Őseink nem ismerték az égitestek létezését, ezért keltett akkoriban riadalmat, mikor néhány fényesebb objektum közel került egymáshoz az égen. Ma az igen érzékeny műszereinknek és modellszámítási módszereinknek köszönhetően jól ismerjük a naprendszerbeli bolygók összetételét, tömegét és távolságát. Az űrszondák felvételei alapján többségükről részletes térképünk is van, ezért aztán kevéssé érthető, hogy ez a jelenség miért kelt félelmet modern világunkban is. 1994 januárjában öt bolygó együttállására került sor, 2000 májusában pedig hat bolygó volt egyvonalban, napjainkig pedig több bolygóegyüttállás is történt, és még eddig semmiféle következménnyel nem járt.
A Nap és a Hold valóban hat a Földre, gondoljunk csak az apály és dagály váltakozására. De a bolygónkra még akkor sincsenek számottevő fizikai hatással, ha azonos irányban helyezkednek el. A világvége-hiedelmek a bolygóegyüttállásokról onnan eredhet, hogy az égitestek évmilliók alatt már nagyon sokszor kerültek közel egymáshoz az égen és az emberekben viszont csak az maradt meg, amikor ezzel egyidejűleg valami váratlan és negatív esemény történt. Nyilvánvaló, hogy ha valódi kapcsolat lenne bolygóegyüttállások és a földi katasztrófák között, akkor a világnak már többször el kellett volna pusztulnia.
De mi is a bolygóegyüttállás? Ismeretes, hogy a bolygók ellipszispályán keringenek más-más keringési idővel a Nap körül. Pályasíkjuk pár fokos szöget zár be bolygónk pályasíkjával, melyet ekliptikának hívnak, és ezért láthatjuk néha a Földről nézve, hogy közelebb kerülnek egymáshoz. De fontos hangsúlyozni, hogy ez csak látszólagos megközelítés, mivel valójában a bolygók bármely időpontban nagy távolságra vannak egymástól. Első közelítésben azt mondhatjuk, hogy ha az égen látszólag elég közel kerülnek egymáshoz két vagy több naprendszerbeli égitest, akkor ezt nevezzük együttállásnak. Ennek speciális esetei lehetnek a fogyatkozások, Merkúr- és Vénusz-átvonulások, Hold vagy bolygó általi bolygófedések. Együttállásról akkor beszélhetünk, ha csak két égitestet veszünk figyelembe, az éggömbön mért néhány fokos megközelítés szorosnak mondható, míg ha több bolygót kell figyelembe vennünk, akkor már az is nagyon látványos, ha 15-25o-os területre koncentrálódnak.
Hogyan is hatnak ránk ezek az együtt állások? Lássuk csak példaként a 2000-ben bekövetkezett bolygóegyüttállást, amikor a bolygónkra ható, az összes bolygótól és a Naptól, valamint a Holdtól származó árapályerő sokkal kisebb volt, mint mikor 1999. decemberében a Hold földközelben tartózkodott, míg abban az időpontban bolygónk pedig napközelben. Számítások szerint az óceánok vízszintje mindössze 0,04 mm-rel emelkedne meg, ha minden bolygó pontosan egy vonalban lenne. Ezenfelül megvizsgálták a bolygóegyüttállások és a földrengések között összefüggéts is, és nem nagy meglepetésre arra jutottak, hogy semmi köze egyiknek a másikhoz.
Tehát nyugodtan kimondható, hogy a bolygóegyüttállások látványos és ritka égi jelenségek, aminek sem elméletileg, sem a gyakorlatban megfigyelhető módon - minden ellenkező rémhír ellenére - semmilyen érzékelhető hatásuk nincs sem a Naprendszerben, sem pedig a közvetlen környezetünkre, a Föld forgástengelyére és pályájára, sem az óceánokra, sem az időjárásra, sem az élővilágra és ránk, emberekre sem.
