Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Az Univerzum hatalmas víztározója

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Korsós Marianna • MAGAZIN • 2011. július 29. 18:00
Az Univerzum hatalmas víztározója
A felhőben nagyságrendileg 140 milliárdszor nagyobb mennyiségű víz van jelen, mint Földünkön
Fantáziarajz az APM 08279+5255 kvazárról

Az APM 08279+5255 jelű kvazár feketelyukát övező ritka gázfelhőben hatalmas mennyiségű vízgőz fordul elő. A víz itt csillagközi gázként tízszer, vagy akár százszor sűrűbb annál, mint ahogyan  a galaxisunkban a csillagközi anyag előfordul. A felhőben nagyságrendileg 140 milliárdszor nagyobb mennyiségű víz van jelen, mint Földünkön. Ami még érdekesebb, hogy a molekulák mennyisége még a Tejútrendszerben azonosítható vízgőzét is közel négyezerszeresen felülmúlja. Ez történetesen úgy fordulhat elő, hogy részben a mi galaxisunkban ezeknek a molekuláknak nagyobb része nem gázállapotban, hanem jégkristályokban fordul elő.

1998-ban figyelték meg először az APM 08279+5255 jelű kvazárt, ez eddig a legfényesebb objektum, amit ismernek, fényereje 100 milliárdszor nagyobb a Napénál. Ez rekord, legalábbis az olyan égitestek körében, amelyek folyamatosan sugároznak, mert nem valamiféle heves, rövid kitörésről van szó. Fénye, a nagy távolság ellenére, már egy közepes teljesítményű teleszkóppal is látható, amely azt jelentheti, hogy nagymértékű folyamatos energiatermelés zajlik benne. Az egyik lehetséges magyarázat a nagy fényességgére, hogy egy kozmikus délibábbal van dolgunk, vagyis egy közbeeső galaxis gravitációslencse-hatása erősítette fel a kvazár fényét. Az is lehetséges, hogy az eddig ismert legaktívabb galaxisösszeolvadás központi régióját figyelhetjük meg, pontosabban azt a folyamatot, amelynek során a kvazár egy por- és gázanyagban igen gazdag galaxist kebelez be.

A kvazár egy csillagszerű  rádióforrás. A kvazárok általában nagy vöröseltolódású, távoli galaxisok aktív magjai, az ősrobbanás után 2-3 milliárd évvel voltak a leggyakoribbak. A kvazár közepén óriási fekete lyuk található, amelynek erős energiasugárzása van. Ezek energiakibocsátása erősen változik, általában körülbelül tízezerszerese a Tejútrendszerének. A központi feketelyukat néhány fényév átmérőjű korong veszi körül, melynek közelében gyorsan úszó gázfelhők találhatók. A korongtól távolabb pedig, kb. 100 fényévnyire, ott ahol a kvazár egybeolvad az anyagalaxissal, vékonyabb és hidegebb felhők keringenek.

Az APM 08279+5255 kvazár körüli környezet páratlan, abban az értelemben, hogy ő állítja elő ezt a hatalmas tömegű vizet. Ez még jobban megerősíti annak a tényét, hogy a víz mindenütt megtalálható a világegyetemben. A megfigyelések annak tisztázásában is segítenek, hogy megértsük, milyen ütemben termelték az első csillagok a nehéz elemeket, köztük az oxigént. Emellett arra is érdekes példát ad az felfedezés, hogy a korai fekete lyukak környezetében mennyi gáz halmozódott fel, továbbá azok hogyan nyelték el, illetve szórták szét a környezetükből magukhoz vonzott gáz egy részét.

Svéd csillagászok egy igen érdekes dolgot fedeztek fel. Egy 400 fényévre lévő tartományban jelentős mennyiségben hidrogénből álló, de kis mennyiségben más összetevőket is tartalmazó hideg gáz- és porfelhőket vizsgáltak. Eddig nekik sikerült először detektálni hidrogén-peroxid molekulák sugárzását a csillagközi térből. Földünk légkörében is fontos szerepet játszik az ózon- és vízmolekulák kölcsönhatásaiban. A kozmoszban még nagyobb fontosságú a hidrogén-peroxid jelentősége, hiszen kulcsszerepe lehet a víz kialakulásában. Mivel a Földünk vízkészletének nagy része a világűrből származik, a mostani felfedezés fontos előrelépést jelent az élet kialakulásának megértésében.

 

A Rho Ophiuchi csillagkeletkezési terület, ahol a hidrogén-peroxid molekulákat kimutatták
Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)