Az elmúlt időszakban már többször elhalasztották az amerikai Discovery űrhajó utolsó indulását az űrbe. A legutolsó időpont szerint november 3-án, azaz szerdán startolt volna az űrsikló a Cape Canaveral-i Kennedy Űrközpontból. A november 1-i indulás időpontjának elhalasztásának oka az volt, hogy a műszaki szakemberek az irányítórendszer nyomástesztje során héliumszivárgást fedeztek fel, illetve egy másik helyen nitrogén szökött. Mindkét problémát sikeresen megszüntették, viszont sajnos egy újabb probléma került előtérbe, ezért még egyszer kénytelenek voltak elhalasztani a kilövést. A Discovery egyik számítógépe hibásodott meg, ami az űrsikló három hajtóművének egyikét ellenőrzi. Reméljük a Discovery hamarosan elindulhat a 39., utolsó útjára, mellyel közel három évtizedes örökséget hagy majd maga után. Végső küldetésének célja, hogy egy logisztikai modult szállítson fel a Nemzetközi Űrállomásra (az ISS-re), amely tárolóként funkcionál majd az ellátmány és a tartalék alkatrészek számára. A fedélzeten helyet kap még a Robonauta-2 nevű első humanoid robot is, amely az űrben fog elkészülni. A robotot úgy tervezték, hogy az asztronautáknak az állomáson kívül és belül segítséget nyújtson majd a szerelések során.
A Nemzetközi Űrállomás az egyik legdrágább és legnagyobb űreszköz az űrkutatás történetében. Körülbelül 360 km magasságban kering a Föld felszínétől, alacsony földkörüli pályán. Földünket 92 perc alatt kerüli meg. Jelenleg 25 személyzeti csoport (6 állandó főből áll egy személyzeti csoport) váltja egymást bizonyos időközönként az űrállomáson. A személyzet napi feladatai közé tartozik az ISS általános üzemeltetése, építési, szerelési feladatok végzése, űrséták az űrállomás külső platformjainak karbantartására, eseti javítására, az előírt kísérletek és kutatási programok végrehajtása, rendszeres kommunikáció a földi személyzettel, illetve a különböző médiumokkal való kapcsolattartás, részvétel a távoktatási programokban, az előírt erőnléti és kondicionáló gyakorlatok rendszeres végzése, és természetesen a bolygószintű, globális folyamatok vizsgálata is.
Az űrügynökség jelenlegi három működő űrsiklója közül a Discovery volt a harmadik űrhajó, melyet megépítettek és ezen felül az egyetlen, amely legtöbbször járt a világűrben. Az űrsiklót 1979 és 1983 között építették, majd az első hatnapos STS-41D nevű missziójára 1984. augusztus 30-án került sor a Kennedy Űrközpontból. Viszont az első útjának eredeti időpontja két hónappal korábban lett volna, ha a kilövés előtt mindössze négy másodperccel le nem állítják. Ezek után a Discovery még további öt alkalommal szállíthatott az űrbe műholdakat, mielőtt be nem következett a Challenger űrsikló 1986. januári balesete. Két évvel később a Discovery űrsikló volt az első, mely folytatta tovább a missziókat az űrbe. Az 1988-as STS-26 és a 2005-ös STS-114 misszió között 23 utat tett meg. A Columbia 2003-as tragédiája után szintén a Discovery flottája volt az első, akik újból visszatértek a küldetésekhez.
A szakemberek szerint az űrsikló számos esetben volt az első az űrkutatás történetében. Elsőként szállította az első orosz kozmonautát az amerikai küldetés során. Továbbá az első űrsikló volt, ami összekapcsolódott az orosz MIR űrállomással. Ezen kívül a Disovery szállította az első női pilótát és az első váltó legénységet az ISS-re. Emellett rekordot állított fel még azzal, hogy a történelem legidősebb asztronautáját szállította, a 77 éves John Glenntet. A legnagyobb magasságba jutott az űrsiklók közül, méghozzá 1997-ben a Hubble szervizelése során, viszont az űrteleszkópot is a Discovery szállította fel 1990-ben. Továbbá közreműködött a Nemzetközi Űrállomás építésében is. A 26 évnyi szolgálata alatt a Discovery lenyűgöző statisztikát állított fel, mellyel egyetlen űrsikló sem vetekedhet.
