A tőlünk kb. 2,5 millió fényévre lévő óriási csillagvárost saját galaxisunk testvérének is tekinthetjük fizikai hasonlóságuk alapján. Méreténél fogva a legnagyobb galaxis a Lokális Csoportban, amely a Tejútrendszer mellett még hozzávetőleg 30 törpegalaxisnak is otthont ad. A hatalmas űrtávcsövek fejlődésével az Androméda-galaxis centrumától még félmillió fényévre is találtak gravitációsan kötött vörös óriáscsillagokat. A galaxist övező halóhoz tartozó csillagok a galaxis-keletkezési elméletekkel összhangban kicsit fémszegényebbnek bizonyultak – azaz fémtartalmuk alacsonyabb a centrumhoz közelebbi csillagokétól, ami ősibb eredetre utal. Az éveken keresztüli megfigyelések során kiderült , hogy a hatalmas Andromeda-galaxis és a nála jóval kisebb galaxisunk legkülső régiói szinte egymást érintik. Ha a nagytestvérünk leghalványabb részei is szabad szemmel láthatóak lennének, akkor a galaxis nagyobb helyet foglalna el az égbolton, mint a Göncölszekér. De viszont ahhoz, hogy nagyobbnak látszódjon, arra még várnunk kell, mivel ez csak a két galaxis összeütközése és egybeolvadása során lesz látható.
A galaxisok ütközéséről első hallásra sokan arra gondolnak, hogy a csillagok egymásnak ütközve felrobbannak és ezek az események tömegével következnek be, hatalmas pusztítást okozva. Azonban ennek valamilyen szinten éppen az ellenkezője szokott lezajlani. A két galaxis ütközése a valóságban éppen csillagkeletkezési folyamatokat fog beindítani, mivel a könnyű csillagközi anyag gyors és heves mozgásba kerül. A két galaxis valószínűleg az első közelítés alkalmával, áthalad egymáson, miközben a struktúrájuk, jelentősen torzulni fog és a csillagok egy része a gravitációs egymásra hatás miatt, eléri a galaktikus szökési sebességet és egyszerűen kiröppenek a galaxisokból, kilökődve a nagy semmibe. A galaxisok, miután egy kicsit túlfutottak egymáson, lelassulva ismét találkozni fognak és egy hosszú folyamat után, végül a két spirál galaxisból, egy óriás elliptikus galaxis fog kialakulni. A legnagyobb kérdés az, hogy a két galaxis közepén rejtőző, szuper nehéz fekete lyukakkal mi fog történni igazán, mert erre igazán jó modellek még nem léteznek.
Az Androméda-galaxis az Androméda csillagképben található. A galaxis kicsiny ködfoltként szabad szemmel is látható sötét, holdfénytől mentes éjszakákon. A csillagkép Magyarországról őszi estéken csaknem a zenitben található, míg nyáron éjfél után a keleti égbolton, télen és kora tavasszal este pedig a nyugati égbolton figyelhető meg. A csillagkép a görög mitológiában szereplő Androméda királylányról kapta nevét. Androméda Kefeusz etióp király és Kassziopeia királyné lánya, akit a szörnyűséges Cetnek szántak áldozati ajándékul, s így a tengerparti sziklákhoz láncolták. Szerencsére jött a hős Perzeusz hűséges Pegazuson lován és elbűvölte Androméda szűzies szépsége, s felajánlotta, hogy megküzd a tengeri szörnnyel, ha cserébe a hercegnő neki adja a kezét. Perzeusz a Cetet kővé változtatta a korábban levágott medúzafő segítségével, s így megszabadítva az országot az isteni csapástól, és feleségül vette Andromédát. S a történet minden szereplője csillagképként megtalálható az esti égbolton, mint egy szép mesekönyvben.
