Gyulai Hírlap - Extra bulit rendezett a várszínházban a Házhoz megy a Zenede stábja

Példásan fegyelmezetten viselkedett a gyulai publikum a Házhoz megy a Zenede rendkívüli zenetörténeti órájának első felében, és ezt az előadótanár szerepébe bújt moderátor, Bordás József dobos is megjegyezte. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy a diákokat pedagógusaik is elkísérték a komoly színházépületbe, ahol hirtelen azzal szembesültek, hogy a rendezvényen, amelyre elvitték őket, csak akkor szabad hallgatni, amikor a főszervező bácsinak mondanivalója van, egyébként fel lehet menni a zenészek közé, elő lehet rántani a metálvillát, lehet csápolni, headbangelni, sipítozni, fütyülni, énekelni.

Az elmúlt három évben a Házhoz megy a Zenede stábja 45 városban 115 előadást tartott a 20. századi könnyűzene fejlődéséről. 2018-ban a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával nyolc települést keresnek fel, ebbe a válogatásba került bele Gyula.

Az idei körútnak több érdekessége is van, egyebek mellett az, hogy a felidézett korszak meghatározó énekeseit, így Elvis Presleyt, James Brownt, Michael Jacksont, Fenyő Miklóst, a The Beatles, a The Rolling Stones, az Illés és az Omega szólistáit, illetve a többi ikonikus figurát és együttest Farkas Zsolt, az Ének iskolája című műsor nyertese interpretálja. Nem is egyedül, hisz az élő emberi hanghoz a műsorban élő mozgókép is társul: amit a banda (Balogh Roland: gitár, Balogh Zoltán: zongora, Bordás József: dob) hangszerein eljátszik, azt Farkas Ágnes és Fonyó Sebastian párba állva eltáncolja. Így az is teljesen világossá válik, és ez a várszínházban meg is történt, hogy régebben a zenésznek zenélnie, az énekesnek énekelnie, a táncosnak pedig táncolnia is nagyon tudnia kellett. 

Március 19-én Gyulán tehát az alapok voltak megtanulhatók, a rabszolgasorstól a spirituálén, a gospelen, a swingen, a rock and rollon, a funkyn, a latin ritmusokon át a diszkóig és a népzene-feldolgozásokig a könnyűzene összes stációjáról a legfontosabb, ami jó ötletnek bizonyult, hisz a legtöbbeknek még a bakelitlemez és a kazettás magnó hallatán is valamiféle sötét középkori dolog jutott eszébe. A fiatalok aktívabb bekapcsolódása az 1980-as évek zenéjénél kezdődött, csúcspontjára pedig a mainál hágott, ami már a mi tudásunkat haladta meg kissé.

A zenede végül beteljesítette célját, és jó kis bulivá alakult, olyannyira, hogy az utolsó akkordoknál már a székek is táncoltak. Aki látni szeretné, hogyan valósult meg mindez, jól jártak-e a lábak, ma este megnézheti a Házhoz megy a Zenede Facebook-oldalán (és lapunk képgalériájában). Amennyiben a nagy klipre is kíváncsi, amelyben Gyula városa mellett más települések is benne lesznek, még várnia kell egy picikét.