harmincnyolcan lettek magyar állampolgárok
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– Mindig felemelő érzés itt állni a mikrofon mögött és köszönteni azokat a magyar honfitársainkat, állampolgárokat, akik a történelem kerekét ismerve, nem mindig voltak olyan kegyelmi állapotban, mint a mai napon – mondta Kónya István. – Megfosztották őket valamitől, amely jogosan jár nekik. Felemelő érzés a díszteremben köszönteni honfitársainkat, de tudjuk jól, hogy nem mindig volt így. Nem is kell olyan sokat visszamenni az időben, hiszen a közelmúltban volt egy nagyon gyászos történelmi pillanata az anyaországnak.
– Ebben a pillanatban, politikai csatározások okaként és folyományaként, egy nagyon nemes ügy ellen uszították egyesek az ország lakosságát. 2004. december 5-re gondolok. Emlékszem, hogy a Magyarok Világszövetségének felhívására hogyan mozdult meg a város értelmiségi köre, hogy hogyan dolgoztunk egy közös ügyért és arra is, hogy hogyan próbáltuk meggyőzni honfitársainkat, hogy december 5-én igennel kell szavazni, hogy megadhassuk az állampolgárságot a határon túli magyaroknak is.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az alpolgármester kiemelte, hogy Európában egyedül Magyarország tagadta meg a határon túl élő honfitársait, ez pedig szégyen volt. A népszavazás akkor nem volt sikeres, de évekkel később már sikerült, így már nincs akadálya annak, hogy a külhoni magyarok megszerezhessék az állampolgárságot.
A köszöntő után az újdonsült állampolgárok egyenként vehették át oklevelüket, majd egy újabb Bálint Gergely által elszavalt vers után elhangzott a Himnusz – a magyar és a székely is – végül egy pohár pezsgővel koccintva ünnepelhettek a megjelentek.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
