1944 őszén a szovjet csapatok átlépték a mai Magyarország határát, hazánkban súlyos harcok kezdődtek. 1944 karácsonyára a szovjet csapatok körülzárták Budapestet, a harcok az ország területén 1945. április közepéig tartottak. 1945. január 20-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány képviselői Moszkvában aláírták a fegyverszüneti szerződést. Mivel Magyarország a háborút elvesztette, a győztesek által diktált súlyos feltételekkel volt kénytelen békét kötni. A szerződés 20 pontból és egy függelékből állt. A szerződés 12. pontja határozott a háború sújtotta országra igen nagy anyagi terhet rovó jóvátételről. A 18. pont rendelkezett a Szövetséges Ellenőrző Bizottság felállításáról, amelynek a fegyverszüneti feltételek betartásának ellenőrzése lett a feladata. A SZEB szovjet elnökség alatt az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok képviselőinek részvételével működött.
A SZEB szervezete 1945 január-februárjától épült ki, székhelye először Debrecen, majd áprilistól Budapest lett, valamint kirendeltségeket létesítettek a vármegyei székhelyeken, a nagyobb városokban és a jelentősebb vállalatoknál is.
Gyulára 1945. március végén érkeztek meg a SZEB képviselői. Székházuk a Béke sugárút és a Jókai utca sarkán álló épület lett (ma: kollégium). Az egyik emeleti lakásban helyezkedtek el a hivatali helyiségek, a másik emeleti lakásban a kirendeltség vezetője kapott helyet, míg a földszinten a katonai személyzetet szállásolták el. A város akkori polgármesterének, dr. Marik Dénesnek a visszaemlékezése szerint mindössze két hét alatt kellett az épületet felújítani és berendezni. Megjegyzendő, hogy a SZEB-missziók költségeit Magyarország fizette, vidéken is általában a legszebb épületeket kellett a kirendeltségeik rendelkezésére bocsátani.
A Gyulai SZEB-kirendeltség hatásköre az egész vármegyére kiterjedt, vezetője Mihejev őrnagy, helyettese pedig Danilov őrnagy volt.
A fegyverszüneti szerződés egyes pontjai alapján a magyar kormány rendeleteket adott ki, amelyek végrehajtását vidéken a SZEB-kirendeltségek ellenőrizték. Ilyen volt például az úgynevezett fasiszta és szovjetellenes sajtótermékek beszolgáltatását előíró rendelet. A Széchényi könyvtár kivételével minden köz- és magánkönyvtár a beszolgáltatás kötelezettsége alá esett. Gyulán a SZEB vezetője parancsára a városi közigazgatás magánlakásokban is vizsgálódott tiltott sajtótermékek után. Az összegyűjtött könyvek, újságok Békéscsabáról történt elszállítását a SZEB kiküldöttje személyesen ellenőrizte. Ugyancsak a SZEB ellenőrizte a Kossuth téri József laktanyában kialakított internálótábor működését, és a népbíróságok tevékenységét is kiemelt figyelemmel kísérte. Az alispáni iratanyagban számos olyan dokumentum maradt fenn, amely arról tanúskodik, hogy a SZEB részére rendszeresen politikai és gazdasági jellegű adatszolgáltatást kellett végezniük a magyar hatóságoknak. Akadt olyan eset is, hogy az alispán a SZEB-kirendeltségnél panaszkodott a szovjet katonai alakulatok zaklatásai ellen – bélmegyeri tanyákon sertéseket és baromfikat lövöldöztek le –, mondván, hogy az ilyen „magatartás azokat a békés lakosokat sújtja legjobban, akik a jóvátételi és a Vörös Hadsereg ellátására történő beszolgáltatásokat teljesítik”.
A párizsi békeszerződés ratifikációs okmányainak 1947. szeptember 15-én történt letétbe helyezése után a SZEB feloszlott. A kortársak közül voltak, akik ezt az ország szuverenitásának helyreállításaként értelmezték, a Vörös Hadsereg azonban az országban maradt, a szuverenitásunk visszanyerése csupán illúzió volt.
