Az összmagyarság nemzeti kincse
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– Két esztendeje a könyvtár fennállásának 180. ünnepét éltük meg, most a múzeum megalapításának a 150. évfordulójára gyűltünk össze. Mindkét esemény egy nagyszerű történésznek, Mogyoróssy Jánosnak köszönhető – mondta üdvözlő szavaiban Kónya István. Gyula város alpolgármestere emlékeztetett arra, hogy a Wenckheim grófi család uradalmi számadótisztje csaknem kétszáz kötetből álló saját könyvtárát ajánlotta fel annak idején a katolikus iskolának, de nyilvános használatra.
És bár az adomány 1848–49 viharos éveiben szétszóródott, Mogyoróssy János nem adta fel. 1868. szeptember 8-án úgy döntött, ír egy hivatalos levelet, amelyben összes könyvét, fegyvergyűjteményét, térképeit és érméit felajánlja szeretett városának. Ezzel indult el az a kulturális fejlődés, ami máig nem ért véget, hangsúlyozta az elöljáró, majd felolvasta a vonatkozó részt Mogyoróssy János ajándékozási okmányából.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A tisztségviselő úgy vélte, Gyula város közönsége ma hálás szívvel mondhat köszönetet Mogyoróssy Jánosnak, hisz azok a csodálatos történelmi ereklyék, amelyek megtekinthetők a kiállításban, mindnyájunkat büszkeséggel tölthet el. Különös tekintettel a felbecsülhetetlen értékű nemzeti ereklye, Erkel Ferenc aranykoszorúja, amely méltán nevezhető az összmagyarság nemzeti kincsének.
Dr. Ritoók Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti tárának vezetője megnyitóbeszédében így fogalmazott: egy intézmény története sosem csak magának az intézménynek a históriája. Tükrözi a kort is, amelyben működik, és megidézi a közösséget, amely létrehozta, működteti, amelyben virágzik, haldoklik, vagy éppen újjáéled.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A vezető régész ezt követően felidézte a gyulai múzeum és az MNM kapcsolatának néhány elemét. Aláhúzta, Mogyoróssy János ajándékának nagysága ugyan nem vetekedhetett a Széchenyi Ferencével, a szándék azonban azzal egyenértékű volt. Ennek ellenére a kezdeményezés nem váltott ki megfelelő lelkesedést. A múzeum fenntartását végül az 1874-ben megalakult Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat vállalta magára, így a gyulai lett az ország ötödik megyei múzeuma.
1874-ben a gyűjtemény egy részét az MNM-ből ideérkező Hampel József és sógora, az Iparművészeti Múzeum őre, Pulszky Károly vette számba. Az MNM igazgatójaként Pulszky Ferenc is megtette a magáét: a Magyarország archeológiája hatalmas műve első kötetébe több olyan őskori tárgyat is bemutatott, amely a békésgyulai múzeum tulajdonát képezte.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Dr. Ritoók Ágnes kitért arra is, hogy az 1895-ben felavatott új múzeumépületbe költözött gyűjteménynek Domonkos János lett a direktora. Vele kapcsolatban jegyezte meg, hogy nemrég, 2018 márciusában felbukkant egy 1908-ban készült fénykép, amelyen a kolozsvári régészeti iskola hallgatói láthatók, köztük Domonkos Jánost. Részvétele a tanfolyamokon nagy hatással volt a gyulai múzeumban tevékenykedő szakemberekre, hisz ő volt az, aki elsőként vetette fel múzeumi raktár és restaurátorműhely felállítását, szorgalmazta a műtárgyak fotózását, a katalóguskiadást, felhívta a figyelmet a múzeum közművelési kötelezettségére, és felvetette a gyűjtemény néprajzi anyaggal történő bővítését, magyar, német és román szoba berendezését.
Mellette tevékenykedett Gulyás János, aki szintén a kolozsvári egyetem hallgatója lett, ahol Pósta Béla irányítása mellett a magyar őstörténet és néprajz kutatására szakosodott. Neve azonban nem maradhatott fenn meghatározó tanulmányok szerzőjeként, mert 1915-ben elvitték a galíciai frontra, ahol 23 évesen hősi halált halt.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák csaba
A háború után Implom József tanár, a magyar középkorkutatás egyik letéteményese kapcsolódott be a munkába, aki kiváló marketinges is volt, hisz tudta, mivel ébresztheti fel a publikum figyelmét. Az MNM-ben Hóman Bálint mellett dolgozott.
A rangos meghívott említést tett a dobozi születésű Kovalovszki Júliáról is, aki az MNM középkori osztálya megbízásából több ásatást is vezetett Gyula határában.
Dr. Ritoók Ágnes befejezésül kiemelte: a gyulai múzeum 150 éves fennállása bizonyítéka annak, hogy a helyi közösségnek fontos ez a létesítmény, és ez a leglényegesebb. Majd számos jókívánság kíséretében átadta az ünnepelt Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetőjének, Liska Andrásnak az MNM ajándékát, a gyulai vár 1997. évi feltárásakor talált szögeket és kengyeltöredékeket, amelyek egy nemrég nyugdíjba vonult munkatársuk asztalfiókjából származnak.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A fenntartói szerepet ellátó gyulaiaknak és az önkormányzatnak, valamint a kiállítás megvalósítóinak Dombi Ildikó, a múzeumot is üzemeltető Erkel Ferenc Kulturális Nkft. ügyvezetője mondott köszönetet.
A megnyitón a Talléros együttes működött közre erdélyi muzsikáival.
