A gyulai Tavaszi Fesztivál programjainak részeként a Csibeként és Árvácskaként ismertté vált Litkei Erzsébet gyermeke, Móricz Zsigmond fogadott fia tartott előadást a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. Az Arany János Művelődési Egyesület által szervezett rendezvényen dr. Móricz Imre nemcsak saját életútját, hanem az íróhoz kötődő személyes élményeit is elmesélte a hallgatóságnak. Az est előtt kiosztott szövegekből az is kiderült, a gépészmérnöki végzettségű előadó maga is rendelkezik írói vénával.
A bibliotéka Simonyi-olvasótermében a gyulai egyesület elnöke, Nagy László köszöntötte a közönséget, és vezette fel az előadást. Mint mondta, dr. Móricz Imre gyermekként többször is találkozott Móricz Zsigmonddal, ezért általa közvetlenebb módon „találkozhatunk” az íróval.
Az előadótól megtudtuk, számos alkalommal járt már Gyulán, hiszen fiatal mérnökként többször is meg kellett jelennie a gyulai vízügyi igazgatóságon. A városhoz fűződő kapcsolata később is megmaradt, feleségével évente egyszer azóta is ellátogatnak Gyulára a termálvíz miatt.
Móricz Zsigmond fogadott fia Litkei Imre néven látta meg a napvilágot a Szent Rókus Kórházban 1935. április 14-én, éppen azon a napon, amikor Debrecenben 1849-ben megfosztották trónjától a királyt. Miután édesanyja megbetegedett, a Magyar Királyi Állami Gyermekmenhelyre került, onnan pedig egy szegény zagyvarékasi családhoz. Később nemcsak Litkei Erzsébet, hanem Móricz Zsigmond is gyakran meglátogatta a Szolnok melletti faluban. Mivel Csibe apukának, ő nagyapának kezdte szólítani az írót, aki nagyon szerette a vidéki létet, és sokszor elbeszélgetett a zagyvarékasi emberekkel. Ezeket a beszélgetéseket le is jegyezte, s a történetekből számos novella született.
Dr. Móricz Imre szerint édesanyja és Móricz Zsigmond munkamódszere csodálatos volt, és sajátos. Litkei Erzsébetnek először történeteket kellett mesélnie az írónak, majd amikor már a harmadik polgári iskolát is elvégezte, magának kellett papírra vetnie azokat. A Petőfi Irodalmi Múzeum több olyan írást is őriz, amelyet Csibe az író intenciói alapján írt meg. Móricz Zsigmond többet is átdolgozott ezek közül, így született meg egyebek mellett az Árvácska is.
Az író fogadott fia 1941 nyarán került Leányfalura édesanyjához és nevelőapjához. Dr. Móricz Imrét maga az írófejedelem tanította meg írni és olvasni, amiből számos bonyodalom is adódott az iskolában, hiszen a kis Móricz fiú unatkozott az órákon, s unalmát csibészségekkel igyekezett elűzni. Móricz Zsigmond 1941 őszén indította el az örökbefogadási eljárást, s 1942 tavaszán kapta meg az engedélyt – avatta be a részletekbe a hallgatóságot dr. Móricz Imre.
Az előadó azt is elárulta, a tankönyvekből tanulta meg, hogy ki volt valójában Árvácska. Ahogy cseperedett, egyre inkább tudatosult benne, hogy óriási nyomás nehezedne rá, ha maga is író akarna lenni, ezért úgy döntött, más szakmát választ.
– Több írásomban is úgy fogalmaztam, hogy a gyermek azé, aki felneveli. Mióta élek, az én kezem Móricz Zsigmond fogta, ő gondoskodott rólam, ő nevelt fel, így én az övé vagyok. Ezért is áldassék a neve mindörökké – mondta dr. Móricz Imre zárszóként.
