Hogy miért is látjuk W vagy M alakban a Cassiopeia csillagképet? A görög mitológiában érdekes magyarázatra lelhetünk. Cassiopeia Androméda anyja volt és Cepheus Etióp király felesége. Cassiopeia váltig állította, hogy ő és a lánya sokkal szebbek, mint a tengeri nimfák. Héra, Zeusz gyanakvó felesége és maguk a nimfák is meghallották ezt, s emiatt megharagudtak a kérkedő Cassiopeiára. Meglátogatták Poseidont, a tenger istenét és kérték, hogy büntesse meg Cassiopeiát és leányát. Poseidon elküldte a tengeri szörnyet Tiamotot, amely az égen a Cetust, hogy támadja meg Cepheus birodalmát. A halálos veszedelemben levő Cepheus király tanácsért fordult az öreg jósokhoz. Megtudta, hogy csak egy módon menekülhet meg a veszedelemtől, ha feláldozza lányát, Andromédát a szörnynek. Andromédát odaláncolták egy tengeri sziklához, aki ott várta végzetét. A félelmetes szörny hamarosan megérkezett, hogy megegye a hercegnőt. De ekkor a hátán egy éles fájdalmat érzett. Megfordult és látta Perseust, aki repülő cipőjével megtámadta őt. A szörny minden erejét összeszedte és harcolni kezdtek. Perszeus nem bírt vele, s ekkor eszébe jutott, hogy magával hozta a Meduzza fejét, amelyre ha valaki ránézett kővé dermedt. Ledobta a kardját és elővette a hátborzongató fejet. A szörny ránézett és azonnal kővé vált. Androméda, aki figyelemmel kísérte az egész eseményt, de vigyázva, hogy a Meduzza fejére ne nézzen, rámosolygott megmentőjére. Ezek után Perseus beleszeretett a gyönyörű Andromédába és feleségül vette. Az istenek az esemény szereplőiből csillagképet készítettek, de Cassiopeiát arra kárhoztatták, hogy örökkön örökké a pólus körül keringjen a trónján, váltakozva, egyszer fejjel felfelé, majd fejjel lefelé függjön.
A Cassiopeia csillagkép régen a hajósoknak is sokat segített a tájékozódásban, hiszen egész évben látható az éjszakai égbolton, pont úgy mint a Göncölszekér és a Kisgöncöl. Akkoriban állandó viszonyítási pontra volt szükségük, hogy tudjanak tájékozódni az útjuk során. Ez nem volt más, mint bolygónk északi féltekén a Sarkcsillag, a déli féltekén pedig a Dél Keresztje, amelyek gyakorlatilag mozdulatlannak látszanak az égen. A Sarkcsillagot könnyen meg lehet találni, hiszen a Göncölszekér és a Cassiopeia W alakja között levő Kisgöncöl rúdjának utolsó csillaga.
A Cassiopeia csillagkép egyik igazi látványossága a távcsővel megfigyelhető Buborék-köd. A köd központjában a Naptól negyvenszer nagyobb tömegű szuperóriás a képen, a középen látható buborék belsejében levő fényes kék csillag sugárnyomása és csillagszele gigászi erővel fújja szét a körülötte található csillagközi anyagot, amit részben maga a csillag dobott le kialakulása óta. A forró óriás nagy energiájú sugárzása világításra gerjeszti a főleg hidrogénből álló gázfelhőt, ami a 656,2 nm-es H-alfa vonal hullámhosszán nagyon erős sugárzást bocsát ki, ennek köszönhető a Buborék-köd vörös színe. A mintegy 7100 fényév távolságban levő ködkomplexum közepén látszó buborék 6 fényév átmérőjű és 7 millió km/h-s sebességgel tágul. Központi csillaga néhány millió éven belül várhatóan szupernóvaként fog felrobbanni, amit csillagász leszármazottaink minden bizonnyal nagy örömmel fognak észlelni szabad szemmel is.
