Egy személyautó és egy kisebb teherautó nagyságú kisbolygó közelítette meg Földünket szerdán. Az első bolygó szeptember 8-án, hazai idő szerint délelőtt 12 óra tájt ért a legközelebb bolygónkhoz. Ekkor mintegy 80 000 kilométer távolságra volt tőlünk, majdnem ötször közelebb, mint amilyen messze van a Holdunk. A másik kisbolygó mintegy 11 órával később 192 000 km távolságra haladt el bolygónktól, ami megfelel a Föld-Hold távolság felének.
Mindkét földközeli kisbolygót ugyanazon az éjszakán, ugyanabból az obszervatóriumból azonosították a Mount Lemmon Survey kisbolygó-kereső program keretében szeptember 5-én. A kisebbik objektum, amely 8 méter átmérőjű 2010 RF12 nevet kapta, a nagyobbik 13 méteres pedig a 2010 RX30-at. A két kisbolygó viszonylag halvány volt a közelségének ideje alatt, fényességük 14-16 magnitúdó körül alakult, amelyeket nagyobb távcsövekkel lehetett megfigyelni.
Évente vagy még annál is gyakrabban halad el a Földünk mellett ilyen közel kisbolygó, ám nem minden eseményt vesznek észre a szakemberek. Idén már haladt el közel kisbolygó a Föld mellett, igaz nem olyan közel, mint most. Április 8-án a 2010 GA6 jelű 22 méter átmérőjű kisbolygó 434 000 kilométerre közelítette meg bolygónkat, amely alig több mint a Hold átlagos földtávolsága. Február 28-án viszont egy ennél sokkal kisebb, körülbelül félméteres objektum lépett be a Föld légkörébe hazánk térsége felett. Sokan tanúi voltak a látványos robbanás keretében megsemmisülő aszteroidának, amelynek később több darabját Szlovákiában találták meg. De talán mégis a legemlékezetesebb a két évvel ezelőtti volt, mikor 2008. október 7-én a 2008 TC3 aszteroida nem sokkal felfedezése után találkozott is bolygónkkal, és a légkörben felrobbant.
A kisbolygók a kisbolygóövben, a Mars és a Jupiter között keringő kozmikus maradványok, melyek abból az időszakból maradtak fent, mikor a gáz- és porfelhőből kialakult a Naprendszer. Több millió létezik belőlük, ám az össztömegük mindössze a Holdunk huszadát tenné ki. Eredetileg valószínűleg még ennél is több volt, elegendő ahhoz, hogy létrehozzon egy Mars méretű Föld típusú bolygót. A Nap és Jupiter gravitációs befolyása miatt azonban kivetődtek a Naprendszerből, vagy elnyelte őket a Nap. A Jupiter jelenléte még most is akadályozza, hogy a maradék bolygóvá állhasson össze. Napjainkban ezek az objektumok a bolygóképződés fosszíliái. Többségük mindössze néhány méter széles, ám néhány önálló kis világot alkot. A kisbolygók nem mindegyike helyezkedik el a kisbolygóövben. Az egymás közötti ütközések, vagy a Jupiter gravitációs hatása lendíti őket a Naprendszer belseje felé. Ezek közül is a földközeli aszteroidák a Naptól legfeljebb 1,3 csillagászati egységre keringenek, melyek megközelítik bolygónk pályáját. 10 métertől 10 kilométeres átmérőig terjedően ma már több mint 6000 Föld-közeli kisbolygóról tudunk. Ma az 1 kilométernél nagyobb, a Földet veszélyeztető kisbolygók 90%-át ismerjük, a NASA tervei szerint 2020-2025 körül már a 300 méternél nagyobb, 1 kilométeresnél kisebb átmérőjűekről is ugyanilyen részletes ismeretekkel rendelkezünk majd.
Az aszteroidák színe jelzi, hogy milyen közel kerülnek a Naprendszer belsejéhez. A Földet keresztező pályájúak pirosak, a földközelítőek sárgák, az összes többi zöld.
A legtöbb veszélyes földközeli kisbolygó elkerülik bolygónkat. Ha viszont pályájuk mégis valami módon úgy alakulna, hogy a Földdel találkoznának, akkor feltehetőleg a légkör magasabb tartományaiban megsemmisülnének. Eközben látványos robbanás történne, de nem lenne felszíni következménye. A földközeli kisbolygók elleni védekezésről egyelőre csak elméletek léteznek, de a gyakorlatban is ki fogják fejleszteni majd őket.
