Több kisebb kulturális program fogja várni a Gyulára látogatókat és az itt élőket az elkövetkező másfél hónapban, mondta Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Kulturális Nkft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezetője a megnyitón. Aláhúzta, céljuk az, hogy az összes helyszín kínáljon valamit az érdeklődőknek ebben az időszakban. Mivel a kormány a család évének nevezte az idei esztendőt, olyan rendezvényeket igyekeztek szervezni, amelyek megfelelnek ennek a tartalomnak, amellett, hogy értéket is közvetítenek.
Dombi Ildikó kifejtette, az Erkel-házban természetesen a zenén lesz a hangsúly, ezért folytatni fogják a Mesterek és tanítványok sorozatukat. Ugyanitt a fogyatékkal élők részére is összeállítanak egy családi napot.
Az aradi vértanúk előtt tisztelgő október 6-i programjaik helyszíne az Almásy-kastély, ahol 1848–49-es katonai viselet- és fegyverbemutatót fog tartani egy civil szervezet, a látogatóközpont tárlatvezetője, Szilágyi Sándor pedig egy tematikus előadással készül az alkalomra.
A várba főként a pedagógusokat és a diákokat várják. Itt ugyanis egy olyan szabaduló szobát nyitnak meg, ahol a történelemtudásról kell számot adniuk a jelenlévőknek. A Jókai utcai Ladics-ház vonzerejét annak lehetősége fogja jelenteni, hogy a publikum közvetlenül szembesülhet majd az épület rejtélyeivel.
Az ügyvezető megnyitóbeszédében mindenkit arra buzdított, éljen a város páratlan kulturális kínálatával, és felhívta a figyelmet arra, hogy a jegyárak szinte jelképesek, pont azért, hogy se senkit se tartsanak vissza a tartalmas időtöltéstől.
Első fellépőként Nátor Éva szólaltatta meg az Erkel-ház zongoráját. A művésznő nemrégiben mutatta be itt azt a rövid zeneművet, amit Erkel Ferenc egy ifjú főúri hölgy emlékkönyvébe jegyzett be, s amit az Erkel Ferenc Nkft. pályázati pénzből vásárolt meg. A nyilvánosságtól eddig elzárt dokumentum egy teljes évig az Almásy-kastély időszaki tárlatában tekinthető meg.
Nátor Éva ezúttal Beethoven Holdfény szonátájával kezdett, amelynek misztikus hangulatával sikerült beilleszkednie a térbe. Ezt követően Bartók Béla gyűjtéseiből és szerzeményeiből hallhattunk egy válogatást, többek között dobozi, gyulai és környékbeli népdalok feldolgozásait. Az Este a székelyeknél című darabot az est meghívottja azzal a megjegyzéssel játszotta el közönségének, hogy a mű lassú részébe az eredeti székely himnusz épült be.
Az Erkel vegyeskar nevében Perlaki Attila karnagy köszöntötte a nagyérdeműt, és külön Nátor Évát, aki sokáig volt a korrepetitoruk. A kórusvezető ezért úgy vélte, akár együtt is koncertezhettek volna, hisz előadásukat ők is egy népdalgyűjtéssel indítják. Bartók Béla 1906-ban járt először Gyulán, így a zene erejével ezt a korszakot idézték fel.
Perlaki Attila utalt arra is, hogy mivel a hangversenyüknek egy osztályterem ad helyet, érezze mindenki magát úgy, mintha tanórán lenne, s bátran énekeljen a fellépőkkel.
A zene napjához kapcsolódóan műsorukban előadták a közismert olasz kánont, a Viva la musica! címűt, majd a Haydn által komponált Erdő mélyén, esti csendben kezdetűt. Az őszi csokorba két Kodály-gyöngyszem is bekerült, a János köszöntő és a Szép szavú múzsa, amely a méltó befejezésnek szánt két Erkel-tételt, a Szép örömkönny ragyogását és a Keserű bordalt előzte meg.