Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - ÚTÉPÍTÉS DÉNESMAJOR ÉS NAGYZERÉND KÖZÖTT

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • 2012. február 01. 00:00
ÚTÉPÍTÉS DÉNESMAJOR ÉS NAGYZERÉND KÖZÖTT
Gyula Város Önkormányzata és Zerénd községi tanácsa úgy döntött, hogy újjáépíti a közúti kapcsolatot a két település között. Az Európai Unió által 2 555 231,75 EUR összeggel támogatott projekt célja, hogy legyőzze azokat a fizikai- és infrastrukturális akadályokat, amelyek gátolják a két település együttműködését, illetve a gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A legkézenfekvőbb megoldás a Dénesmajor és Nagyzerénd között futó egykori kisvasútpálya nyomvonalán egy közút megépítése.

 

 

 HURO_netre.jpg

Az Európai Unió támogatásával út épül Gyula–Dénesmajor és Nagyzerénd között

Magyarország és Románia egyaránt az Európai Unió tagországa. Egy-két éven belül Románia is a schengeni térség része lesz. Mivel a magyar-román határ megszűnik, megteremti annak lehetőségét, hogy visszaálljon a hajdani természeti-, gazdasági-, társadalmi- és kulturális egység. A HU-RO projekt megvalósulása egyaránt fontos feltétele az egykori közlekedési infrastruktúra helyreállításának.

Gyula Város Önkormányzata és Zerénd községi tanácsa úgy döntött, hogy újjáépíti a közúti kapcsolatot a két település között. A projekt célja, hogy legyőzze azokat a fizikai- és infrastrukturális akadályokat, amelyek gátolják az együttműködést, valamint a gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A legkézenfekvőbb megoldás a Dénesmajor és Zerind között futó egykori kisvasútpálya nyomvonalán egy közút megépítése.

A megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása során az érintett települések és térségek történelmi hátterét, a demográfiai és gazdasági adatait elemzik. Értékelik az interjúkat és a célcsoportokat, elemzik a lehetséges alternatívákat, valamint a kockázatokat.

A tanulmány célja a beruházás szükségességének alátámasztása, továbbá kitér a beruházás hatásainak értékelésére is. 

 

_P1020026.jpg

A beruházásnak köszönhetően megszűnik Dénesmajor zsáktelepülés jellege. Fotó: Gyulai Hírlap Online

A leendő út nyomvonala Dénesmajorból a határ irányába, Nagyzerind felé. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

A leendő út nyomvonalát mutatja Gellén Vencel városmenedzser a határ felől Dénesmajor irányába. Fotó: Gyulai Hírlap Online

A határkő. Itt találkozik majd a két út nyomvonala. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 


 

A földhivatal új mérései alapján ismét kitűzték a leendő út nyomvonalát Gyula–Dénesmajor és Nagyzerénd között

Útépítés Dénesmajor és Nagyzerénd között című beruházás tényleges megkezdését akadályozta az a körülmény, hogy a földhivatali adatok nem egyeztek a valóságos adatokkal – mondta a Gyulai Hírlap érdeklődésére Gellén Vencel városmenedzser.

– Mi, a régi kisvasút töltésén kívánjuk a megépíteni az utat, a helyszíni kimérés során pedig azt tapasztaltuk, hogy a töltés a földhivatali adatok szerint nem a valós helyén, hanem az árokban van. Ezért a földhivatalnál kezdeményeztük, hogy a valóságnak megfelelően korrigálják a térképészeti adatokat. Emiatt 2011 őszén a kivitelező nem tudta megkezdeni azokat az alapozási- tereprendezési munkálatokat, amiket betervezett. A téli időszakra egyébként is szünetet terveztünk, az időjárás nem lett volna alkalmas a kivitelezésre. Miután megtörtént a korrekció, újra indul a munkavégzés. Ez alapján újra kitűzték a nyomvonalat, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy a magyar és a romániai szakasz biztosan találkozzon egymással. A csúszás miatt a kivitelező a napokban nyújtott be kérelmet határidő módosításra, tehát a tervezett június végi határidővel szemben két hónappal későbbi megvalósítást prognosztizálunk most. Ez összességében a projekt teljes megvalósítását nem veszélyezteti, mivel az út a román oldalon is valamikor ősszel, október-november táján készül el – foglalta össze a beruházás megvalósításának jelenlegi szakaszát a városmenedzser.

 

Az újranyomvonalazás a projekt teljes megvalósulását nem veszélyezteti. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 


Az út megépítésével a Nagyzerind és a Gyulához tartozó Dénesmajor közötti távolság a jelenlegi 40-ről nagyjából 8 kilométerre rövidül

Kedden délben a nagyzerindi művelődési házban kezdődött az a sajtóértekezlet, amelyet a Nagyzerind és a Békés megyei Gyula önkormányzatai által közösen benyújtott HURO/0802/005/AF, Nagyzerind–Feketegyarmat–Magyarország határa közötti községi útépítés, illetve útkorszerűsítés címmel elnyert projekt elindítása alkalmából szerveztek.

A projekt a Magyarország–Románia Határon Átívelő Együttműködési Program 2007–2013. keretében zajlik.

A sajtóértekezleten a pályázó felek – Simándi Sándor, Nagyzerind község polgármestere, Komlósi Róbert alpolgármester, illetve Gyula város polgármestere, dr. Görgényi Ernő és alpolgármestere, Alt Norbert, a város menedzsere, Gellén Vencel – mellett a pályázat elkészítésében résztvevő szakemberek, továbbá a székudvari és a péli polgármester, községi tanácsosok, közalkalmazottak, nem utolsósorban a díszvendég, C?lin Bibar?, Arad megye prefektusa vettek részt. Házigazdaként Simándi Sándor magyarul és románul köszöntötte a megjelenteket, majd ismertette a 2004 szeptemberében megszületett ötlet projektté válásának történetét. Azzal kezdődött, hogy a megyei tanács vezetőségének elmondta az átjáró út megépítésére irányuló ötletét. Első lépésben a projektet elutasították, de többszöri átdolgozás után elfogadták, a végső változatot tavaly nyújtották be, de csak idén februárban vált véglegessé az EU-alapokból történő támogatás. A projekt sikeréhez nagyban hozzájárult Matula Iosif EP képviselő, aki megyei tanácselnökként sokat segített.

Az út megépítésével a Nagyzerind és a Gyulához tartozó Dénesmajor közötti távolság a jelenlegi 40-ről nagyjából 8 kilométerre rövidül. A projekt támogatásával felújítják a Nagyzerind és Feketegyarmat közötti 3,15 kilométeres aszfaltos utat, amit 4,5 kilométeres új úttal toldanak meg a magyar határig, amihez a túloldalon közel fekszik Dénesmajor. A polgármester ismertette a kivitelezés részleteit, illetve költségeit, amelyek a román oldalon hozzávetőleg 2,5, míg a magyar oldalon 0,5 millió euróra emelkednek. A munkálatokat 2012. októberében kell befejezni.

Dr. Görgényi Ernő gyulai polgármester köszöntötte a jelenlévőket, majd az impériumváltás, illetve a kommunizmus által az országhatár két oldalán élők történelmi hagyományainak megszakításáról beszélt. Valamikor a Körösköz lakossága a gyulai vásárba járt termékeivel, illetve beszerzési célokból. Az átjáró út megépítése hatalmas lépés lehet az elszigeteltség felszámolására, az emberi kapcsolatok újraélesztésére. Arad és Békés megye határ menti települései a határon átívelő projektekhez szükséges pénzek lehívásával jó példával szolgálhatnak más megyék, régiók számára is. A jelen lévő székudvari polgármesternek is gratulált az általuk nyert, határon átívelő projekthez. Mondanivalóját abban a reményben zárta, hogy a jelenlegihez hasonló, határon átívelő számos projekt indítását ünnepelhetik még együtt.

C?lin Bibar? prefektus annak a reményének adott hangot, hogy az átjáró út megnyitásával újraélednek a gazdasági, de az emberi kapcsolatok is a Körösök mentén élő lakosság és a gyulai között. Stratégiai elképzelés, hogy az országhatár két oldalán lévő települések között egykor létezett élénk, sokrétű kapcsolatok újraéledjenek. Abban is reménykedik, hogy mikorra az út elkészül, Románia is a Schengeni övezet tagjává válik, ezért a létesítmény a két ország lakossága, az anyaország és az Arad megyei magyarság közötti kapcsolatok elmélyülését szolgálja. Köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a pályázat elkészítéséhez, sikeréhez.

Miután Simándi Sándor polgármester felhívta a figyelmet a projekt kiállított anyagának a megtekinthetőségére, mindenkit ebédre invitált. A jó hangulatban elköltött ízletes munkaebéd kiváló alkalom volt a megbeszélések folytatásához, a közös tervek továbbszövéséhez.

Forrás:www.nyugatijelen.com

 


 

Megkezdődött az út építése Gyula-Dénesmajor és Nagyzerénd között

Útépítés Dénesmajor és Nagyzerénd című beruházás keretén belül a magyarországi útszakasz építése a Dénesmajor felöli oldalon kezdődött el 2012. május 10-én. Az elsődleges feladat, hogy elkészüljön az út melletti halastó partvédelme, ugyanis a meglévő töltést kicserélik – tájékoztatta a Gyulai Hírlapot a munkálatokról Gellén Vencel városmenedzser.

Gyula Város Önkormányzata és Zerénd községi tanácsa úgy döntött, hogy újjáépíti a közúti kapcsolatot a két település között. A projekt célja, hogy legyőzze azokat a fizikai- és infrastrukturális akadályokat, amelyek gátolják az együttműködést, valamint a gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A legkézenfekvőbb megoldás a Dénesmajor és Zerind között futó egykori kisvasútpálya nyomvonalán egy közút megépítése.

A megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása során az érintett települések és térségek történelmi hátterét, a demográfiai és gazdasági adatait elemzik. Értékelik az interjúkat és a célcsoportokat, elemzik a lehetséges alternatívákat, valamint a kockázatokat.

 

 

 Kicserélik az út mellett lévő töltést a halastó partvédelme érdekében. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

 A beruházás helyszínét hatalmas hirdető tábla jelzi. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

 Jelentős részen a halastavak mellett halad az út nyomvonala. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

 Az egykori kisvasútpálya nyomvonalán épül a közút. Fotó: Gyulai Hírlap Online


Készül az út Nagyzerénd és Dénesmajor között

 

A Dénesmajor és Nagyzerénd között épülő út magyarországi helyszínén tartott ma délelőtt sajtótájékoztatót dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere. A határon átnyúló, HURO/0802/005 azonosító számú, az Európai Unió támogatásával megvalósuló projekt munkálatainak megtekintésén részt vett Komlósi Sándor Róbert, Nagyzerénd alpolgármestere, Szabó Károly önkormányzati képviselő, valamint Gellén Vencel városmenedzser és a kivitelezők képviselői.

- Magyarország területén mindössze 1 kilométer hosszú utat kell megépíteni, a dénesmajori halastavaktól a határig. Romániában 7,6 kilométer hosszan épülhet meg az új út. Az utak önkormányzati tulajdonban vannak, úgyhogy megnyugtatnám a dénesmajori és a gyulavári lakosokat, hogy az új 4 méteres szélességű út nem lesz alkalmas nehéz gépjárművek közlekedésére, kamionforgalom nem lesz rajta. Az úttal megszűnik a zsáktelepülés-jelleg, a becslések szerint évi 200 ezer utasforgalom várható az új útszakaszon. Ezzel az úttal lehetőség nyílik arra, hogy visszaálljon Gyula város régi társadalmi és gazdasági vonzáskörzete, aminek népességmegtartó és gazdaságélénkítő hatása is lehet. Mindez természetesen akkor lesz igaz, ha megszűnik a schengeni határ. A beruházást az Európai Unió 3 millió euróval támogatja, a két település önköltsége 76 459 euro – mutatta be a projektet dr. Görgényi Ernő polgármester.

Gellén Vencel hozzáfűzte, az alapötlet 7-8 évvel ezelőtt Simándi Sándor zeréndi polgármestertől származik. A jelenlegi munkálatokat azóta számos egyeztetés és tervezés előzte meg. Reményének adott hangot, hogy a Csíkszeredáról Budapestre induló kerékpártúra résztvevői ősszel már ezen az úton tekerhetnek.

Komlósi Sándor Róbert elmondta, ez az út nagyon fontos a nagyzeréndieknek. Beszámolt arról is, hogy jó iramban halad a munka a romániai oldalon is, tartani tudják a kivitelezési határidőket.

 

A sajtótájékoztatón részt vett dr. Görgényi Ernő, Gellén Vencel, Komlósi Sándor Róbert és Szabó Károly. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Magyarország területén mindössze 1 kilométer hosszú utat kell megépíteni. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Fontos az út mellett a megfelelő csapadékvíz-elvezetés. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

A 4 méteres szélességű út nem lesz alkalmas nehéz gépjárművek közlekedésére. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Az út megépítésével a Nagyzerind és Dénesmajor közötti távolság a jelenlegi 40-ről 8 kilométerre rövidül. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

 


 

Gőzerővel folyik az Útépítés Dénesmajor és Nagyzerénd között című beruházás megvalósítása

 

A határon átnyúló, az Európai Unió támogatásával megvalósuló – Útépítés Dénesmajor és Nagyzerénd között című – beruházást az Európai Unió által 2 555 231,75 EUR összeggel támogatja. A HURO/0802/005 azonosító számú projekt célja, hogy legyőzze azokat a fizikai- és infrastrukturális akadályokat, amelyek gátolják a két település együttműködését, illetve a gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A legkézenfekvőbb megoldás a Dénesmajor és Nagyzerénd között futó egykori kisvasútpálya nyomvonalán egy közút megépítése.

A Gyulai Hírlap Online kérdésére Megyeri Sándor, a Mérnöki és Környezetvédelmi Osztály vezetője és Gellén Vencel városmenedzser elmondta, a munkálatok gőzerővel folynak. Elkészült a tó melletti kőszórásos útalap, mely fontos fázisa volt a projektnek. Az út szélesítését a víz közelsége miatt csak kővel lehetett megoldani. Technológiai változtatás is elkerülhetetlenné vált, ugyanis a tó legmagasabb vízszintje olyan magas, hogy belelógna az úttükörbe. A megoldásként feljebb kell hozni az úttükör alját.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a Dénesmajor-Zerénd összekötő út csak a magyar-román államhatárig, azaz a határvonaltól számított három méterig épülhet meg. A határnyiladékban történő építkezés, valamint Magyarország területén megépülő országos közút túloldali úttal való összekapcsolása Magyarország és Románia között létrejött nemzetközi szerződés hiányában tilos.

Tehát, ameddig egy nemzetközi szerződést nem sikerül megkötni, addig a két oldalról épülő út nem kapcsolható össze.

 

A nagy kánikulában is folytatódik a Gyula-Nagyzerénd közötti út építése. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Szélesítik az utat. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

A munkálatok egyik fontos része a part megerősítése. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

A tervezett ütemben halad az útépítés. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Az út az egykori kisvasútpálya nyomvonalán épül. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Az új út a dénesmajori tavak mellett fog elhaladni. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

A magyarországi, 1 km-es szakasz. Fotó: Gyulai Hírlap Online


 

Magyar és román geodéták végeznek méréseket a Dénesmajorban épülő útnál

 

Projektegyeztető megbeszélést tartottak a projektgazdák, tervezők és kivitelezők képviselői augusztus 7-én a partiumi Nagyzerind polgármesteri hivatalában. Az egyeztetésre azért került sor, mert az eddig megépült útalapok találkozása – szemmel láthatóan – kétségessé vált. Az eltérés miatt az eredeti tervet korrigálni kell. A Gyulai Hírlap kérdésére Gellén Vencel városmenedzser elmondta, a találkozó résztvevői a helyszínt is megtekintették, majd megállapodás született arról, hogy augusztus 8-án, szerdán, a reggeli órákban magyar és román geodéták ismételten méréseket végeznek és egyeztetnek a két út összekapcsolási nyomvonalánál.

– Külön probléma, hogy a magyar-román nemzetközi szerződés hiányában a magyar oldalon, az államhatár mellett három méteres sávban nem végezhető munka. A nemzetközi szerződést, ami a munkavégzést lehetővé tenné, a projekt befejezésének határidejéig, azaz november 30-ig nem kötik meg a felek. Emiatt az út a határon nem lesz folytonos. A hiányzó szakasz megépítése valószínűleg csak 2013 tavaszán várható – nyilatkozta Gellén Vencel.

 

Ismételten méréseket végeztek és egyeztettek a két út összekapcsolási nyomvonalánál. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

A nagyrészt a halastavak mellett futó szakasz. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Az út szélesítésénél fontos a talaj megfelelő tömörítése. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

A szántóföld melletti szakaszon is folyik a munka. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Az eltérés miatt az eredeti tervet korrigálni kell. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Az eddig megépült útalapok találkozása kétségessé vált. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

A szélesítést ellenőrző mérések. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

A magyarországi szakasz szántóföld melletti része. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Hamarosan befejeződik az út szélesítése. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

A magyarországi szakasz halastavak melletti része. Fotó: Gyulai Hírlap Online


Befejezéséhez közeledik a Dénesmajor és Nagyzerénd között zajló útépítés

 

Befejezéséhez közeledik a Dénesmajor és Nagyzerénd között zajló útépítés. Már csak az aszfaltozási munkálatok vannak hátra. Szinte már bizonyosra vehető, hogy az út összeköttetése a tervezett befejezési határidőig, október végéig nem valósul meg, ugyanis azt a nemzetközi szerződést, ami az összeköttetést lehetővé tenné, biztosan nem írják alá. Mint arról már korábban is beszámoltunk, az államhatártól számított három méteres sávban, nemzetközi szerződés hiányában, nem végezhető munka.

– Esetünkben ez nem azt jelenti, hogy lesz egy három méteres hézag a két út között, hanem ennél több. Az államhatáron bonyolult terepviszonyok nehezítik a kialakítást. Adott a trianoni töltés, amelyet árvízvédelmi célokkal építettek annak megakadályozására, hogy egy romániai kiöntés veszélyeztesse a magyarországi területeket. Ezt a töltést keresztezi a megépülő út. A töltést elbontani nem lehet, sőt az azon áthaladó út szintjének még magasabbnak kell lennie a töltéskoronánál. Közvetlenül az államhatár mellett árok húzódik, ahonnan a földet termelték ki a töltéshez. És hogy még bonyolultabb legyen, az út nem merőlegesen szeli át az államhatárt, hanem mintegy 90 fokos ívben. Az ívet mindenképpen egy munkafázisban kell megépíteni. Az ív hossza körülbelül 30-40 méter, tehát egy ilyen hosszúságú útszakasz nem fog elkészülni határidőre. Valószínűsíthető, hogy a magyar-román nemzetközi szerződés megkötése után, a projekt fenntartási időszakában, azaz 2013-ban épülhet meg az összekötő út. A probléma és a kérdés az, hogy ennek költségét ki finanszírozza. Ugyanis, ha erre nem kapunk meg 95-98%-os támogatást, akkor a saját erőnkből kell kifizetni – nyilatkoztat a Gyulai Hírlap Online-nak Gellén Vencel városmenedzser.

 

Befejezéséhez közeledik a Dénesmajor és Nagyzerénd között zajló útépítés. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Egyeztetés a helyszínen. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Az út szélességének az ellenőrzése. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Elkészült az út alapja. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Már csak az aszfaltozási munkálatok vannak hátra. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Az államhatáron bonyolult terepviszonyok nehezítik a kialakítást. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 


Aszfaltozzák a Dénesmajort Nagyzerénddel összekötő útszakaszt

Megkezdődött a Dénesmajor és Nagyzerénd között épülő út aszfaltozása. Amennyiben megszületett volna az a magyar-román nemzetközi szerződés, ami lehetővé tette volna az államhatár három méteres megközelíthetőségét, október végére elkészült volna az összefüggő út. Várhatóan idén nem fejeződnek be a munkálatok, mint ahogy arról már Gyulai Hírlap korábban beszámolt, az úttal lehetőség nyílik arra, hogy visszaálljon Gyula város régi társadalmi és gazdasági vonzáskörzete, aminek népességmegtartó és gazdaságélénkítő hatása is lehet. Mindez természetesen akkor lesz igaz, ha megszűnik a schengeni határ. A beruházást az Európai Unió 3 millió euróval támogatja, a két település önköltsége 76 459 euro.

 

A murvázás után az aszfalt következik. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Összefüggő aszfaltút a határig. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Elkészült a magyarországi, mintegy 1 kilométeres szakasz. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

A 4 méteres szélességű út nem lesz alkalmas kamionforgalomra. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Az új út immáron a gyulai-dénesmajori út folytatása. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Amennyiben megszületett volna az a magyar-román nemzetközi szerződés, október végére elkészült volna az összefüggő út. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

A beruházást az Európai Unió 3 millió euróval támogatja. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

A schengeni határ megszűnésével, az útnak népességmegtartó és gazdaságélénkítő hatása is lehet. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

A két település önköltsége 76 459 euro. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Az úttal lehetőség nyílik arra, hogy visszaálljon Gyula város régi társadalmi és gazdasági vonzáskörzete. Fotó: Gyulai Hírlap Online



Mégis elkészül határidőre a Dénesmajort Nagyzeréddel összekötő út

Hamarosan elkészül a romániai 7,6 kilométeres szakasz is. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Árvízvédelmi töltésen találkozik a román-magyar út. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Amint kész az alapozás, jöhet az aszfalt. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Ha kész az út, megszűnik Dénesmajor zsáktelepülés jellege. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Nemsokára összefüggő út vezet majd Nagyzeréndre... Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

... ha megszűnik a schengeni határ. Fotó: Gyulai Hírlap Online


Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár adja át a Dénesmajort Nagyzerénddel összekötő utat

 

Szijjártó Péter külügyi államtitkár is részt vesz az Útépítés Dénesmajor és Nagyzerénd között című projekt átadó ünnepségén és sajtótájékoztatóján november 29-én – értesült a Gyulai Hírlap Gellén Vencel városmenedzsertől.

A Gyulai Hírlapban korábban beszámoltunk arról, hogy az Európai Unió által 2 555 231,75 EUR összeggel támogatott projekt célja, hogy legyőzze azokat a fizikai és infrastrukturális akadályokat, amelyek gátolják a két település együttműködését, illetve a gazdasági és kulturális kapcsolatokat.

Az ünnepélyes ceremónia 13 órakor kezdődik a gyulai polgármesteri hivatal dísztermében, ahol az államtitkár dr. Görgényi Ernő gyulai és Simándi Sándor zeréndi polgármesterrel közös sajtótájékoztatót tart. Az ünnepélyes útátadás már a helyszínen, a magyar-román határon 14.45 órakor történik. Román oldalon 15.30 órakor a zeréndi kultúrházban szintén tájékoztatják a sajtót a politikusok.

Gellén Vencel kiegészítésül elmondta, mivel Dénesmajor–Feketegyarmat határátkelő magyar idő szerint 10.30–16 óráig lesz nyitva, az utazás egyénileg, saját gépjárművekkel történik. A határátlépéshez útlevél vagy személyi igazolvány szükséges. A helyszínt egyénileg már a program megkezdése előtt is megtekinthetik, bejárhatják. A program végére a dénesmajori határátkelő már zárva lesz, így a visszautazás csak a Kisjenő–Székudvar– Nagypél–Gyulavarsánd útvonalon lehetséges. Valamennyi időpont magyar idő szerint értendő.

 

Elkészült az út Dénesmajor és Nagyzerénd között. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

A magyarországi, mintegy 1 kilométeres szakasz. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Az országhatárnál balra kanyarodik az egykori Kisvasút töltése. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

A megfelelő helyeken szalagkorlátok óvnak. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Az út a sorompón túl Zeréndig fut. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

 

Már csak a schengeni határ az akadály. Fotó: Gyulai Hírlap Online


Megvalósult az Útépítés Dénesmajor és Nagyzerénd között című, HURO/0802/005 azonosítószámú projekt

 

Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár részvételével adják át 2012. november 29-én az Útépítés Dénesmajor és Nagyzerénd között című projekt keretében elkészült országutat. A 2011 nyarán-őszén elkezdődött beruházás egy év alatt valósult meg.

Gyulának, az ország dél-keleti részén, közvetlenül a román határ mellett fekvő településnek a huszadik századi fejlődését erősen meghatározza a határmentiség. Amikor 1920-ban a trianoni békediktátum Gyulánál húzta meg magyar-román államhatárt, a település a vonzáskörzetének jelentős hányadát elvesztette. A város gazdasági hátterét jelentő kb. 30 településből mindössze 6 maradt Magyarország területén. Ezzel nem csak Gyula került perifériára, hanem az elcsatolt területek települései is.  Megszűnt a természetes társadalmi, gazdasági egység, az emberi, családi kapcsolatok is megszakadtak. Gyulát egy keskeny nyomtávú vasút kötötte össze a Fekete Körös menti településekkel, így többek között Nagyzerénddel. A vasutat a határ kettévágta, mára egyetlen emlék maradt meg belőle: a Fehér Körösön átívelő vasúti híd. Nagyzerénd lakossága 1930-ban 4703 fő volt, napjainkra ez a szám 1452-re apadt. Különösen a romániai falvakban jelentős az elvándorlás. Sokan áttelepültek Gyulára. Zsáktelepülések alakultak ki a határ mindkét oldalán: Dénesmajor, Feketegyarmat.

 

Elkészült az út Dénesmajor és Nagyzerénd között. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár vágta át a szalagot. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

A schengeni határ megszűnésével újra összekötődik Gyula és vonzáskörzete. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

Ma Nagyzeréndről egy 45 km-es kerülővel lehet eljutni Gyulára, míg a régi kisvasúton 20 km volt a táv.

Ilyen előzmények és állapotok vezették Gyula és Nagyzerénd (Zerind) vezetőit arra a közös elhatározásra, hogy a két település között utat építsenek, méghozzá az egykori kisvasút nyomvonalán. (A kisvasút nyomvonala ma önkormányzati tulajdonú út, így a beruházás nem igényel kisajátítást.) A valódi átjárhatósághoz azonban infrastruktúra, utak kellenek. A Magyarország-Románia határon átnyúló program keretében többek között ilyen utak megépítésére lehetett/lehet igen komoly arányú támogatást elnyerni.

Nagyzerénd sikerrel tette meg a fejlesztést megalapozó első lépéseket: a határon átnyúló program keretében támogatást nyert el az útépítés és -felújítás tervezésére, a szükséges dokumentációk elkészítésére. Már tavalyelőtt elkészültek ezek a dokumentumok és megszülettek a hatósági engedélyek is.

A határon átnyúló program keretében a két határmenti település (Gyula és Nagyzerénd) projektkoncepciót nyújtott be a településeket összekötő út megépítésére, amit elfogadtak. Ez alapján kidolgozhatóvá vált a részletes pályázati projekt. Annak ellenére, hogy műszaki tartalmában és költségében nagyobb fejlesztés valósult meg a romániai szakaszon, mint a magyarországin, az önkormányzatok abban állapodtak meg, hogy a vezető partner a pályázatok készítése terén nagyobb tapasztalattal bíró gyulai önkormányzat lesz.

Magyarország területén egy mindössze egy kilométeres utat kellett megépíteni, Romániában ehhez az úthoz egy 7,6 km-es szakasz csatlakozik. Ez utóbbiból 3,1 km-en a meglévő út szélesítése, korszerűsítése valósult meg, a többi szakasz pedig itt is új út megépítését jelentette. Az utak megmaradnak önkormányzati tulajdonban, lényegében a külterületi földutak kaptak aszfalt burkolatot. Az új út szélessége mindössze négy méter, azaz nehéz gépjárművek közlekedésére nem alkalmas, viszont a kerékpáros, motorkerékpáros forgalmat, személyautók közlekedését lehetővé teszi. A szélesebb mezőgazdasági járművek közlekedését kitérők, kiszélesedő szakaszok biztosítják.

Valójában nem „találtak ki” semmilyen új dolgot, egyszerűen megépítették azt, amit 92 évvel ezelőtt leromboltak.

A projekt költségét, forrását az alábbi táblázat mutatja be (adatok Euróban):

 

Támogatás

Saját erő

Összesen

Gyula

517 317

27 227

544 544

Nagyzerénd

2 412 379

49 232

2 461 611

Összesen

2 929 696

76 459

3 006 155

 

Sajnos a schengeni határ még nem szűnt meg, így az út még nem használható szabadon.

 


 

A Karácsonyi különjárat utazói az új zeréndi úton, ideiglenes határnyitással jutottak át Romániába

Az Úszó betlehem és a Mindenki karácsonyfája elnevezésű programok folytatásaként ismét határon átnyúló akcióval emlékeztek meg a szeretet ünnepéről. Ezúttal egy elektromos közúti kisvonattal járták végig az egykor Gyula vonzáskörzetéhez tartozó településeket. A Sarkadról induló menet Gyula Kossuth terén állomásozott, majd az ünnepi programok után az egykori kisvasút nyomvonalán Gyulaváriba jutott el a menet, ezután a közelmúltban elkészült nagyzeréndi úton folytatódott tovább az utazás. Nagyzerénd után Simonyifalván ért véget az aznapi program, másnap Ágyán és Kisjenőn keresztül Aradra kirándultak el az akció résztvevői.

A Gyulai Hírlapnak Sós Imre civil referens, az akció főszervezője elmondta, az új nagyzeréndi úton az ideiglenes határátkeléshez jelenleg még daru és határőrök kellettek, de a határ mindkét oldalán reménykednek abban, hogy az út hamarosan igen szoros kapocs lesz Gyula és egykori történelmi vonzáskörzete között.

 

Ideiglenes határnyitás a nagyzeréndi úton. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 

A Karácsonyi különjárat utazói az új úton jutottak át Romániába. Fotó: Gyulai Hírlap Online

 


Gellén Vencel megtagadta a parancsot: öszekötötte Gyula városát a romániai Nagyzerénddel

Gellén Vencel: A hézagmentes, Dénesmajort Nagyzerénddel összekötő út sérti az Alkotmányt?!

A Dénesmajort Nagyzerénddel összekötő, határszelő út megépítéséhez a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Határrendészeti Szolgálata a szakhatósági hozzájárulását azzal a feltétellel adta meg, hogy az út csak az országhatártól számított 3 méterig épülhet meg, a Magyarország területén megépülő útnak a túloldali úttal való összekapcsolása magyar-román nemzetközi szerződés hiányában tilos.

Gellén Vencel. Fotó: Gyulai Hírlap

Indoklásul megjelölte a 2006. évi 85. törvénnyel kihirdetett, a magyar-román államhatár rendjéről szóló nemzetközi szerződés 19. cikkét, amely így szól: az államhatáron átvezető létesítmények építését külön nemzetközi szerződés tartalmazza. Hivatkozott az államhatárról szóló törvény tiltó rendelkezésére is: „Az államhatáron átnyúló vagy átvezető építményt nemzetközi szerződés alapján lehet létesíteni…”

Nem sokkal ezután az államhatárról szóló törvény megváltozott, hatályát veszítette az indoklásban megjelölt paragrafus. Az új rendelkezés szerint a határvonaltól számított egy méter távolságon belül építmény nem létesíthető, kivéve, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően rendelkezik, vagy ha közforgalom számára épül út.

A nemzetközi szerződés közelgő aláírásáról ugyan biztatást kaptunk, de mindez a mai napig nem történt meg. Az idő pedig sürgetett, a projektet határidőre be kellett fejezni. Esetünkben egyértelműen közforgalom számára épülő útról van szó, azaz ezt a határon átnyúló építést az államhatárról szóló módosult törvény kivette a tiltás alól. Nem láttuk immár akadályát az összekapcsolásnak, és a határrendészeti szolgálat határozatának a megváltoztatását kértük. A szolgálat azonban a változtatást megtagadta, szóban arra hivatkozott, hogy az államhatár rendjéről szóló magyar-román nemzetközi szerződés nem változott meg, azaz továbbra is érvényben van az, hogy az államhatáron átvezető létesítmények építését külön nemzetközi szerződés tartalmazza.

Értelmezésem szerint ez azonban nem tiltó rendelkezés, tehát az út összekapcsolásával nem szegünk meg jogszabályt, nem sértünk jogot, pláne nem társadalmi érdeket.

Adott volt viszont a rendőrség határozott tiltása. Ebben a helyzetben erkölcsi kötelességemnek éreztem, hogy a rendőrségi tiltással szembehelyezkedjem, azaz a „parancsot megtagadjam”.

Ha nem így teszek, azaz, ha az utat nem kapcsoljuk össze, akkor az „veszélyt gyakorol a társadalomra”. Veszélyes nemcsak a magyar, hanem a román társadalomra is, tehát a veszélygyakorlás „nemzetközi” mértékű. Melyek ezek a veszélyek? Sem Magyarország, sem Románia nem tudja lehívni a teljes, már megítélt uniós támogatást, tehát a két ország fejlesztési forrásoktól esik el, egy későbbi összekapcsolás költségét önkormányzati forrásból kell majd biztosítani, egy ilyen utólagos útszakaszépítés költségesebb lesz és műszakilag sohasem lesz tökéletes.

Rajtunk kívül csak a bagaméri önkormányzat volt még olyan bátor, hogy összekapcsolta a Bagamér és Érkenéz közötti határszelő utat.

Mindezek után a határrendészet szabálysértés vétsége miatt feljelentést tett ellenem. A rendőrség a vizsgálatot követően a legenyhébb büntetést szabta ki: figyelmeztetésben részesített. Az igazságérzetem azonban azt sugallta, hogy a határozat ellen nyújtsak be kifogást. A Békéscsabai Járásbíróság azonban alaptalannak tartotta a kifogást, és a határozatot hatályban tartotta.

Döntését az Alkotmányra alapozza, mely szerint Magyarország együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. Többek között ezt az együttműködést testesíti meg az a magyar-román szerződés, amely kimondja, hogy a határon átvezető létesítmények építését külön nemzetközi szerződés tartalmazza. Ezzel ellentétes az államhatárról szóló törvény azon rendelkezése, mely a közforgalom számára épülő határon átvezető út építését lehetővé teszi külön nemzetközi szerződés hiányában is. Ez azonban egy a belső jog részét képező jogforrás. A nemzetközi jogi kötelezettség viszont minden belső jogi szabály ellenére fennáll, tehát hangsúlyosabb a magyar-román szerződés, mint az államhatárról szóló törvény. Ha pedig Magyarország és Románia nem rögzítette külön szerződésben a Dénesmajor–Nagyzerénd összekötőút megépítését, akkor a magyar és a romániai útszakaszok között az államhatáron hézagot kellett volna hagyni. Nem számít, hogy ennek a határon átvezető útnak a társfinanszírozásában részt vett mind a magyar, mind a román kormány, tehát az út mindkét állam közös projektje, hogy az út megépítését az Európai Unió támogatta. Az sem volt mérlegelhető, hogy a magyar és a román külügyminisztérium között folyamatban van az egyeztetés arról, hogy ezt a határszelő utat külön szerződésben rögzítsék. A hézag elmaradásával bekövetkezett a nemzetközi jogsértés, sőt magát az Alkotmányt is megsértettük. (Véleményem szerint, ha az utat nem kapcsoljuk össze, akkor szándékosan nem működünk együtt a romániai partnerrel, azaz megsértjük az Alkotmány Q) cikkének (1) bekezdését: Magyarország együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.)

„A bíróság egyetértett a szabálysértési hatósággal abban, hogy egy-egy cselekmény társadalomra veszélyességét nem a jogalkalmazó hatóság határozza meg, hanem a jogalkotó, amikor egy magatartást büntetni rendel” – áll a bírósági végzés indoklásában.

Azaz a társadalomra mintegy automatikusan veszélyes az a magatartás, amit a törvény büntetni rendel. A bíróságnak nem feladata, hogy vizsgálja, hogy ez a veszélyesség milyen mértékű, és hogy egyáltalán fennáll-e.

Mivel megváltozott az a törvény, amin a rendőrségi szakhatósági hozzájárulás alapul, kezdeményeztük a szakhatósági hozzájárulás módosítását. Ezt a rendőrség szóban elutasította. Ennek helyességét a bíróság így indokolja: „a szakhatósági hozzájárulás tiltó rendelkezésének alapját képező törvényi rendelkezés egyértelműen a jogszabály módosulását megelőző jogviszonyra vonatkozik, így a jogalkotási törvény értelmében az érintett jogszabályi helyet a hatályvesztését követően is alkalmazni kell. A bíróság álláspontja szerint a szakhatósági hozzájárulás módosítására már csak ezért sem kerülhetett sor.” Azaz, ha egy jogszabály alapján egy hatóság megtilt egy építkezést, a tiltó jogszabály hatályon kívül helyezése után sem módosítható a hatóság határozata, a hatósági tiltás örökre érvényben marad.

Hogy ki milyen véleményt alakít ki magában erről az esetről, azt nagyjából sejtem. Számomra félelemkeltő, iszonytató, hogy egy ilyen, „a társadalom számára hasznos” tettért a magyar bíróság mint felbujtót jogerősen elmarasztal.

Most már csak azon szurkolok, hogy Románia mielőbb a schengeni egyezmény részesévé váljon. Hogy az úton a határ szabadon átjárható legyen. Addig is maradnak az ideiglenes határnyitások.

Gellén Vencel


 

Immáron nem alkotmányellenes az út Gyula és Nagyzerénd között

Gellén Vencel: A nemzetközi szerződés létrejöttével megszűnt az alkotmánysértés

A Gyulai Hírlapban tavaly év végén számoltunk be arról, hogy a Dénesmajor–Nagyzerénd közötti út magyar és román oldali szakaszainak összekapcsolását nemzetközi szerződés hiányában alkotmányellenesnek minősítették. A közelmúltban Seszták Miklós, Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere és Liviu Dragnea regionális fejlesztési és közigazgatási miniszter között magyar–román közútfejlesztési megállapodás született Bukarestben, amelynek értelmében húsz, határon átnyúló közúti és kerékpárút épülhet meg európai uniós forrásokból.

Gellén Vencel a lezárt úton. Fotó: Gyulai Hírlap - Oláh Szabolcs

Az egyezmény több Békés megyei utat is érint, a battonyai, eleki, sarkadi és méhkeréki utakon kívül a gyula–dénesmajori határon átnyúló utat is jóváhagyja.

– A nemzetközi szerződés létrejöttével megszűnt az alkotmánysértés is, és a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságnak sincs már jogalapja arra, hogy az utat felbontassa. Az idő azt igazolta, hogy helyesen jártunk el, amikor az utat megépítettük. Már csak egy dologra kell várnunk, hogy Románia minél előbb a schengeni egyezmény részese legyen. Remélem, ez is rövidesen bekövetkezik – tájékoztatta a Gyulai Hírlapot Gellén Vencel városmenedzser.

A jóváhagyott, határon átnyúló közúti és kerékpárutak a következő településeket érintik: Feketegyarmat–Gyula-Dénesmajor, Nagylak–Csanádpalota, Pécska–Battonya, Kisvarjaspuszta–Dombegyháza, Ottlaka–Elek, Ant–Sarkad, Nagyszalonta–Méhkerék, Cséffa–Geszt, Körösszeg–Körösnagyharsány, Bors–Ártánd, Pelbárthida–Kismarja, Biharfélegyháza–Pocsaj, Érkenéz–Bagamér, Károlypuszta–Ömböly, Csengerbagos–Csenger, Óvári –Csenger, Nagyeleske–Zajta, Szárazberek–Garbolc.


 

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)