bódán zsolt és szilágyi sándor
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Görgényi Ernő polgármester köszöntőjét Gyula város alpolgármestere, Kónya István közvetítette az egybegyűlteknek. A tisztségviselő üdvözlő szavaiban kiemelte, a Ladics család története azért nagyon fontos, mert hű képét mutatja annak, milyen volt a magyarországi vidéki polgárság a dualizmus idején és a két világháború közötti időszakban. Az elöljáró emlékeztetett arra, hogy 2015. október 7. óta a Ladics-ház nemcsak a gyulai értéktárnak a része, hanem a megyeinek is. Ezzel kapcsolatban aláhúzta: nagyon bíznak abban, hogy a nemzeti értékek közé is bekerül.
Az MNL Békés Megyei Levéltára munkatársainak tevékenységéről Kónya István azt mondta, magas szintű szakmaiságot képvisel, amelyre minden gyulainak büszkének kell lennie. Azt kívánta, Bódán Zsolt könyve járuljon hozzá ahhoz, hogy minél többen felismerjék, mekkora kincs a Jókai utcai polgárház.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont történész-tárlatvezetője, Szilágyi Sándor bevezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a Ladics-ház 30 éve működik múzeumi egységként, a nyitás óta eltelt idő mégsem volt elegendő ahhoz, hogy mindenki megismerkedjen egykori tulajdonosaival, magával a családdal. Még mindig nagyon kevesen tudják például azt, ki volt Ladics György, hangsúlyozta a moderátor.
A szerzőtől, Bódán Zsolt levéltárostól Szilágyi Sándor elsőként azt kérdezte, mi vette rá arra, hogy ezzel a témával foglalkozzon. A könyv írója röviden válaszolt: a praktikum, hisz annak idején, 2005-ben, amikor a gyulai múzeumba került, pályakezdő történészként botlott bele a Ladics-hagyatékba. Miután komolyabban is foglalkozni kezdett vele, rájött, mennyire egyedülálló. A gyűjtemény tudományos feldolgozása ekkor kezdődött, korábban nem igazán nyúltak hozzá. Amikor a jelenleg is látható kiállítást készítették elő, csak alapszintű kutatásokat végeztek.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Bódán Zsolt megjegyezte: a lakásmúzeumban csak a töredéke látható a teljes kollekciónak, amelynek jelentős részét a múzeum raktárában őrzik. A tárgyegyüttest sok ezer levél, feljegyzés és egyéb dokumentum gazdagítja. Ő arra törekedett, hogy alulnézetből világítson rá a történetre, az egyszerűbb ember hétköznapi világát hozza közelebb az érdeklődőkhöz. A kutatást és a feldolgozást folytatni lehetne, akár más megközelítésből, vagy más időintervallumra figyelve, vélte a szerző.
A könyvbemutató további részében a család felemelkedéséről, a korszak kínálta perspektívákról hallhattak érdekességeket a jelenlévők. Szó esett a polgárság ünnepeiről, vizitjeiről, sétáiról, utazásairól, háztartásáról, munkamániájáról, házasodási szokásaikról és a leánykérésről mint státusképző tényezőről. A beszélgetés a kötet fejezeteit követte.
A Polgári életmód, polgári mentalitás – A gyulai Ladics család élete a 19–20. század fordulóján című családrekonstrukció a levéltárban, a könyvtárban és az IQ Könyvesboltban vásárolható meg.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
