MAGYARI BARNA
Fotó: Gyulai Hírlap
A 170 esztendővel ezelőtti év jelentős volt Arany János és Petőfi Sándor életében. A két költőóriás megismerkedésének lehetőségét az 1847. február 4-én Petőfi Sándor által írt levél és vers teremtette meg, hiszen a Toldit elolvasva még a mű hatása alatt, Petőfi azonnal tollat ragadott, s versben és levélben köszöntötte a Toldi íróját.
Szintén 1847. június 10. napján feledhetetlen időt töltöttek együtt Nagyszalontán. Később Petőfi többször magával vitte Szalontára Szendrey Júliát is, akivel 1847. szeptember 8-án Erdődön házasodott össze.
Petőfi felesége készítette az első magyar kokárdát 1848 márciusában, s tűzte Petőfi zakójára. Szintén Szendrey Júlia honosította meg kis hazánkban a hölgyek nadrágviselését is.
Amikor 1847-ben a szalontai utcákon kéz a kézben sétált Petőfi és felesége, a helybélieket felháborította Szendrey Júlia nadrágviselése. Akkoriban ez körülbelül azt jelentette, mint a Gyulai Várfürdőben az 1980-as évek vége felé a Nyugatról érkezett lányok monokinizése. Akkor Gyulán a fedetlen keblek látványa okozott egyesekben akkora érdeklődést, másokban meg akkora felháborodást, mint amikor Petőfiné 1847-ben Szalontán nadrágban sétált.
De vajon ma, amikor a magyar hölgyek nadrágba bújnak, eszükbe jut-e Szendrey Júlia, aki „utat tört” nekik e ruhadarab viselésére?!
