Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - A Tulipán-mozgalom megalakulása Gyulán

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Daróczyné Leiszt Emma • MAGAZIN • 2010. december 17. 10:00
A Tulipán-mozgalom megalakulása Gyulán
1906. június 3-án, pünkösd első napján tartották meg a alakuló ülésüket Békés vármegye székházának dísztermében
Fábry Sándor Békés vármegye főispánja (1859–1917)

1906-ban alakult meg országszerte a Tulipánkert Szövetség, mely célul tűzte ki a magyar nők lelkes közreműködésével a magyar ipar védelmét. Előzményének tekinthető az 1844 októberében, az országgyűlési alsótábla üléstermében létrehozott Védegylet, melynek elnökévé Batthyány Kázmért, igazgatójává Kossuth Lajost választották.

A Tulipánkert Szövetség elhatározása szerint minden magyarnak, aki a szövetség céljait szolgálni kívánta, tüntetőleg állást kellett foglalnia minden nemzeti eszme, mozgalom és törekvés mellett. Emellett a családi életben főként a nevelés terén a nemzeti érzés ápolását kellett elsődlegesnek tartania. Az alapítók hangsúlyozták, hogy a mozgalom nem Ausztria ellen irányul, hanem a magyar ipar védelmére azzal, hogy tagjaik magyar termékeket, árukat vásárolnak.

Békés vármegyében is megalakították az országos Tulipán Szövetség megyei kerületét. Ennek kezdeményezői dr. Fábry Sándor főispán és gróf Almásy Dénesné voltak.

1906. június 3-án, pünkösd első napján tartották meg a megyei Tulipán Szövetség alakuló ülését Békés vármegye székházának dísztermében.

Az értekezleten részt vettek a város és megye vezető emberei, és a már megalakult csabai Tulipánkert képviselői.

A közgyűlést gróf Almásy Dénesné Károlyi Ella grófnő nyitotta meg.

A felszólalók közt volt Fábry Sándor. A főispán a megjelentek üdvözlése után beszédében kiemelte a honfiúi érzés ébrentartásának és ápolásának fontossága mellett, hogy tekintéllyel és hatalommal csak az egységes nemzeti állam bír. Dr. Berthóthy István orosházi főszolgabíró hangsúlyozta, a világversenyben megállni tudó magyar ipar, gazdaság és az anyagilag független, erős Magyarország megteremtésének fontosságát. A tagok a tulipánjelvény – mint szimbólum – viselésével szóval és tettekkel, mindenkor és mindenütt tüntetőleg állást fognak foglalni minden nemzeti eszme mozgalom és törekvés mellett.

Ezután megalakult az új egylet tisztikara. Az elnöknő Almásy Dénesné grófnő lett az országos és a Békés megyei Tulipán Szövetségben kifejtett tevékenységéért. Elnökök lettek: gróf Cziráky Jánosné grófnő (Kétegyháza), Fábry Sándorné, Fehérváry Celesztin (Mezőberény), dr. Fábry Sándor, Novák Kamill, gróf Wenckheim Hoyos Fülöp (Körösladány). Alapszabályként az országos alapszabályt fogadták el, a helyi viszonyoknak megfelelően módosítva.

Az erősen politikai indíttatású, a sajtó által is figyelemmel kísért mozgalom gyakorlati szempontból igen csekély haszonnal járt. Amint a mögötte álló politikai erők kormánymegbízást kaptak, a tulipán elhervadt.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)