Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel lakhatósági zónában

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Korsós Marianna • MAGAZIN • 2011. december 16. 18:00
Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel lakhatósági zónában
Földünk nagytestvére a Kepler-22b
A Kepler-22b fantáziarajza. Forrás: nasa.com

Az élhető bolygók keresését és tanulmányozását a Kepler űrtávcső nagymértékben megkönnyíti a csillagászok számára. Az űreszköz segítségével amerikai csillagászok először fedeztek fel nagy bizonyossággal egy olyan bolygót, amely elvileg alkalmas lehet az élet befogadására. Az eddig összesen felfedezett 2326 bolygójelölt közül 10 darab Föld méretű bolygó keringhet a saját csillaga körül a lakhatósági zónában, ami azt is jelenti, hogy folyékony víz is lehet a felszínükön. A bolygó jelölteknek több földi távcső és az infravörös tartományban működő Spitzer-űrtávcső segítségével hosszas és alapos vizsgálati méréseken kell átesniük, amíg valóban bolygónak nyilvánítják őket. Így történt a most bejelentett, Kepler 22b elnevezésű bolygóval is.

A Kepler-program vezető kutatójának állítása szerint a Kepler 22b elnevezésű bolygó létezése többször is bizonyítást nyert, hiszen a csillagászoknak már háromszor sikerült megfigyelniük. Elsőként 2009-ben felfedezték fel az égitestet, mikor elhaladt saját csillaga előtt. A bolygó 600 fényévre található a Naprendszerünktől, melynek mérete a Föld 2,4-szerese és 290 nap alatt járja be a Napunkhoz hasonló csillagja körüli pályáját. Ha bolygónak van felszíne, akkor a hőmérséklet nagyon ideális, nagyon kellemes 21 Celsius-fokos lehet. Eddig még nem sikerült megállapítani, hogy az égitest kőzetekből áll-e, mint a Föld, vagy gázbolygó vagy esetleg főleg folyadékot tartalmazó égitest.

A központi csillaga úgy mintegy 10 milliárd évig tartó fősorozatbeli fejlődésének a felénél járhat, pont úgy mint a mi Napunk. Így közel  70 százalékban hidrogénből állhat és a központjába zajló magfúziók során héliummá alakul, amelynek során a felszabaduló, majd a világűrbe szétsugárzott energiahője biztosítja az elviselhető hőmérsékletet a Kepler 22b számára. Miután fűtőanyagul szolgáló jelentős mennyiségű hidrogén mennyiségét elhasználja, úgy 5 milliárd év múlva, akkor vörös óriássá duzzad és majd a külső rétegeiből egy planetáris köd képződik, míg a magja pedig magába roskadva fehér törpévé alakul, ahogyan a mi Napunk esetében is be fog következni.

 

 

 

A Kepler által felfedezett bolygójelöltek száma eddig 2326, amelyek közül körülbelül 90%-át igazából bolygónak lehet minősíteni. Ezek közül 207 Föld-méretű, 680 szuperföld nagyságú, ahová a most felfedezett Kepler 22b is tartozik. A legtöbb bolygó, mintegy 1181 Neptunusz nagyságának felel meg és ezenkívül még 203 bolygó Jupiter sugarának felel meg, míg csak 55 bolygó nagyobb a Jupiternél. Összességében ezek a számadatok arra utalnak, hogy a Föld- és szuperföld méretű planéták gyakoribbak Galaxisunkban, mint a nagyobb bolygók. Az összes Kepler által felfedezett bolygó közül 48 kering a lakhatósági zónában, amiben eddig a kutatók teljesen biztosak. 

A lakhatósási zóna azt jelenti, hogy a bolygó a központi csillagtól se nem túl távol, se nem túl közel, éppen olyan távolságra kering, hogy a víz még folyékony halmazállapotban is előfordulhat a felszínén. Az a tény, hogy egy bolygó ebben a távolságban kering központi csillagától, önmagában még egyáltalán nem jelenti azt, hogy ténylegesen van is rajta élet, hiszen az élet létrejöttének összes elégséges feltételét nem ismerjük még. De kétségtelen, hogy az ilyen exobolygók megérdemlik, hogy légkörüket, annak színképét a legnagyobb távcsövek segítségével alapos kutatás tárgyává tegyék. 

Összes cikk - lent (max 996px)
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)