó pénzjutalomból százezer forintot felajánl a cukorbeteg gyerekeket segítő Diaboló Alapítványnak.

 

A fürdővárosi grémium Gyula Városért kitüntetésben részesítette a Pándy Kálmán tagkórház hospice-osztályának kollektíváját a megbékélés és az emberi méltóság megőrzése érdekében végzett fáradhatatlan és áldozatos munkájáért.

Az 1994-ben létrejött hospice-osztály jelenleg az onkológia osztályhoz kapcsolódva működik Pikó Béla osztályvezető főorvos és Pakai Tímea osztályvezető főnővér irányításával. Az osztályon a végstádiumú, gyógyíthatatlan daganatos betegekről tizenhárom ápoló gondoskodik. A munkacsoport a betegeknek és családtagjaiknak is próbál segítséget nyújtani, céljuk, hogy otthonos környezetben könnyítsék meg a betegek utolsó heteit, napjait. Az osztályon dolgozók az egészségügyi ellátás egyik legnehezebb feladatát látják el, példamutató hozzáállásukkal a nap minden percében a legnagyobb türelemmel, megértéssel és emberi humánummal veszik körül az osztályukon elhelyezett súlyos betegeket. Munkájuk legnagyobb eredményének azokat a beírásokat tartják, amelyek a „betegek és hozzátartozók könyvében” olvashatók – emelik ki a méltatásban.

A kitüntetéssel járó díszoklevelet Becsei László főigazgató főorvos, Pikó Béla osztályvezető főorvos, Veréb Blanka adjunktus és Pakai Tímea vezető ápoló vette át.

Pikó Béla elmondta: az onkológia területén óriási eredményeket értek el az elmúlt időszakban, ám még mindig vannak olyan betegek, akiket az aktív daganatkezelés ma ismert lehetőségeivel nem tudnak meggyógyítani. Nekik többek között szociális és pszichés segítséget tudnak nyújtani – tette hozzá. Az osztályvezető főorvos köszönetet mondott a hospice-osztály munkatársainak, majd hozzátette: az elismerés nemcsak nekik, hanem a betegeknek is szól.

 

Gyula Város Szolgálatáért kitüntetést kapott Antal Károly, a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. vízkitermelési csoportjának vezetője az ivóvíz-szolgáltatási ágazatban kiemelkedő felelősségtudattal végzett közszolgálatáért, több évtizedes alapos és precíz szakmai munkájáért.

Antal Károly 1977–1978 között a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságnál, 1978–1983 között a Gyulai Húskombinátnál dolgozott, 1983-tól pedig a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. munkatársa. Munkáját a közszolgáltatás felelősségének szem előtt tartása, a magas színvonalú szakmaiság és a pontosság jellemzi. Feladatait kiemelkedő szorgalommal, lelkiismeretességgel és munkakörét meghaladó kötelességtudattal látja el. Meghatározó szereppel bírt az Ivóvízminőség-javító program megvalósításában, jelentősen hozzájárul a víziközmű-ágazat fejlesztéséhez – hangsúlyozza a laudáció.

A kitüntetett munkatársainak, szeretteinek és a gyulai képviselő-testületnek mondott köszöntet az elismerésért. Mint kifejtette, azt reméli, hogy az elismerése arra is ráirányítja a figyelmet, hogy mekkora érték a víz.  

 

Ugyancsak Gyula Város Szolgálatáért kitüntetésben részesült Igricz József István közterület-felügyelő a város érdekében kiemelkedő kötelességtudattal, a lakosság iránti empátiával és jogszabálykövető módon végzett több évtizedes szakmai tevékenységéért.

Igricz József István korábban a Békéscsabai Híradástechnikai Vállaltnál és a Békés Megyei Hadkiegészítő Parancsnokságnál dolgozott. A gyulai polgármesteri hivatal közterület-felügyeleti csoportjának 1996 óta munkatársa. 1998-ban közigazgatási alapvizsgát, 2000-ben közterület-felügyelői vizsgát tett, rendszeresen részt vesz a Belügyminisztérium által szervezett képzéseken. Részt vesz a város közterületeinek rendjéhez és szabályszerű használatához kapcsolódó ellenőrzésekben, közreműködik a közrend és közbiztonság védelmében. A városi rendezvények során ellátja a helyszínbiztosítást és a rendezvények zavartalan lebonyolítását segítő feladatokat. Kiváló kapcsolatot alakított ki a helyi rendőrkapitányság és a polgárőrség munkatársaival. Munkájának elismeréseként 2017-ben jegyzői dicséretben részesült – idézi fel a laudáció.

Igricz József István a polgármesternek, a jegyzőnek és a gyulai képviselő-testületnek mondott köszönetet.

 

Gyula Város Szolgálatáért kitüntetést kapott Lipták Judit, a gyulai polgármesteri hivatal pénzügyi osztályának vezetője a pénzügy területén végzett pontos, lelkiismeretes és eredményes munkája és a város érdekében végzett szolgálata elismeréseként.

Lipták Judit a Tessedik Sámuel Főiskola pénzügyi szakán és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán szerzett pénzügyi szakirányú közgazdászoklevelet. Korábban a szabadkígyósi polgármesteri hivatalban és a lökösházi polgármesteri hivatalban dolgozott. A gyulai polgármesteri hivatalban 2008 óta köztisztviselő, 2012-től a pénzügyi osztály vezetője. Munkája során folyamatosan képezte magát, 1999-ben közigazgatási alapvizsgát tett, 2003-ban bekerült a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába. 2009-ben közigazgatási szakvizsgát, 2011-ben államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítést szerzett. Osztályvezetőként összehangolja és koordinálja az általa vezetett szervezeti egység munkáját, továbbá előkészíti, felügyeli és ellenőrzi az önkormányzat, valamint a hozzá tartozó költségvetési szervek gazdálkodását. Ugyancsak az ő felügyelete alá tartozik a helyi adóztatáshoz kapcsolódó feladatellátás és végrehajtás – áll a méltatásban.

Lipták Judit a hivatalvezetőknek, a képviselő-testületnek és a munkatársainak mondott köszönetet.

 

Ráfi Péter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Békés Megyei Adó- és Vámigazgatóságának ügyfélkapcsolati osztályvezetője dr. Gyarmati István-díjat vehetett át kimagasló szakmai, oktató munkájáért és a közélet tisztaságának érvényesülését elősegítő tevékenységéért. A díjjal járó pénzjutalmat a kitüntetett a város érdekét szolgáló célra ajánlotta fel.

Ráfi Péter 1982-ben szerzett közgazdászdiplomát, majd revizorként helyezkedett el az adóhatóságnál. 1987-ben a Békés Megyei Adófelügyelőség mezőgazdasági osztályának vezetőjévé, 1992-ben az APEH Békés Megyei Igazgatóságának ügyfélszolgálati szakterületért felelős vezetőjévé nevezték ki. Pályája során folyamatosan bővítette tudását, előbb mérlegképes könyvelői, adótanácsadói és okleveles könyvvizsgálói oklevelet szerzett, majd a Pécsi Tudományegyetem Állami- és Jogtudományi Karát is elvégezte. Több szakmai elismerésben részesült az elmúlt négy évtizedben, többek között megkapta a Bezerédj-díj arany fokozatát. Hosszú évek óta oktat felsőoktatási intézményekben, tanfolyamokon és konferenciákon. Nemcsak az adójogszabályok ismerője, hanem a kapcsolódó szakterületek törvényeit, jogszabályait is kiválóan ismeri. Gyakran segít a civil szervezeteknek eligazodni az adóügyekben, és a tájékoztatás területén is kiemelkedő munkát végez – ismerteti a laudáció. 

A díjazott rámutatott: az önadózás rendszerének bevezetése óta nagy szükség van arra, hogy az adózókat segítsék az önkéntes jogkövetésben. Munkatársaival ezt igyekeznek elősegíteni – fűzte hozzá.

 

Az ünnepi képviselő-testületi ülés végén a jelenlévők félperces néma felállással emlékeztek a közelmúltban elhunyt Székelyhidi Attilára. Mint azt megírtuk, a festőművész március 13-án kapta volna meg a Magyar Arany Érdemkeresztet, a díjjal jelentős alkotói és művészetpedagógusi tevékenységét, valamint Gyula kulturális életében betöltött aktív szerepét ismerték el. A kitüntetést fia, ifj. Székelyhidi Attila vette át Rétvári Bencétől, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárától a Pesti Vigadóban.  

A gyulai városháza dísztermében elhangzott: Székelyhidi Attila kimagasló közéleti, művészetoktatói és alkotóművészeti tevékenységet fejtett ki Gyulán. Mint ismertették, a festőművész negyvenöt éven keresztül alkotott a fürdővárosban, alapító tagja volt a gyulai művésztelepnek. Bár az elmúlt tíz évben megromlott egészségi állapota miatt visszavonultabban élt, 2017-ben életmű-kiállítása nyílt a Kohán Képtárban – idézték fel laudációjában.

A méltatásban hangsúlyozták: az alföldi festészet realista tradícióit folytató festésmódja a természetelvűség jegyében teljesedett ki, a hétköznapi embert és környezetét leképező művei kordokumentumként is értékelhetők. Közéleti tevékenységéről szólva aláhúzták: egyik szervezője és grafikai arculattervezője volt az Erkel Diákünnepeknek, és vezető szervezőként dolgozott a városi képtárban.

A művész temetését március 18-án 13 órától tartják a gyulai református új temetőben.