A Plutot, felfedezésének idején azért sorolták a bolygók közé, mert még akkor azt hitték, hogy akkora mint a Föld. A tényleges méretének megismerése után, még több mint hetven évig bolygóként tartották számon, mert mindig volt egy felfedezés, amely javította a parányi jeges sziklagolyó megítélését. Eleinte a csillagászok nem ismertek más nagy objektumot a Neptunuszon túli zónában és emellett 1978-ban felfedezték az egyik holdját, a Charont, ami megerősítette a kis bolygó státuszát. Először a kilencvenes évek elején kezdték támadni a Plutot, mert kiderült, hogy közelében számos más égitest is kering, és ezenkívül a pályája is messze túlnyúlik a Naprendszeren. 1999-ben már olyan rossz helyzetben volt a Pluto, hogy a csillagászati uniónak külön közleményben kellett tudatnia a világgal, hogy nem tervezik elvenni a bolygó státuszát. 2005-ben pedig a Hubble űrteleszkóp segítségével két újabb holdat fedeztek fel körülötte, a Nixet és a Hydrát, így úgy látszott, hogy tényleg tagja maradhat a Naprendszer bolygó családjának.
Michael Brown 2006 áprilisában bejelentette, hogy a Kuiper-övben 2003-ban felfedezte a UB313 nevű, bolygó-típusú objektumot és a mérések után kiderült, hogy méretét tekintve valamivel nagyobb, mint a Pluto. Így a Nemzetközi Csillagászati Unió prágai konferenciáján 2500 csillagász szavazáson úgy döntött, hogy az 1930-ban felfedezett Pluto nem bolygó többé, mert nem felel meg a bolygók új definíciójának. Az új definíció szerint azt az égitestet lehet bolygónak nevezni, amely egy csillag körül kering, de nem csillag, és elegendő tömege van ahhoz, hogy a saját gravitációja gömbölyűvé vagy közel gömbölyűvé formálja és ezen kívül egyedüli pályával kell rendelkeznie. Mivel a Pluto elnyúlt pályája találkozik a Neptunuszéval, ezért nincs egyedüli pályája sem, így a Pluto egy teljesen új kategóriába került, ami hivatalosan törpebolygónak neveznek, melybe számos aszteroida és más égitest is beletartozik.
2011-ben újabb holdjára lettek figyelmesek a Hubble Űrteleszkóp felvételein, melyet P4 néven kereszteltek el. Az új holdacskát először a 2011. június 28-án rögzített felvételen azonosították, majd a július 3-án és július 18-án készített képek pedig megerősítették létezését. Most pedig egy évre rá egy újabb holdat kapott lencsevégre a Hubble a lefokozott Pluto körül. Az egyelőre P5 névre hallgató égitest mindössze 10 és 25 kilométer közötti átmérőjű, ami az eddig a legkisebb észlelt hold a Naprendszerben. A törpebolygó holdjai közül a Chanon messze a legnagyobb, 1043 kilométer átmérőjű. A Nix és a Hydra 32 és 113 kilométer közöttiek, míg a P4 valószínűleg 13 és 34 kilométer közötti átmérőjű, úgy mint a most felfedezett. Az elképzelések szerint a teljes holdrendszer a törpebolygó és egy szintén bolygóméretű test ütközése következtében jött létre a Naprendszer korai időszakában. A törmelékek először Pluto körüli pályára álltak, majd ebből a törmelékből alakultak ki a holdak. Elképzelhető, hogy a Pluto holdjainak mikrometeoritokkal történő ütközései gyűrűket is létrehozhattak a törpebolygó körül, de ennek egyelőre nincs nyoma még.
A Plutot azért vizsgálják annyira részletesen, mert 2015-ben a New Horizons űrszonda a kisbolygó közelébe ér, akkorra szeretnének minél több részlet ismerni a rendszerről. A 2006. január 10-én elindított szonda szempontjából azért fontos a lehető legrészletesebb információk ismerete, mert ugyan kicsi az esélye egy ismeretlen égitesttel való ütközése, de jobb az elővigyázatosság. Másrészről, pedig ha több a holdak száma, akkor több dolgot is meg lehet figyelni közelebbről, ezért célszerű ezekről előzetesen minél több információt megtudni.
