kopeczky csaba és futaki attila
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Futaki Attila Békéscsabán született 1984-ben, fiatal kora ellenére már egészen elképesztő grafikusi karrier áll mögötte. Elmondása szerint a gimnázium után kezdett el festeni és rajzolni, nem sokkal később pedig készített egy képregényt is, melyet egy kis francia kiadó karolt fel. Sok gyermekbetegsége volt még annak a munkának, de rengeteget tanult belőle, mással pedig nem akart foglalkozni, így Amerika felé vette az irányt.
Mint mondta, ebben a szakmában kellenek az ismerősök, mert a nagy képregénykiadókhoz nehéz közel kerülni, és persze az sem árt, ha jó helyen van az ember. A San Diego-i Nemzetközi Képregény Találkozón keresték meg a Disney emberei egy tervezett Percy Jackson-képregény ötletével. A stílus nagyon távol állt tőle, de mindenképpen dolgozni akart, így rajzolt két próbaoldalt, és aláírta a szerződését.
Ettől a ponttól az egyik munka hozta a másikat, nem sokkal később már Scott Snyderrel dolgozott együtt a Severed című horror képregényen, mely azóta rendszeres szereplője a legjobb rémtörténeteket összevető listáknak. Snyder akkor is ismert volt már, de azóta lett igazán befutott, így írt többek között Batman- és Swamp Thing-történeteket, valamint nyert Eisner-díjat is, amely a képregényes világ Oscar-díjának felel meg.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Futaki Attila mostanában francia kiadóknál dolgozik. Jobban szereti ezt a világot, mert sokkal több idő van a rajzolásra, ez pedig a művészi oldalt segíti, hiszen kevésbé befolyásolja a munkát a határidő. Tavaly az 1956-os emlékbizottság is megkereste egy lehetőséggel, amelynek örült, hiszen egy ideje nem jelent meg magyar munkája, valamint az ’56-os téma is fontos számára – így született meg a Budapest Angyala.
A folytatásban a Hypnos című képregénysorozat részfolyamataiba nyerhettünk betekintést. Fontos, hogy az író forgatókönyve szerint zajlik a rajzolás folyamata, de a rajzoló minimális dolgokon változtathat. Kopeczky Csaba szerint a párbeszéd kivétel, az szent és sérthetetlen. Elsőként egy layout készül el, itt még a gondolatiság a fontos, de ez adja a füzet vagy kötet gerincét. Következő a ceruzarajz, majd a szövegbuborékok, de ezt manapság már a kiadónál csinálják meg. Megtudtuk azt is, hogy Attila a színezést is kézzel csinálná, ha ő készítené, de ez időben nem kifizetődő.
A beszélgetés izgalmas és tanulságos volt a képregényrajongók számára, egyben szomorú is, amikor a magyarországi képregényes helyzet került szóba. Izgalmas, hiszen ritkán kapunk betekintést a képregénykészítés és a külföldi kiadók életébe, valamint tanulságos is lehetett azok számára, akik Futaki Attilához hasonlóan a képregények világában képzelik el jövőjüket.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
