Egyhangúlag szavazta meg a grémium, hogy harmincnyolc elöregedett, beteg gesztenyefát vágjanak ki a Béke sugárúton. A képviselők egyúttal arra is rábólintottak, hogy negyvenöt új fát ültessenek a helyükre. A feladatra hárommillió forintot biztosított a képviselő-testület.
Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester elmondta: 2010 óta folyamatosan figyelemmel kísérik a gyulai fák állapotát, de Zanócz István tűzoltóparancsnok jelzésére egy munkacsoport tüzetesebben, műszeresen is megvizsgálta a helyi védelem alatt álló Béke sugárúti vadgesztenyesor állapotát. Emlékeztetett: tavaly szélcsendes időben kidőlt egy fa a Béke sugárút és az Erdélyi Sándor utca sarkán, erre hívta fel a figyelmet a fürdővárosi tűzoltó alezredes. Hangsúlyozta: a balesetek megelőzése érdekében a 208 növényből álló fasor 18 százalékát kell eltávolítani.
Várkonyi Adrienn ismertette: a kivágott fák helyére piros virágú vadgesztenyéket ültetnek, ezek ugyanis ellenállóbbak az aknázómollyal szemben. Kónya István (Fidesz) alpolgármester kérdésére arról is beszámolt, hogy a munkálatokat augusztus végén, szeptember elején kezdik meg a közüzem szakemberei. Mivel a Béke sugárút a város fő ütőere, a fakivágásokat a hétvégékre időzítik. Az új növényeket várhatóan november elején ültetik el – tette hozzá.
Bod Tamás (Együtt, MSZP) az előterjesztés kapcsán azt kérte, a jövőben még sűrűbben vizsgálják a fák állapotát, hogy ne legyen szükség ilyen nagymértékű beavatkozásra.
Szobor Stéberl Andrásnak
Pályázatot ír ki az önkormányzat Stéberl András köztéri szobrának a megtervezésére, a költségekre a Gyulahús Kft. kétmillió forintot biztosít. Az egész alakos bronzszobor a Béke sugárúton, az evangélikus templom déli oldalán kap helyet.
A polgármester emlékeztetett: idén 150 éves a gyulai húsipar, ebből az alkalomból állítanák a szobrot, amely a város 2009-ben megfogalmazott kulturális koncepciójában is szerepel. Mint ismertette, a műalkotással nem Stéberl András tragikus sorsának, hanem jelentős munkásságának szeretnének emléket állítani.
– A szoborral azt a tehetséges polgárt szeretnénk megjeleníteni, aki a Felvidékről érkezett hentessegédként megteremtette a gyulai nagyüzemi kolbászgyártást, és a történelem által elé gördített akadályokat legyőzve újra és újra felfutatta üzleteit – fejtette ki. Hozzátette: Stéberl András nemzetközi hírűvé tette a gyulai kolbászt, számos embernek adott munkát a városban, valamint támogatta az evangélikus egyházközséget és az önkormányzatot.
Elmondta: a Béke sugárúton több üzlete volt, és a húsüzeme is itt működött, ezért döntöttek úgy, hogy itt állítják fel a szobrot. Az előterjesztésből kiderül: a műalkotást pályázati támogatásból, valamint a Gyulahús Kft. és az önkormányzat hozzájárulásából készíttetik el.
Perelne a Termál
A képviselő-testület nem fogadta el a Gyulai Termál Futball Club Egyesület labdarúgásutánpótlás-nevelési feladatok ellátására vonatkozó 2017-es beszámolóját és a felnőttcsapat felkészüléséhez nyújtott hatmillió forint önkormányzati támogatás felhasználásáról szóló beszámolóját. A grémium egyúttal utasította a Gyulasport Nonprofit Kft. ügyvezetőjét, hogy a 2018/2019-es szezonra az Termál helyett a Gyulai Futball Club Egyesülettel kössön bérleti szerződést a sportlétesítményekre.
Görgényi Ernő kifejtette: a Termál FC beszámolóit vizsgáló belső ellenőr megállapította, hogy az egyesület 4,2 millió forinttal nem számolt el szabályszerűen, ezért a 2018-as törtévre neki járó 4,3 millió forintot mindaddig nem fizeti ki az önkormányzat, amíg vissza nem utalja neki az összeget. Hozzátette: mivel a Termál FC nem tudott fizetni a gyerekeket meccsekre szállító vállalkozóknak, az önkormányzat fizetett helyette. Ezt az összeget, 1 millió 83 ezer forintot levonják az idei támogatásból. A felnőttcsapat felkészüléséhez nyújtott támogatásból 177 ezer 905 ezer forint szintén nem számolható el, az egyesületnek ezt is vissza kell fizetnie.
A polgármester emlékeztetett: a legutóbbi képviselő-testületi ülésen Kónya István azt javasolta, hogy kérjenek tájékoztatást a taoberuházásokról Galbács Mihálytól (Fidesz). A városvezető elmondása szerint a kijelölt határidőn túl érkezett levélben a Termál elnöke azt írta, a közepes méretű műfüves pálya burkolatcseréjéhez biztosított 3,7 milliós önerőt másra használta fel. Emellett sem a lelátó, sem az öltözők nem készültek el – fűzte hozzá.
Galbács Mihály arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az egyesület, mint alközpont, pályázatot nyújtott be a 2018/19-as sportfejlesztési programra, és a felnőtt-, valamint az utánpótlás-korosztályt is benevezte a következő bajnoki évre.
A városatya úgy fogalmazott: azok a vádak, amelyek a személyével szemben felmerültek, alaptalanok. Kijelentette, a polgármesternek írt áprilisi levelében rámutatott: a sporttörvény szerint az utánpótlás-nevelés nem önkormányzati feladat. Emellett azt állította, hogy a Gyulasport Nonprofit Kft.-nél hiányosságokat tárt fel. Azt is mondta, az általa javasolt átszervezéssel 36 millió forintot spórolhatott volna az önkormányzat.
Galbács Mihály úgy érzi, a kijelentései miatt mentették fel tanácsnoki tisztségéből. Közölte: az egyesület elnökeként bírósági útra tereli az ügyet.
Bod Tamás érdeklődésére kifejtette: gyanú merült fel arra, hogy „a kosárlabdánál és a kézilabdánál problémák vannak a taoelszámolásoknál”. Elmondta: egyesülete több mint kétmillió forintot költött egy új edzőcsarnok építésének előkészítésére, enne költségeivel csak akkor tudott volna elszámolni, ha megvalósul a beruházás.
Görgényi Ernő aláhúzta: jelenleg zajlik egy tervezett belső ellenőrzés a Gyulasport Nonprofit Kft.-nél, ez alapján kijelenthető, hogy alaptalanok Galbács Mihály vádjai. Emellett a gazdasági társaságnál az Állami Számvevőszék is vizsgálódott, amely megállapította, hogy szabályosan működik. A cég felügyelő bizottsága szintén folyamatosan figyelemmel kíséri a gazdálkodást – tette hozzá.
A településvezető szerint a Termál elnöke „felmérhetetlen károkat okozott a gyulai futballnak”. Kijelentette: ha nem történik meg a szabályos elszámolás, annak jogi következményei lesznek. Azt is mondta: a Galbács Mihály által emlegetett edzőcsarnok előkészítő munkálataira nem adott felhatalmazást a képviselő-testület.
A grémium arról is döntést hozott, hogy hatmillió forinttal támogatja a nemrégiben megalakult Gyulai Futball Club Egyesületet. Az előterjesztésből kiderül, a GYFC elnöksége megkezdte a felkészülést a 2018/2019-es megyei bajnokságra: megszerezte regisztrációját a Magyar Labdarúgó Szövetségnél, és benyújtotta nevezését. A GYFC utánpótlását a Gyulasport Nonprofit Kft. sportiskolája biztosítja.
A támogatást egyebek mellett a csapat felkészítésére és utaztatására, a nevezési és játékvezetői díjakra, a verseny- és játékengedélyekre, felszerelés vásárlására, sportesemények szervezésére, valamint pálya- és terembérletre költik.
Támogatott alapítványok
Görgényi Ernő polgármesteri keretéből hatszázezer forinttal, a gyulavári részönkormányzat százezer forinttal támogatja a Békés Megyei Culinary Team Alapítványt. A városvezető elmondta: az összeget a novemberi gasztronómiai világbajnokságra való felkészülésre költi a csapat.
Kónya István a Gyulavári Általános Iskoláért Alapítványnak nyújtott százezer forint támogatást. Az összegből fejlesztő- és sportjátékokat vásárolnak a gyulavári iskolának.
A városnak ajándékozza a Bay Zoltán-emlékkiállításon helyet kapott, korábban haszonkölcsönbe adott tárgyakat Wlassits Nándor. Az erről szóló határozati javaslatot egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület.
Bod Tamás Bársony István akadémikusra hivatkozva felvetette: el kellene érni, hogy az amerikai állampolgárként eltemetett Bay Zoltánt posztumusz magyar állampolgárrá nyilvánítsák.
Görgényi Ernő kifejtette: egyetért a képviselővel. Mint mondta, a kérdésben már egyeztetett a térség országgyűlési képviselőjével, Kovács Józseffel, akitől azt kérte, segítse az ügyet.
A reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló rendelettervezetről is tárgyalt a grémium. A polgármester jelezte: a tervezett önkormányzati rendelet csak a kerítéseken és az épületek homlokzatának teljes felületén elhelyezett festett reklámok tekintetében szigorúbb a jelenleg hatályos országos rendeleteknél, törvénynél. Kiemelte, a rendelet elfogadásáról hatástanulmányt készítettek az önkormányzat munkatársai. Ebben megállapították: a több mint kétszáz reklám közül mintegy hetvenkettő nem kaphat majd engedélyt.
Jelezte, a jogszabály 2021 januárjától lép hatályba. Elmondta: a helyi reklámrendeletet később beemelik a készülő településkép-rendeletbe. A településvezető hangsúlyozta: az új szabályozás a városkép védelmet szolgálja, általa csökkenteni lehet a reklámszennyezést.
Csengeri Lajos kijelentette: a Fidesz reklámtörvénye az ellenzéki pártok, főleg a Jobbik ellen irányul, és a vállalkozókat is negatívan érinti, ezért nem szavazza meg a helyi rendeletről szóló határozati javaslatot. Az előterjesztést végül kilenc igen, egy nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el a grémium.
Csökkent a bűncselekmények száma
Az ülésen több beszámolóról is tárgyalt a képviselő-testület. A grémium a Gyulai Rendőrkapitányság, a Gyulai Határrendészeti Kirendeltség, a gyulai polgárőrség, a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézménye és a Gyula Város Egyesített Óvodája által benyújtott szakmai anyagot is egyhangúlag fogadta el.
Kolysza Zoltán kapitányságvezető elmondta: tavaly 515 bűncselekmény történt Gyulán, ez hat százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző évben. A kapitányság nyomozáseredményességi mutatója 62,3 százalékos volt.
A rendőr alezredes kiemelte: tavaly a közterületen elkövetett bűncselekmények száma 153-ról 126-ra, a kiemelt bűncselekmények száma 324-ről 262-ra csökkent 2016-hoz képest. Közölte: a testi sértések száma 52-ről 40-re, a garázdaságok száma 24-ről 12-re esett vissza. Utóbbi kapcsán megjegyezte: a belvárosban fokozott ellenőrzésekre lehet számítani.
Felhívta a figyelmet arra, hogy 2017-ben emelkedett a balesetek száma a fürdővárosban. Mint fogalmazott, az egyre felelőtlenebbül közlekedő járművezetők miatt elsősorban a kerékpáros-balesetek száma nőtt meg. A megelőzés érdekében kampányt indítanak, és fokozottan ellenőrzik a leginkább érintett szakaszokat: a Béke sugárutat, a Vértanúk útját, a Szent István utat és a Karácsonyi János utcát.
Kónya István és Torma Béla (Fidesz) is megemlítette a művelődési háznál véget érő kerékpárút miatt kialakult közlekedési problémát. Görgényi Ernő azt kérte, a rendőrök átmenetileg legyenek megengedőbbek az épületnél az útra kihajtó kerékpárosokkal. Hozzátette: jövőre várhatóan elkészül a körforgalom a Béke sugárút és az Eötvös utca sarkán, ami megoldást jelenthet a problémára.
Torma Béla azt is kifogásolta, hogy a 18 év alatti fiatalokat kiszolgálják alkohollal a szórakozóhelyeken. Kolysza Zoltán nyomatékosította, a nyári időszakban a társszervek bevonásával kiemelten ellenőrzik ezeket. Polyák Zsolt megyei rendőrfőkapitány a téma kapcsán megjegyezte: ebben a kérdésbe a megelőzésre kellene helyezni a hangsúlyt.
A rendőr dandártábornok Bod Tamás felvetésére hangsúlyozta: megtiltotta, hogy a helységnévtábláknál 250 méteren belül sebességellenőrzést végezzenek a rendőrök a települések irányába. Megemlítette ugyanakkor, hogy a kivezető utakon 23 óra után végzett rendőri ellenőrzések a megelőzést szolgálják.
Észrevételre kifejtette: elvárják a munkatársaiktól, hogy normálisan kommunikáljanak az állampolgárokkal. Hozzátette: ha valaki nem találja megfelelőnek a rendőri intézkedést, joga van panaszt tenni a rendőrségen.
Ökrös István (Fidesz) lakossági felvetésre azt kérte: a Szentháromság utcában vigyék le a sebességhatárt.
Wéber Csaba, a Gyulai Határrendészeti Kirendeltség vezetője arról számolt be, hogy tavaly az illegális migrációhoz kapcsolódó jogsértő tevékenységek száma több mint húsz százalékkal csökkent 2016-hoz képest. Elmondta: tiltott határátlépést ötvennégyen követtek el, mindannyian Romániából érkeztek. Kamionban megbújva senki nem akarta átlépni a határt.
Bod Tamás az adatok kapcsán megjegyezte: „miközben a kormánymédia a migránsőrülettel van elfoglalva”, a számok megmutatják a valóságot.
Görgényi Ernő szerint a képviselő „ellenzéki politikai véleményt fogalmazott meg, amely tagadja a migráció veszélyeit”. Hozzátette: a kedvező mutatók annak köszönhetők, hogy a határrendészet munkatársai jól végzik a feladatukat.
Az ülésen Komoróczki Aliz, a gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője beszámolt a cég és partnerei által 2018 tavaszán indított romániai marketingkampányról. Elmondta: a fürdővárosba a vendégek 15-20 százaléka érkezik külföldről, elsősorban Romániából. A kampány célja a romániai vendégéjszakák számának növelése, valamint a gyulai desztináció megismertetése a határon túli piacon.
A turisztikai cég által koordinált akciót a Gyulai Várfürdő és az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kezdeményezte. Rajtuk kívül tíz szálloda is támogatta a kampányt, melyet összesen 17 millió forintból valósítottak meg. Az összeget egyebek mellett villamosmatricákra, médiamegjelenésekre és óriásplakátokra költötték – derült ki az összefoglalóból. A résztvevők emellett hárommillió forint értékben voucher-felajánlásokkal is hozzájárultak az akcióhoz. Az ügyvezető jelezte, a kampányt tovább folytatják partnereikkel.