Ha az újonnan felfedezett bolygón lehetnénk, akkor mi is kettős napnyugtában gyönyörködhetnénk, mint ahogyan Luke Skywalker a Star Wars - Csillagok háborúja című film sivatagos Tatooine bolygóján tette. A most felfedezett exobolygónak két napja is van egyszerre, a bolygó egy kettősrendszer körül kering. A felfedezésben Fűrész Gábor magyar csillagásznak is nagy szerepe volt.
Az általános bolygókeletkezés elmélete szerint a csillag vagy a protocsillag körül keringő protoplanetáris korong anyagából keletkeznek a bolygók. Maga a folyamat viszonylag gyorsan lezajlik, a korong gázanyagából 2-3 millió év alatt létrejönnek az óriás gázbolygók, majd szilárd részecskékből álló törmelékkorongot hagyva maguk után, néhány tízmillió év alatt létrejönnek a kőzetbolygók. A bolygókeletkezés nem csak magányos és fiatal csillagok körül lehetséges, hanem már megfigyeltek szupernóvák után létrejövő pulzárok körüli bolygórendszereket, illetve kettőscsillag rendszereket is.
Több kutatócsoport már régóta keresi a választ arra, hogy vajon különbözik-e a bolygókeletkezés valószínűsége magányos és kettős csillagrendszerekben. Csillagászok eddig sokkal több kettőscsillag rendszerben találtak porkorongot, amelyből arra engedtek következtetni, hogy nagyobb számban fordulnak elő kettőscsillagokban bolygókeletkezéshez szükséges törmelékkorong, mint magányos csillagok körül. Eddigi vizsgálatok már kimutatták, hogy egymástól 0-3 csillagászati egységre és 50-500 csillagászati egységre levő csillagpárosok körül alakulnak ki korongok. Nagyon közel lévő két csillag körül egy közös gyűrű szokott létre jönni, míg az egymástól nagyobb távolságban keringő párosoknál csupán az egyik csillag körül találtak bolygókeletkezéshez szükséges törmelékkorong. A 3-50 csillagászati egység távolságban keringő kettőscsillagok viszont már túl távol vannak egymástól ahhoz, hogy egy nagy közös gyűrű jöjjön létre körülöttük, azonban túl közeliek ahhoz, hogy bármelyik csillag körül külön kialakulhasson egy.
A most felfedezett Kepler-16 elnevezésű kettőscsillag rendszer körüli exobolygó bizonyítékul szolgál az eddig csak feltételezett bolygókeletkezési elméleteknek a kettős rendszerek esetében. A bolygó nemcsak hogy kettőscsillagot övező pályán kering, de pályája még fél fokos pontossággal beleesik a két csillag kölcsönös pályasíkjába, amely arra utal, hogy a bolygó a rendszer korai történetében, a csillagpárt övező anyagkorongban keletkezhetett. A kettős csillagrendszert egy 0,69 és egy 0,20 naptömegű hideg törpecsillag alkotja, amely elnyúlt pályán 41 nap alatt járják körbe a tömegközéppontjuk körüli útját. Hozzájuk képest a bolygó 229 napos, azaz mintegy nyolc hónapos pályán kering körülöttük. A bolygó átmérője a Szaturnusszal vethető össze és összetételét tekintve egyrészt hidrogénből és héliumból, másrészt pedig nehéz elemekből állhat, azaz jégből és sziklából. Az újonnan felfedezett bolygón az élet kialakulása meglehetősen valószínűtlen, hiszen felszíni hőmérséklete -100 ˚C körüli érték lehet, azaz messze kívül esik a kettőscsillag lakhatósági zónájából. Mivel a galaxisunkban található csillagok mintegy fele kettős vagy többszörös rendszer tagja, a jelenlegi felfedezés arra engedi következtetni a csillagászokat, hogy a bolygókeletkezés igazából általános jelenség a Tejútrendszerben.
