Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Nevet és pénzt kapott a kastély mellékszárnya
Az Almásy-kastély mellékszárnyának üzembe helyezéséhez 60,9 millió forintot biztosított a képviselő-testület az idei költségvetés tartalékkeretéből. A grémium egyúttal arról is döntést hozott, hogy az épületrészt, ahol báltermet, vendéglátó és gasztrotörténeti tereket, valamint csemegetárat alakítanak ki, Stefánia-szárnynak nevezi el.
Görgényi Ernő (Fidesz) az előterjesztés ismertetésekor emlékeztetett: az épületrész felújítására csaknem egymilliárd forint pályázati támogatást nyertek el, amelyhez 250 millió forint többletforrást biztosított a város. Közölte: a kormány nemrégiben arról döntött, hogy megtéríti az önkormányzatnak a kivitelezés többletköltségeire biztosított összeget. Elmondta: az államtól kapott 250 millió forintból az önkormányzat visszafizeti az Erste Bank Zrt.-től korábban felvett beruházási hitelt.
A polgármester jelezte: a képviselő-testület által biztosított 60,9 millió forintból az épületszárny üzemeltetéséhez szükséges eszközöket szerzik be. A forrást az önkormányzat átadja a működtetéssel megbízott Erkel Ferenc Nonprofit Kft.-nek.
A képviselők arról is döntöttek, hogy a mellékszárnyat az Erkel Ferenc Múzeum szakembereinek javaslatára gróf Wenckheim Józsefné Jankovich Stefániáról nevezik el. A városvezető úgy fogalmazott: a mellék- vagy a cselédszárny megnevezés nem méltó a funkciókhoz, amelyeket az épületrész betölt majd, utóbbi elnevezés ráadásul történetileg sem megalapozott, hiszen a szárnyban a huszadik században nem a cselédek, hanem a nagy gazdasági világválság idején elszegényedett grófi család tagjai laktak.
Az előterjesztésből kiderül: gróf Wenckheim Józsefné Jankovich Stefánia 1838-ban kötött házasságot gróf Wenckheim Józseffel. 1839-ben a gyulai kórház megépítéséhez gyűjtve hangversenyt rendeztek a kastély színtermében, ahol Erkel Ferenc is fellépett. 1849-ben gondoskodtak a Gyulára érkező honvédtisztekről, és Damjanich Jánosné Csernovics Emília is a család vendégszeretetét élvezte. A források szerint 1857-ben Ferenc József császárt és Erzsébet császárnét is vendégül látta a házaspár. A grófné 1870-ben megalapította a rászorulókat és betegeket segítő Gyulai Nőegyletet, amelynek első elnöke volt.
Görgényi Ernő hangsúlyozta: a Stefánia-szárny elnevezés összhangban van az épületrész új funkcióival, és marketingszempontból is megfelelő.
A polgármester Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) kérdésére azt is elmondta: a kormányzati többletforrás várhatóan még idén megérkezik.
A képviselők a beruházással kapcsolatos határozati javaslatokat egyhangúlag szavazták meg.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
31 buszutasvárót cserélnek le
Tizenöt évre szóló bartermegállapodást köt az önkormányzat a Publimont Hirdetésszervező Kft.-vel, a szerződés értelmében a cég 31 autóbusz-utasvárót cserél le Gyulán, és úgynevezett CityLight reklámeszközöket helyez ki a város több pontján.
Görgényi Ernő kifejtette: a leromlott állapotú buszmegállók rontják a városképet, de az önkormányzatnak a jelenlegi gazdasági helyzetben nincs pénze arra, hogy lecserélje azokat, hiszen a munkálatok az előzetes becslések alapján mintegy 50 millió forintba kerülnének. Aláhúzta: a Publimont Hirdetésszervező Kft.-től, amely az országszerte számos buszmegállót és hirdetési eszközt telepített már, előnyös ajánlatot kaptak. A céggel kötött megállapodás alapján úgy tudna a város 31 utasvárót lecserélni, hogy az nem kerülne pénzébe – tette hozzá.
Közölte: a bartermegállapodás szerint a cégnek nem kell közterület-használati díjat fizetnie a hirdetési felületek után, amelyeket Béres István városi főépítész javaslata alapján, az örökségvédelmi szempontokat figyelembe véve helyeznének ki. Jelezte: a 15 évre szóló szerződés letelte után az önkormányzatnak döntenie kell, hogy továbbra is együttműködik-e a társasággal.
Kiss Tamásné (Fidesz) az előterjesztés kapcsán elmondta: az elmúlt években több idős is megkereste a körzetéből azzal, hogy a Paradicsomban van olyan buszmegálló, amelyik nem fedett.
Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) szerint „a polgármester rózsaszín képet festett az előterjesztésről, a gazdasági bizottság elnöke pedig hurráoptimizmussal állt a témához”. Kifejtette: véleménye szerint a lecserélni kívánt 31 utasfülkéből 15 korszerű, az alumíniumból készültek pedig bár nem esztétikusak, meglátása szerint jobban védik az utasokat az időjárás viszontagságaitól, mint a kihelyezendők. A képviselő soknak találta a város által felajánlott 16 hirdetési helyet, amely számításai szerint éves szinten 90 millió forintos bevételt hozhat a cégnek. Kijelentette: a megállapodás kiszolgáltatott helyzetbe hozza a várost, ezért újra kellene tárgyalni a szerződést. A képviselő azt javasolta, hogy a barter keretében kérjenek a cégtől évi tíz millió forintot, és kössék ki, hogy az általuk telepített buszmegállók a szerződés lejárta után önkormányzati tulajdonba kerülnek.
Ökrös István (Fidesz) kifejtette: a régi utasfülkéket kihelyezhetnék a kimenő utakon található buszmegállókba, ahol sokszor még járdalap sincs. Hozzátette: az egységes utasvárók véleménye szerint hozzátennének a városképhez.
Szabó Károly (Fidesz) úgy fogalmazott: Galbács Mihálynak nem néznie, hanem használnia kéne az utasvárókat, akkor tudná, hogy rendkívül rossz állapotban vannak, előfordul, hogy az utas nyakába folyik a víz.
Görgényi Ernő elmondta: a jobb állapotú utasvárókat azért vették bele a megállapodásba, mert szem előtt tartották az egységes városképet. Hozzátette: ezeket áthelyezhetik azokba a buszmegállókba, ahol nincs vagy rossz állapotú az utasváró.
Kifejtette: Gyulán kevésbé piacképesek a közterületi hirdetési felületek, de egy országos hálózattal rendelkező cég könnyebben tudja értékesíteni azokat. Hozzáfűzte: a hirdetések után nem részesedést szoktak kérni, hanem közterület-használati díjat. A cég becsült árbevétele kapcsán megjegyezte: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a listaárnál lényegesen kevesebbért lehet hirdetéseket elhelyezni.
Hangsúlyozta: a közterület-használati díj elengedésével az önkormányzat nem mond le jelentős bevételről, viszont jelentős kiadást spórolhat meg, hiszen a cég azt is vállalta, hogy 15 évig üzemelteti és karbantartja a fülkéket. Hozzátette: a megállapodással az utasok is jól járnak.
A városvezető arról is beszélt, hogy a szerződés lejárta után az önkormányzat eldöntheti, hogy maradványértéken megvásárolja a várókat, folytatja az együttműködést, vagy egy másik céggel köt megállapodást.
A határozati javaslatot 13 igennel, egy tartózkodás mellett fogadta el a képviselő-testület.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Segítség a turisztikai cégnek és a kistérségi intézménynek
Az ülésen arról is egyhangú döntés született, hogy az idei költségvetés tartalékkeretéből tizenkét millió forint kamatmentes tagi kölcsönt nyújt az önkormányzat a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.-nek. A képviselő-testület a cég 2020-as üzleti tervéről is tárgyalt, melyet 87,9 millió forint bevétellel és 14,2 millió forint veszteséggel fogadott el. Emellett a grémium, mint társtulajdonos, javaslatot tett a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. társasági szerződésének módosítására, erről a cég taggyűlésének kell majd döntést hoznia.
Görgényi Ernő emlékeztetett: az önkormányzat többek között az idegenforgalmi adóból befolyt összegből nyújt működési hozzájárulást a cégnek. Mivel az adó beszedését december 31-ig felfüggesztette a kormány, az önkormányzat nem tudta maradéktalanul teljesíteni a társasági szerződésben vállaltakat. A polgármester elmondta: az önkormányzat a 2021. január 1-jével hatályba lépő módosított szerződésben vállalja, hogy minimum 12 millió forintot biztosít a társaságnak, az idegenforgalmi adóból pedig minden vendégéjszaka után 70 helyett 150 forintot ad át. Hozzátette: a megnövelt összegre az idegenforgalmi adó emelése ad lehetőséget.
A tagi kölcsön kapcsán kifejtette: a kiadásait a társaság nem tudta az elmaradt bevételekkel megegyező mértékben csökkenteni. A cég ennek ellenére nem akart dolgozókat elküldeni, tovább kellett működtetnie a Tourinform Irodát, és a városmarketinget is folytatnia kellett – tette hozzá. A polgármester egyúttal jelezte: a tagi kölcsönt a társaságnak 2021. december 31-ig kell visszafizetnie.
Komoróczki Aliz, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője közölte: idén januárban és februárban emelkedett a vendégek száma Gyulán, a tavaszi hónapok vendégforgalma azonban negatívan alakult a pandémia miatt. Jelezte: bár a főszezonban kedvezők voltak a számok, az ősz beálltával ismét csökkent a forgalom.
Mivel az önkormányzati hozzájárulás és a cég saját bevételei is visszaestek, felülvizsgálták az üzleti tervüket – ismertette az ügyvezető. Hozzátette: a társaság az elmúlt időszakban „szükséges mértékben” folytatott marketingtevékenységet, és folyamatosan egyeztetett az ágazat szereplőivel. Aláhúzta: az idegenforgalmi adó emelését a szektor is támogatta.
Mittag Mónika (Fidesz) a napirendi pont kapcsán úgy fogalmazott: a turisztikai cég, az Erkel Ferenc NKft. és a Gyulai Várszínház dolgozói is emberfeletti munkát végeztek annak érdekében, hogy fellendítsék a nyári hónapokban a város turizmusát.
A tanácskozáson arról is határozat született, hogy húszmillió forint többlettámogatást biztosít az önkormányzat a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének. Az idei költségvetés tartalékkeretéből nyújtott összeget december végéig kell felhasználnia az intézménynek.
Görgényi Ernő jelezte: az intézmény idén júliustól 14,3 millió forinttal kevesebb támogatást kapott a Magyar Államkincstártól a bölcsődei ellátásra, mint azt előre tervezte. Mivel a vonatkozó kormányrendelet szerint a bölcsődéknek a veszélyhelyzet előtt beíratott gyermekek száma alapján kellene normatívát kapniuk, a fenntartónak tisztáznia kell a helyzetet az államkincstárral – magyarázta a polgármester. Hozzátette: a helyzetet tovább nehezítette, hogy a bölcsődei étkezés normatívája a koronavírus-járvány miatt 31,1 millió forintról 15,2 millió forintra csökkent idén, a járványügyi védekezésre pedig 5,2 millió forint többletforrást kellett biztosítania az intézménynek.
Kiss Szabolcs (Fidesz) az intézmény vezetőjeként kifejtette: ha nem növekedett volna a kiadásuk, és nem csökkent volna a normatíva összege, év végére mérsékelni tudták volna a tavaly meghatározott önkormányzati kiegészítő támogatás összegét.
Az előterjesztést szintén egyhangúlag szavazta meg a grémium.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Új adónemet vezetnek be Gyulán
A képviselő-testület döntése értelmében 2021-ben az építési telekadóval bővül a helyi adónemek köre, és emelkedik a vendégek által fizetett idegenforgalmi adó mértéke. A helyi adóról szóló önkormányzati rendelet módosítását egyhangúlag fogadta el a grémium.
A polgármester a napirendi pont tárgyalásakor kifejtette: a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági helyzetben a gyulai önkormányzatnak is jelentősen csökkentek a bevételei, és a 2021-es év is nehéznek ígérkezik gazdasági szempontból. Emlékeztetett: a kormány által március 11-én elrendelt veszélyhelyzet idején 375 millió forintos költségcsökkentést hajtott végre az önkormányzat. Hozzátette: jövőre további költségcsökkentő intézkedések bevezetését tervezik, az erről szóló határozati javaslatot novemberben terjesztik a képviselő-testület elé.
A városvezető megjegyezte: Gyulán valamennyi adónem mértéke elmarad a törvényben meghatározott legmagasabb összegtől, de a nehéz helyzetbe került vállalkozásokra és családokra való tekintettel nem akarnak adót emelni. Elmondta: az önkormányzat bevételeit egy új adónemmel, az építési telekadóval növelnék, amelyből számításaik szerint csaknem 20 millió forint folyna be a városi kasszába.
A polgármester kijelentette: Gyulán az építési telek az egyetlen olyan adótárgy, amely után nem kell adót fizetni, így a döntéssel az egyenlő közteherviselés elve érvényesülne. Hangsúlyozta: csak azon építési telkek után kell adózni, amelyeken a földhivatal nyilvántartása szerint nincs épület. Hozzáfűzte: a fürdővárosban 850 ilyen ingatlan van, mintegy 1 millió 997 ezer négyzetméter területen. Az ingatlantulajdonosoknak négyzetméterenként 10 forintot kell fizetniük, ez a törvényben meghatározott maximális összeg 2,8 százaléka.
Az idegenforgalmi adó jövőre 450 forintról 530 forintra emelkedik vendégéjszakánként. Görgényi Ernő elmondta: az adóemelésből származó összeget a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. a helyi turizmusba forgatja vissza. A településvezető aláhúzta: a döntést a turisztikai szektor is támogatta.
A polgármester Leel-Őssy Gábor kérdésre közölte: a pandémia miatt felfüggesztett idegenforgalmi adót jövő januártól újra beszedhetik, a gépjárműadóból befolyt összeg negyven százalékát viszont jövőre sem tarthatják meg.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Nyolc védőnői körzet lesz Gyulán
Módosította a képviselő-testület az egészségügyi alapellátási körzetek meghatározásáról szóló önkormányzati rendeletet, így 2021. január 1-jétől tíz helyett nyolc védőnői körzet lesz Gyulán.
Görgényi Ernő az előzményektől elmondta: az elmúlt időszakban két védőnő kérte jogviszonyának megszüntetését, mert máshol helyezkedett el. Ennek kapcsán az ellátásért felelős Gyulai Egészségügyi Alapellátási Intézmény felülvizsgálta a védőnői körzeteket, és megállapította, hogy az ellátotti létszámban jelentős eltérések vannak köztük.
Hangsúlyozta: az új körzethatárok kijelölésénél fontos szempont volt, hogy egyenletesebben osszák el az ellátottakat. Hozzátette: az új körzetek a városrészhatárokhoz is igazodnak.
A polgármester aláhúzta: a javaslatot az országos tiszti főorvos és a Békés Megyei Kormányhivatal Gyulai Járási Hivatalának népegészségügyi osztálya is támogatta.
Leel-Őssy Gábor az előterjesztés kapcsán azt kérte, az intézmény honlapján az ellátottak tájékoztatása érdekében tegyenek közzé egy térképet, amelyen feltüntetik az új körzethatárokat.
Ködmön Zsolt, a Gyulai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetője elmondta: készült egy térkép, amely már felkerült az önkormányzat honlapjára, ez a hasznos információk menüpont alatt elérhető. Hozzátette: az intézmény portáljára is feltöltik a térképet, és a védőnőkereső oldalon is meg lehet nézni, hogy kihez tartozik az adott utca.
Az intézményvezető megjegyezte: a védőnők napi kapcsolatban vannak az érintettekkel, ráadásul a módosított rendelet jövő januárban lép hatályba, így lesz mód és idő értesíteni az ellátottakat.
Megváltozik a forgalmi rend a Budapest körúton
A képviselő-testület döntése értelmében december 1-jétől megváltozik a forgalmi rend a Budapest körúton. Az út egyirányú lesz a 23. szám irányából a 27. szám irányába, a 13. szám irányából a 3. szám előtti kereszteződés irányába, a 28. szám irányából a 29. szám irányába és a 47. szám irányából a 41. szám irányába.
Vighné Fábián Diána (Gyulai Városbarátok Köre), a körzet képviselője elmondta: több lakó is azt kérte tőle, hogy egyirányúsítsák az utat, mert balesetveszélyes, és kevés parkoló áll a lakosok rendelkezésére. Hozzátette: a javaslattal a rendőrség és a közlekedési szakemberek is egyetértettek.
Görgényi Ernő kifejtette: a lakosok véleményét is kikérték a döntésről. Hozzátette: a 642 érintett ingatlantulajdonos közül 38-an reagáltak, közülük senki nem ellenezte a javaslatot. A polgármester megjegyezte: öten azt kérték, hogy a garázssorhoz vezető útszakasz maradjon kétirányú, ezt a javaslatot azonban a rendőrség nem támogatta.
Fotó: Gyulai Hírlap
Pályázati támogatásból gyűjtenék be az illegálisan lerakott hulladékot
A képviselő-testület arról is határozott, hogy 4,9 millió forint százszázalékos intenzitású támogatásra pályázik a város a Belügyminisztériumnál, a Tisztítsuk meg az országot! felhívás keretében. Az összegből az önkormányzati ingatlanokon és közterületeken fellelhető, illegálisan lerakott hulladékot számolnák fel.
Görgényi Ernő elmondta: az illegálisan lerakott hulladékot a Gyulai Közüzemi Kft. munkatársai gyűjtik össze és ártalmatlanítják a cég által összeállított lista alapján.
Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) az előterjesztés kapcsán kifejtette: bár a közterület-felügyelők rendszeresen ellenőrzik a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket, sokan nem rendeltetésszerűen használják azokat, volt, ahová oda is piszkítottak. Hozzátette: a polgármesteri hivatal mérnöki osztályának vezetőjével egyetértve azt javasolja, hogy tegyék nyitottá a szeméttelepet, ott ugyanis ellenőrizni lehet a szemétlerakókat.
Folytatódik az együttműködés a méhészekkel
Újabb öt évre szóló együttműködési megállapodást köt a gyulai önkormányzat a Békés Megyei Göndöcs Benedek Méhész Egyesülettel. Ennek értelmében a város, a korábbi évekhez hasonlóan, évente legalább egymillió forintot nyújt a szervezetnek a Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivál megszervezéséhez.
Görgényi Ernő elmondta: annak érdekében, hogy segítsék az önkormányzat rendezvényszervező partnereit, középtávú megállapodást kötnek velük. A polgármester aláhúzta: az adventi időszak legsikeresebb rendezvényét szervező méhészegyesülettel évek óta „gyümölcsöző az együttműködésük”.
Nehéz helyzetben van az önkormányzat
A városvezető az ülésen az önkormányzat pénzügyi helyzetéről is tájékoztatta a grémiumot. Közölte: október 21-én 27,1 millió forint volt a város költségvetési bankszámláján. Elmondta: a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági helyzetben csökkentek az önkormányzat bevételei és az állami normatívák, ezért hónapról hónapra vannak lejárt határidejű, kifizetetlen számláik. Hozzátette: „ahol ég a ház, oda az oltóanyagot eljuttatják”, ezzel próbálnak a likviditási nehézségeken úrrá lenni. „Nem egyszerű időszak ez, finoman szólva” – fogalmazott.
