Az Alfa Centauri a hozzánk legközelebb eső csillagrendszer. Ez a rendszer három csillagból áll, és mintegy 40 billió kilométerre található tőlünk. A pár éve publikált modellszámítások az Alfa Centauri B jelű csillag környezetére vonatkoztak, és azt jósolták, hogy akár kőzetbolygók is lehetnek a lakható zónában. Ezek a számítások viszont maguk után vonják azt, hogy ha tényleg van ott bolygó, akkor annak hatását előbb-utóbb ki kell tudni mutatni. Az elképzelések szerint a csillag látóirányú sebességében mutatkozó parányi, az ott keringő bolygó okozta eltéréseket a színképvonalak Doppler-eltolódásából 5 éves méréssorozattal meg lehetne találni. Ez megtörtént, sőt még egy évvel korában, mint várták!
A bolygó hatmillió kilométerre kering csillagától. A bolygónkhoz hasonló méretű planéta felszíne rendkívüli forró és emiatt a csillagászok arra következtetnek, hogy a felszíne leginkább olvadt lávához hasonlít úgy, mint a mi bolygónk egykoron. A csillaghoz való közelségéből adódóan a bolygón nagyjából 1200 Celsius-fok uralkodhat, amelyet még egyetlen életforma sem képes elviselni, de évmilliárdok múlva lehet rajta élet.
Hogy miért gondoljuk, hogy másutt is lehet élet?! Az elmúlt fél évszázad alatt olyan elméletek láttak napvilágot a kozmosz fejlődéséről, amelyekben az élet olyan természetes jelenség, amely megfelelő körülményekkel rendelkező bolygókon nagy valószínűséggel kifejlődik. Erre a feltevésre a Föld a bizonyíték. Az élet itt viszonylag gyorsan kialakult, amiből arra lehet következtetni, hogy nap típusú csillagok körül keringő hasonló bolygókon is megjelenhet az élet. Ezt az elképzelést még jobban megerősíti a Naprendszeren kívüli bolygórendszerek felfedezése, és az egykori marsi életet valószínűsítő meteorit. Ezenkívül még a nagy számok törvénye is ezt igazolja.
Van egy igen érdekes és misztikus formula, mely 1961-ben látott napvilágot. Ez a híres Drake-formula, amely becslést ad a galaxisunkban létező értelmes, jeleket küldő civilizációk számára. A formulában figyelembe veszik, hogy hány Naphoz hasonló csillag van a Tejútrendszerben, melyeket már felfedeztek, illetve ami már kicsit misztikusabb adat, hogy az esetlegesen lakott bolygók hányad része kommunikációképes civilizáció. Ha a formulában szereplő tényezőket összeszorozzuk, akkor kapunk egy értékét, amely a jeleket küldő civilizációk számát adja. Nézzük, hogy hogyan is néz ki pontosan:
Nc=N*fp.ne.fl.fi.fc.Lc/L*
Nc - az adott időpontban adott térrészen belül egyidejűleg létező, technikailag fejlett civilizációk száma
N* - a kérdéses térrészen belül lévő csillagok száma
fp - közülük a bolygórendszerrel rendelkezők aránya
ne - a lakható bolygók átlagos száma egy-egy bolygórendszerben
fl - közülük az életet hordozó bolygók aránya
fi - közülük az értelmes lényeket hordozó bolygók aránya
fc - közülük a technikai civilizációt hordozó bolygók aránya
Lc - a technikai civilizációk átlagos élettartama
L* - a csillagok átlagos élettartama
A fenti tényezők közül azonban sok csak nagyon kevéssé ismert, s így az N értéke a becslés szerint lehet akár egy is (ami azt jelenti, hogy egyedül vagyunk a galaxisban), de lehet akár ezer is, vagy millió is.
Egy pillanatra nézzünk fel az égboltra és gondoljunk bele, mi csak egy teljesen közönséges csillag egyik bolygóján élünk és durván 400 milliárd másik csillag van még a Galaxisunkban, ezen kívül mintegy 100 milliárd másik galaxis vesz körbe bennünket. Nagyon furcsa volna, ha mi volnánk az egyetlen gondolkodó lények ebben a hatalmas mindenségben.
