Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Kezdjük megtanulni használni a Napot

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • K. M. • MAGAZIN • 2012. augusztus 24. 18:00
Kezdjük megtanulni használni a Napot
Alig több mint száz éve még a Nap energiatermelése is ismeretlen volt, nemhogy annak felhasználása
Képünk illusztráció

Nagyon izgalmas és hosszas folyamatok árán ér el bennünket a Nap fénye. A Napban a proton először öt milliárd évig várakozik, mielőtt beleugrik egy kapcsolatba egy másik protonnal, amelynek gyümölcse egy deutérium lesz. A hosszú udvarlás számunkra csak jó, mert ha ez a folyamat gyorsabban menne végbe, a Nap alapanyaga már régen elfogyott volna és mi nem is lennénk itt a Földön. A következő kapcsolatban pedig egy hélium-3 keletkezik egy deutériumból és egy hidrogénből, amely 1,4 másodperc alatt születik meg, majd utolsó lépésként kétszáznegyvenezer év alatt hélium keletkezik. E fúziós folyamat során a felszabaduló energia fotonként, vagyis fény formájában távozik.

Miután létrejönnek a fotonok, még egy kis akadályon át kell evickélniük, hogy egyszer eljuthassanak hozzánk is. A foton fénysebességgel indul útjára a Nap belsejéből a Föld felé, azonban szinte azonnal beleütközik egy elektronba. Az ütközés következtében a foton véletlenszerűen visszapattan az elektronról, amely újra és újra megtörténik. Ennek köszönhetően több mint húszezer évet vesz igénybe, míg egy foton megteszi a Nap belseje és a napfelszín közötti 695000 kilométeres utat, ami annyit jelent, hogy a foton óránként 4 méteres sebességgel halad előre. Ezután a hosszú és igen kalandos út után a foton a Nap felszíne és a Föld között 8 perc alatt 149 millió kilométert tesz meg, amely a jól ismert fénysebesség. Ezek az fotonok a szerencsések közé tartoznak, ugyanis vannak olyanok is, akik ötmilliárd évvel ezelőtt keletkeztek, de még nem sikerült kiszabadulniuk a szülői házból. A fúziós folyamatok során egy különleges részecske is képződik, amelyet neutrínónak hívnak. A neutrínók alig lépnek kölcsönhatásba az anyaggal, ezért ők azonnal ki tudnak jutni a Napból. Rengeteg neutrínó születik a központi csillagunkban, melynek sokaságát talán úgy lehetne szemléltetni legjobban, hogy  minden egyes ujjunk hegyén másodpercenként százmilliárd neutrínó repül keresztül. A legtöbb neutrínó egyenesen keresztülrohan a Földön anélkül, hogy az bármilyen hatással lenne ránk és maga a Földre.

 

 

Amikor a Nap belsejére gondolunk, azt egy igen forró kohóként tudjuk elképzelni. A sűrűsége százötvenszer sűrűbb a víznél és a hőmérséklete 15 ezer fok. Ha a Nap belsejéből kivennénk egy köbméternyi gázgömböt, azt tapasztalnánk, hogy az mindössze 30 Wattos  teljesítménynek felelne meg, amely alig elegendő egy villanykörte üzemeltetéséhez, így a hatalmas méretének köszönhetjük, hogy elég energiát termel. Jelenleg a Napban másodpercenként hatszázmillió tonna hidrogén ég el, miközben ötszázkilencvenhat tonna hélium keletkezik. Joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy hova is tűnik el négymillió tonna. A hiányzó mennyiség teljes egészében energiává alakul. A jól ismert képlet segítségével, az E=mc2 alapján azt kapjuk, hogy négy millió tonna anyag 100 000 000 000 000 000 000 kilowattóra energiának felel meg, ami egymilliószorosa az egész Föld egy év alatt elhasznált energiájának. Ezt az energiát a Nap minden másodpercben kisugározza és ezért hívják napenergiának. A mai napig központi csillagunk hidrogén-készletének még csak a felét égette el, így még minimum öt milliárd évig fogja termelni az éltető sugarakat. Addig pedig csak a képzelet szabhat határt, hogy hogyan is fogjuk  hasznosítani a Nap energiáját.

 

Összes cikk - lent (max 996px)
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)