Egyszerűen képtelenség ennek a bolygónak a sötétsége, és mennyire idegen a Naprendszerünkben található égitestekhez viszonyítva. Sötétebb a legfeketébb szénnél, a sötét akril festékeknél. Eléggé felfoghatatlan, hogy hogyan is válhat egy ekkora bolygó ennyire fényelnyelővé. A szóban forgó bolygó egy Jupiter méretű gázóriás, a TrES-2b. A planétát 2006-ban a Transzatlanti Exobolygó-kutató program segítségével fedezték fel, viszont csak most vizsgálták a NASA Kepler-űrtávcsövének segítségével, amely a távoli csillagok fényességét képes mérni hihetetlen precizitással. A bolygó mindössze 750 fényévnyire található a Földtől a GSC 03549-02811 katalógusjelzésű a Naphoz hasonló csillag környezetében, a Sárkány csillagképben.
A fekete bolygó csillaga körül alig 5 millió kilométer sugarú pályán kötötten kering, azaz mindig ugyan azt az oldalát mutatja csillaga felé. A Jupiter méretű exobolygót a központi égitest sugárzása mintegy ezer fokra hevíti. A magas hőmérséklet azonban azzal is jár, hogy az atmoszférájában emiatt nincsenek fényvisszaverő felhők, mint például a Jupiter esetében. A TrES-2b bolygón uralkodó 1000 fokos hőmérséklet miatt nem tehetett szert ammóniafelhőkre, amellyel a légkörre eső napsugárzás több mint harmadát vissza tudná verni, helyette légkörét fényelnyelő anyagok, porlasztott nátrium és kálium, valamint titán-oxid alkotja. David Spiegel, a kutatás vezetője szerint ennek ellenére mégsem pontosan tisztázott a nagyon kicsi albedó oka, szerinte még egyéb kémiai elemek is szóba jöhetnek. Azonban ezeknek a kémiai elemeknek a pontos felderítéséhez nagyfelbontású spektroszkópia is szükséges, ami ebben az esetben igazi kihívást jelent majd. A bolygó persze nem abszolút koromfekete, hiszen forrósága miatti sugárzása okán enyhe vörös parázslást mutat infravörösben, mint egy izzó fadarab, vagy az elektromos sütők fűtőszálai.
A TrES-2b egyébként csak első pillantásra hasonlít a Jupiterhez, tömege 25%-kal, sugara 17%-kal haladja meg a Naprendszerünk legnagyobb bolygójának pontos adatait. A hasonlóságuk azonban itt véget is ér. Mindig ugyanazon oldalát mutatja csillaga felé, 2,47 nap alatt kerülve meg, ami mindössze 0,036 csillagászati egység távolságot jelent a központi csillagjától, amelyből következik, hogy egy tipikus forró gázbolygóval van dolgunk. A központi csillag Napunk ikertestvérének tekinthető, tömege, sugara és felszíni hőmérséklete a mérési hibán belül azonos a Napéval, fémtartalma viszont kicsit kevesebb, mivel kora 5,1 milliárd évre tehető.
Bár jelenleg a TrES-2b a legsötétebb ismert bolygó, más csillagok körül számtalan hasonló világ várhat még felfedezésre, tették hozzá a kutatók. Mindez azt is megerősíti, hogy naprendszerünk sokkal különlegesebb annál, mint azt korábban hittük. A Kepler által észlelt több mint 1200 leendő új világban újabb szokatlanul sötét bolygók tűnhetnek majd elő.
