Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Magyar csillagászok sikere

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Korsós Marianna • MAGAZIN • 2010. július 30. 18:00
Magyar csillagászok sikere
Új szupernóvát fedeztek fel a Baja-Szeged Supernova Survey kutatói
A felfedezett SN 2010gn szupernóva. Forrás: www.mcse.hu

2008-ban a Bajai Csillagvizsgáló és a Szegedi Tudományegyetem közösen elindította a szupernóva-kereső programjukat. A felfedezés a 2005-ben üzembe helyezett 50 cm átmérőjű Bajai Asztrofizikai Robot Távcsővel történt július 7-én. Ez volt az első szupernóva, amit sikerült megfigyelniük.

Az SN 2010gn nevet kapó 16,6 magnitúdós szupernóva az NGC 6339 galaxis közelében látszó halvány galaxisban tűnt fel, nagyjából 500 millió fényév távolságra. Dr. Vinkó József, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa fedezte fel Július 20-án a dr. Borkovits Tamás által készített július 6-i felvételeinek átvizsgálásakor. Az ezen égboltterületről készült  július 6-a és 20-a közötti felvételeken végig megfigyelhető volt az új objektum. Annak eldöntésére, hogy milyen természetű égitestről van szó a texasi McDonald Obszervatórium 9,2 m-es Hobby-Eberly Teleszkópjával végzett spektroszkópiai mérések erősítették meg, hogy az észlelt objektum egy Ia típusú z=0,035 vöröseltolódású szupernóva.  Az is kiderült a felvételek elemezése folyamán, hogy a szupernóva 14-én érte el fényességének maximumát.

Az Ia-es típusú szupernóva-robbanás egy szoros kettős rendszerben lévő fehér törpe végső robbanása. A fehér törpének olyan erős a gravitációs vonzása, hogy a vörös óriás állapotban lévő társától anyagot tud elszívni. Ezzel persze saját tömegét növeli. Miután eléri az úgynevezett Chandrasekhar-féle tömeghatárt, ami a Napunk tömegének 1,4-szerese, összeomlik. Ez azt jelenti, hogy a fehér törpe belső erői nem tudnak tovább a gravitáció hatásának ellenállni, instabillá válik, összeroppan és hatalmas robbanás jön létre miközben hőmérséklete 1 milliárd foknál is magasabbra emelkedik.

Az Ia típusú szupernóváknak fontos szerepe van a kozmológiai távolság mérésben. Mivel minden Ia típusú szupernóva ugyanolyan fizikai tulajdonsággal rendelkezik, vagyis a robbanás és így az abból származó felvillanás abszolút fényessége mindig ugyan annyi. Ezért ezeket az objektumokat a csillagászok az Univerzum standard gyertyájának szokták nevezni. Mivel a  szupernóvák olyan fényesek, hogy az Univerzum nagyon távoli részéről is látszanak, ezért  az ismert abszolút fényességük  és a látott fényességéből könnyen ki tudják számítani, hogy milyen távol van a szupernóva tőlünk. Ugyanakkor, ha megmérik a vöröseltolódását, akkor a Hubble-törvény segítségével pontosabban megtudják határozni az Univerzum korát, összetételét és hogy milyen gyorsan tágul az Univerzumunk.

 

 

A Baja-Szeged Supernova Survey kutatói: Vinkó József, Szalai Tamás, Nagy Richárd, Szűcs László és Szatmáry Károly (Szegedi Tudományegyetem); Hegedüs Tibor, Bíró Imre Barna, Borkovits Tamás és Szakáts Róbert (Bajai Csillagvizsgáló); Sárneczky Krisztián (Magyar Csillagászati Egyesület); Kiss Zoltán (MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete) és Csák Balázs (Max-Planck-Institut für Astronomie). A spektroszkópiai észlelésben közreműködött G. Howie Marion (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics), J. Craig Wheeler (University of Texas) és Szergej Rosztopcsin (McDonald Observatory).

 

Csák Balázs (Max-Planck-Institut für Astronomie) által készített animáció. Forrás: www.mcse.hu
Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)