Gyulai Hírlap - Hidat építenek az örök értékek felé

A Koncert és beszélgetés vidéki zsinagógákban programsorozat 2014 júniusában indult Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija kezdeményezésére. Ács Ákos klarinétművész zenekarvezető ismertetőjéből kiderült, négy zenei vállalkozás szerint járják az országot, keresik a közvetlen kapcsolatot az emberekkel: vonósnégyesük az idősek otthonaiban muzsikál, egy másik csoportjuk az elhanyagoltabb magyarországi településeken mutat be gyermekoperákat, a harmadik pedig barokk zenét játszik barokk hangszereken. Ők, akik Gyulára is eljöttek, a negyedik stábot képezik, és hajdani, mára más funkciót kapott vidéki zsinagógákban lépnek fel.

Idén Kiskőrösön, Gyulán és Egerben folytatódik az eltűnt hazai zsidó közösségre emlékeztető, figyelemfelkeltő programsorozatuk, a Zsinagóga-koncertek című. A szeptember 5-i gyulai hangversenyen Max Bruch és Paul Taffanel egy-egy darabja mellett régebbi és újabb klezmer-feldolgozásokat hallgathatott meg a nagy számú közönség. A megszentelt helyen tehát főként zsidó szerzők nem vallásos alkotásai csendültek fel.

A Budapesti Fesztiválzenekar ideérkezésének elsődleges célja az volt, hogy felelevenítse, hogyan éltek együtt a múltban zsidók és keresztények, párbeszédet kezdeményezzen, újfajta kapcsolatot teremtsen a publikummal. A rendezvény szervezői ugyanis úgy vélik, a meg nem értés, a tudatlanság újabb katasztrófákat idézhet elő. Ennek jegyében hallhattunk néhány szót a zsinagógák építészettörténetéről és a hozzá kapcsolódó rítusról, megtudtuk, hogy néhány nap múlva ünneplik izraelita testvéreink az ember teremtésének 5779. évfordulóját, vagyis a Rós hásánát, és kiderült számunkra az is, mekkora gazdasági és munkáltatói erőt képeztek városunkban a zsidó üzletemberek. A közelgő újév kapcsán pedig a jövőre nézve is kaptunk egy ígéretet, amely arra vonatkozik, hogy amerikai zsidó befektetők ismét prosperálóvá, gazdaggá tehetnék Békés megyét.

Bevezetésként Max Bruch 1920-ban vonósokra komponált B-dúr oktettjének első (Allegro moderato) tétele került műsorra. A szerzőről annyit mindenképp érdemes megjegyezni, hogy mivel öregen hunyt meg, és zeneszerzői eszményei sem nagyon változtak pályakezdésétől haláláig, már életében kiment a divatból. Az is sokat elárul róla, hogy konzervatív muzsikusként folyamatosan harcolt Wagner és Liszt ellen, de lelkesedett Mendelssohnért, és barátja volt Brahmsnak, akihez teljesítményét szívesen hasonlítgatták.

Szépen és lágyan csengett Claude-Paul Taffanel 1876. évi g-moll fúvósötösének első (Allegro) és harmadik (Vivace) tétele is a folytatásban. A francia komponista leginkább azzal írta be nevét a hírességek közé, hogy sokat tett Bach franciaországi kultuszának megteremtéséért és a barokk zene újrafelfedezéséért. Mindemellett a modern fuvolajáték megteremtőjének is tekintik. 1879-ben például létrehozott egy fúvós kamarazenei társaságot, hogy általa elevenítse fel a mellőzöttnek vélt bécsi klasszikusok műveit.

A harmadik blokk klezmer-feldolgozásai közül az elsőt Prokofjev szerezte nyitányként egy orosz zsidó népdal alapján. Ezt követte egy lassú hóra (körtánc) és a Let’s be happy című kortárs szám. Mindhárom vastapsot kapott. Végül az ünneplők is kaptak egy ráadást: nagy megelégedésükre megkóstolhatták az egyik legismertebb zsidó édességet, a flódnit.