Az est fő attrakciója a Jojo Mayer’s Nerve koncertje volt
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Évek óta hagyomány már, hogy a jazzfesztivált a Gyulai Big Band kezdi. Idén konferansz nélkül indult a zeneáradat, a „helyi nagy banda” ezúttal is beleadott apait-anyait, hogy a javarészt szving-, boogie- és dixielandsztenderdjeivel felpörgesse a publikumot. A Kepenyes Pál által vezetett csapat – Szente Éva, Szőke Mihály, Vicze Gabriella, Döge Csaba, Falaty Bence, Jurdi Dániel, Szalma Borbála, Resetár Attila, Macskin Dávid, Flender Gábor, Pap Gábor, Resetár Dávid, Zsila József, Vadász Gellért és Uhrin Zoltán – többek között Acker Bilk, Brian Setzer, Steve Perry, Cole Porter és Paul Anka szerzeményeiből válogatott egy csokorravalót. Utóbbi egyik lírai dallamával a Gyulai Várszínház tavaly elhunyt direktorára, Gedeon Józsefre emlékezett a big band. A pezsgő műsorú rezesek nemzetközi szintű népszerűségét bizonyítja, hogy a Gyulai Big Band idén immáron hatodik alkalommal kapott meghívást a műfaj lehíresebb nemzetközi találkozójára, a Drezdai Dixieland Fesztiválra.
A Gyulai Big Band
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A Vörös Janka e-Series tagjai már néhány évvel ezelőtt megcsillogtatták tehetségüket a vár színpadján. Idén Vörös Janka (ének), Fövenyi Máté (gitár, sampling), Mits Márton (szaxofon), Bögöthy Ádám (basszusgitár) és Szabó Dániel Ferenc (dobok) modernebb hangzásvilága hangmintákkal és groove-okkal tűzdelte a dinamikus és virtuóz hangszeres játékot. A 2013-ban alakult csapat eleven énekesnője széles skálán brillírozott, soul-, jazz-, blues-, sőt hiphop- és rapelemeket is ötvöző, frazírozó énektechnikája, valamint erőteljes orgánuma remekül illett az elektro-jazzbe. A zenekar repertoárjában zömében angol nyelvű saját dalok hangzottak el a group korábbi lemezeiről, egy-két átdolgozással megspékelve. Utóbbiak közül Billie Holiday God Bless The Child című dalának ének-gitár átirata a klasszikusabb vonal kedvelőinek kedvezett. Vörös Janka bájos személyisége, valamint együttesének populáris és lendületes számai hamar belo(o)pták magukat a fesztivál közönségének szívébe.
A Vörös Janka e-Series énekesnője, Vörös Janka
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A Makrokozmosz nevű kvintett felállása már vintázsabb előképet adott, a hangszerek és mestereik szempontjából is. Babos Gyulát (gitár), Winand Gábort (ének, szaxofonok) és Fekete-Kovács Kornélt (trombita, billentyűk, sampling) nem kell bemutatni a minőségi könnyűzene kedvelőinek, annál is inkább, mert a felsorolt neves szerző-előadók mindegyike sikerrel kísérletezett már számos műfajban a jazzen innen és túl. Klasszikus hangszereik a tőlük megszokott színvonalon, ugyanakkor modern hangzásban szólaltak meg, sőt, a trombitaművész digitális „kütyüi” tovább generálták az időutazást. Ez a zenei nyitottság és profizmus párosult egy hihetetlen tüzes ritmusszekcióval. Orbán György bőgős megszámlálhatatlan együttesben muzsikál, és a húszas éveinek elején járó dobos, Czirják Tamás szintén nem véletlenül keresett zenész. Kettejük összjátéka az improvizációkkal gazdagon tarkított témák alá pontos és húzós elánt produkált, a szvingtől kezdve a hard bopon át a drum’n’bass-ig. Babos Gyula friss zenekara élénk színt hoz az intellektuális jazz műfajába: előadásuk közben egy percre sem apadhat a figyelem, viszont a Makrokozmosz nem is hagyja elaludni hallgatóságát.
A Makrokozmosz gitárosa, Babos Gyula és bőgőse, Orbán György
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az est fő attrakciója a Jojo Mayer’s Nerve koncertje volt, már csak azért is, mert Billy Cobham óta újra egy korszakalkotó dobos püfölte a bőröket a gyulai deszkákon. Jojo Mayerben mindvégig egy svájci óramű pontossága és a megfékezhetetlen zseni kreativitása versengett fej fej mellett. Két ifjabb zenésztársának sikerült alaposan felkötni az alsóneműt ahhoz, hogy precízen kövessék a doboslegenda páratlan, tört, nyújtott ritmusait, trioláit, kvintoláit. John Davis basszusgitár-szintetizátorrá varázsolt hangszerén orgonaként szólaltak meg indusztriális ritmusok és harmóniák, míg Jacob Bergson Rhodes elektronikus zongorán és szintetizátorokon követett el mindent a futurisztikus hangzásért. Hamar kiderült, hogy a klasszikus jazztrió felállás (billentyűk, basszusgitár, dobok) az egyetlen faktor, ami hagyományosnak mondható a formációban. A klasszikus könnyűzenei instrumentumokon fülünk hallatára kialakuló kísérletezések és improvizációk, valamint az élő modern elektronikus ritmusok – jungle, drum ’n’ bass, rave, house, dubstep – hangzásainak keresztezése megelőzte korát, és a jazz legeslegmodernebb világába nyújtott betekintést hallgatóinak. A kábelözönt látva nem is csoda, hogy a markáns zenei agymosás kiverte a biztosítékot több jazzrajongónál, ugyanakkor elérte, hogy a koncertsorozatra bevonzott fiatalok (is) tátott szájjal éljék át földi életük minden bizonnyal legkreatívabb és legmagasabb színvonalú „rave partyját”. Egy biztos: a különleges est programja méltó módon kapcsolódott a gyulai jazzünnepély atyjának negyed évszázados életművéhez, ami magas nívót és megingathatatlan alapot adott a Gyulai Vár Jazz Fesztivál jövőjének.
Jojo Mayer
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba