Az első magyar műhold február 16-án hivatalosan is rádióamatőr-műhold lett, ami annyit jelent, hogy William "Bill" Tynantől, a rádióamatőrök által használt eszközök hivatalos adminisztrátorától megkapta az úgynevezett oscar-számot. A magyar műhold az MO-72 nevet kapta, amely első két betűje a Magyar Orbiting szavak kezdőbetűi, a szám pedig azért ennyi, mert a 72. rádióamatőr-műhold az űrben.
Mivel a Masat–1 kifogástalanul működik, gyorsan megkapta a számot. A rádióamatőrök már kezdetektől kapcsolatban vannak a magyar műholddal. A két hivatalos földi vevőállomás mellett a lelkes megfigyelők is rengeteg csomagot továbbítanak a mérnököknek, amelyet a műholdtól fognak. Ennek köszönhetően a három hónaposra tervezett küldetés során kitűzött tesztelések nagyon gyorsan haladnak, amiket megszerettek volna csinálni, azoknak nagy részét már teljesítették.
Március 8-án viszont újabb történelmi lépést tett Magyarország első műholdja, amikor elkészítette az első saját űrfelvételét. Eddig mélyen titkolták a szakértők, hogy a műholdon egy kamerát is elhelyeztek, és titokban várták az első felvételeket, hogy vajon elkészülnek-e. Szerencsére azonban Masat-1 ezúttal sem okozott csalódást és azóta több fotót is készített. A műhold egyelőre csak a Föld déli féltekét nézi, viszont ha sikerül a rendszer aktív részének beüzemelése, akkor rövidesen észak felé fordítják. Az első kép az emberiség bölcsőjét, Afrika déli részét ábrázolja, a további felvételeken pedig Ausztráliát és az Antarktiszt is megeleveníti. Sajnos olyan kép még nem készült, amelyen felismerhető lenne Magyarország.
Igaz jártak már eddig is magyar tervezésű és készítésű kamerák az űrben, de magyar műholdról eddig még sosem készült felvétel a Földről. A Masat-1 fényképei mennyiségben és minőségben is páratlanok a 10x10x10 centiméteres mikroszatellitek világában. A fotók azt is igazolják, hogy a Masat-1 méretbeli és energiakorlátai mellett is képes űrfelvételek készítésére. A szatellit fedélzetén lévő kamera két darab 100 forintos érmével megegyező tömegű, maximális felbontása pedig 640×480 képpont. A készített felvételek egy képpontjának mérete körülbelül 1 és 10 kilométer közötti nagyságú a Föld felszínén.
A szakmeberek elsősorban az átlaghőmérsékletet, valamint a legnagyobb tömeget képviselő akkumulátor hőmérsékletét figyelik állandóan. A Masat-1 napelemmel működik és pályájának jelentős részét - azaz 102 percből 35-öt - a Föld árnyékában tölti, ezért ebben az időszakban csak az akkumulátorról tud működni. A műhold pályára állásakor az akkumulátor hőmérséklete 25-27 Celsius-fok körül volt, jelenleg pedig 6-7 fok, a Masat-1 oldalán mért legalacsonyabb hőmérséklet pedig mínusz 14 Celsius fok. Ezek a szélső értékek izgalmasak, de megnyugtató, hogy minden alkatrész kifogástalanul működik. Ami még jó hír, hogy az idő haladtával pályája egyre kisebb szakaszát tölti a műhold sötétben, április elejétől pedig végig napsütésben haladhat.
Tervezik már a Masat-2-t is, ami a tervek szerint nagyobb lesz és akár egy úgynevezett műholdbusz is lehetne. Ennek a lényege, hogy a műholdban különböző űrkísérletek kaphatnának majd helyet. Ötletek és érdeklődök már vannak, de megvalósulása sokban függ az Európai Űrügynökséghez való csatlakozásunktól. Ugyanis „előszobai tagságunk" jövőre lejár és ha nem hosszabbítják meg, akkor nincs eszköz, amivel felszállíthatnánk a Masat-2 az űrbe.
