A múlt héten, 8 hónap és 10 nap elteltével végre épségben megérkezett célállomására a Curiosity marsjáró. 2011. november 26-án indították hosszú útjára a Kennedy Űrközpontból, azóta 567 millió kilométert tett meg a világűrben, 92 800 kilométer/óra átlagsebességgel.
A Curiosity nem az első marsjáró, de sokkal nagyobb mint elődei, például a legutóbbi, a még ma is működőképes Opportunity. A Curiosity műszerei összességében mintegy 15-ször akkora tömegűek, mint az azonos felszereltségű Spirit és Opportunity marsjármű-ikreké. A Curiosity napelemtáblákkal, egy radioizotópos termoelektromos generátorral és két darab, 42 Ah kapacitású lítium-ion akkumulátorral van felszerelve, amely biztosítja a folyamatos energiaellátását télen-nyáron legalább 14 földi évig. A jelenleg is működő Opportunity energiaellátását viszont csak a napelemei biztosítják, amely nagyban korlátozza teljesítményét. A marsjáró már az ötödik telén van túl, s az utóbbi időben vastag porréteg rakódott le a napelemtábláinak felszínére, amely csökkenti az energiatermelés hatékonyságát. Lehet ugyan remélni, hogy egy váratlanul erős szél lefújja a port, számítani mégsem lehet erre a szerencsés eseményre.
A Curiosity folyamatos kommunikációját három nagy teljesítményű adóvevő állomás biztosítja a kaliforniai Goldstone közelében, Madrid mellett, valamint Canberrában. A marsjáró a megérkezést követő első hét elteltével a várakozásoknak megfelelően működik, már készített nagy felbontású képeket, amelyeket továbbított is a földi irányító központba. A most készült felvételek a geológusok számára sok izgalmas részletet rejtenek, mivel az első olyan felszíni képek a vörös bolygóról, amelyen kiszáradt vízfolyás által létrehozott formák láthatók. A marsjáró tudományos programjának indulására a leszállást követő néhány hétig még várni kell, mert a szakemberek sorra ellenőrzik a műszerek és a kiszolgáló berendezések működését. A fedélzeti számítógép programját is felfrissítik egy új változatra, beépítve az elindulás óta eltelt idő alatt történt javításokat. Az első kutatási helyszín maga a kráteraljzat lesz, ahol korábban agyagásványokra utaló jeleket találtak. Várhatóan néhány hónapon belül ezzel végeznek, ezután a mozgó laboratórium megindul felfelé az Aeolis Mons oldalán.
Napjainkban ez a kutatási terület még gyermekcipőben jár, de hatalmas dolog, hogy már több marsjáró is eljutott a vörös bolygó felszínére és ráadásul túlteljesítették a várt működési idejüket is. Sokakban megfogalmazódik a kérdés, mért kell kutatni a Marsot? A választ két igen hasznos törekvés adja meg. Az egyik, hogy a Földhöz legjobban hasonlító égitest és közvetlen vizsgálati szempontból eléggé közel van. Felszínét, bolygónkhoz hasonló folyamatok alakítják az általunk megszokottól eltérő körülmények között, így szinte bolygóméretű laboratóriumként járulhat hozzá otthonunk működésének és jövőnk alaposabb megismeréséhez. Másrészt a Mars a Földön kívüli élet felfedezési lehetőségét is tartalmazza, ami alapjaiban változtatná meg gondolkodásunkat. Természetesen nem arra számítanak a kutatók, hogy magasan fejlett civilizációt vagy többsejtű élőlényeket találnak, hanem hogy bizonyosságot nyerjenek arról, hogy a bolygón egykor valóban jelen lehetett az élet.
