A skandináv krimi egyik legjelentősebb kortárs alakjával, Kati Hiekkapeltóval találkozhatott a közönség Gyulán
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az Előretolt Helyőrség Szabadegyetem csütörtöki napját a skandináv krimi egyik legjelentősebb kortárs alakja, Kati Hiekkapelto finn írónő tisztelte meg jelenlétével, egyben ő volt az irodalmi rendezvénysorozat díszvendége is.
Kati Hiekkapelto nem először járt már Magyarországon, de első alkalommal Gyulán. 1970-ben született az észak-finn Oulu városában, amely finn viszonylatban a harmadik legnagyobb település. Emiatt volt lehetősége a társadalom széles rétegeivel megismerkedni. Első történeteit még magnókazettára mondta fel kétéves korában. Ezeknek a meséknek a főszereplői még elefántok, elfek és kislányok voltak. 1979 és 1982 között helyi magánnyomozóként dolgozott, számos komoly bűncselekményt derített fel a szomszédai örömére. 12 éves korában elolvasta az összes Agatha Christie-regényt, melyek elsődleges lélektani forrásai regényművészetének. 1984-ben egy kellemetlen fodrászélmény következtében punk lett. Azóta tudatosan punk, zenekarban énekel, környezetvédelmi és emberjogi aktivista. Egyetemi tanulmányai során Jyväskyläben speciális tanári képzettséget szerzett, amelynek köszönhetően kirendelt pedagógusi minőségben sokáig oktatott menekülteket; diplomamunkájának témája is a bevándorlókat sújtó rasszizmus és a válaszként a finneket felzaklató erőszak volt. Nagyon jól ismeri tehát azt a világot, amely kezd kialakulni Európa-szerte, elérte a finneket is, noha ők nem húztak fel kerítést, de társadalmi korlátokat igenis állítottak a bevándorlókkal szemben.
Ma Kati Hiekkapelto nemzetközi hírű bűnügyi regényíróként, punkénekesként és előadóművészként ismert. A Kolibri (The Hummingbird) című regénye Finnországban az Otava Kiadó gondozásában jelent meg 2013-ban, majd a Védtelenül (Suojattomat, The Defenseless) 2014-ben. Eddig hét nyelvre fordították le műveit – magyarra az ELTE Finnugor Tanszékének munkatársa, a kortárs finn regényirodalom kiváló tolmácsolója, Bába Laura. A Kolibri 2015-ben megkapta az Egyesült Királyságban a Petrona-díjat, a Védtelenül pedig 2014-ben elnyerte a legjobb finn bűnügyi regény díját. Sodróan izgalmas krimijeiből sosem hiányoznak a komoly társadalmi, együttélési problémákat feszegető kérdések. Vérfagyasztó, irtózatos és rémisztően valóságos, rendkívüli thrillerek a történetei. Ahogy elkezdjük felderíteni az egyre összetettebb ügyeket, a nyomok általában az illegális bevándorlás szervezőihez, a drogkereskedőkhöz, gyilkosokhoz vezetnek. Félezer oldalon át számos szállal, szereplővel és aktával, melyek egy része örök X marad.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Beszélgetőtársai az íróakadémia hallgatói, Pál Dániel Levente és Csikár Norbert Adrián voltak. Kellemes agytorna volt, hogy Kati Hiekkapelto angolul válaszolt a magyar moderátori kérdésekre, de természetesen volt lehetőségem anyanyelvén is kérdezni tőle. A magyar olvasóközönségnek nemcsak a legfrissebb könyv lett meglepetés, hanem az is, hogy az írónő egészen kitűnően beszél magyarul. Kiderült ugyanis, hogy korábbi férje vajdasági magyar volt, két gyermekük is született. Nem véletlen tehát, hogy a Gyulán is bemutatott regényeinek egy vajdasági magyar származású nyomozónő a főhőse. Fekete Anna kalandjait követhetjük nyomon mind a Kolibri, mind a Védtelenül kötetekben. Környezete viszont tipikusan finn: erdők, tavak, kevés ember, sok sötét, elborult világlátás, igazi skandináv dark side.
Jelenleg Kati Hiekkapelto a harmadik Fekete Anna-regényen dolgozik. Egy 200 éves parasztházikóban él Hailuotoban, a Botteni-öböl partján, Észak-Finnországban. Szabadidejében zenekarral próbál, fut, vadászik, bogyókat, gombákat gyűjt, kertészkedik. A hosszú, sötét téli hónapokban felkapja a síléceket, hogy fát gyűjtsön, majd jól befűtve otthonát szárnyalhatnak a gondolatai. Ez az igazi „mökki-feelinki”, aki így él, annak valóban az írás a szórakozás!
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
