A Kepler- űrtávcső újabb 156 ezer csillag méréseinek adatát tette nyilvánossá a NASA. A Föld típusú bolygók kutatására tervezett űrtávcső, akár most több ezer exobolygót is felfedezhet.
A 2009 márciusában elindított Kepler-űrtávcső három és fél éven keresztül folyamatosan egyetlen égboltterületet figyel. Idén januárban már bejelentette a NASA, hogy 5 új Kepler-exobolygót fedeztek fel. S most újra nyilvánosságra hozták az űrtávcső első 43 napjának mérési eredményeit, amely 156000 csillag rengeteg asztrofizikai információit tartalmazza. Az űrtávcső eddig nem tapasztalt precizitással folyamatosan méri a Napunkhoz hasonló és más csillagok fényességváltozásait. Ez adatbázis-kánaán a csillagásztársadalom számára. A folyamatosan közzé tett fénygörbék egyre több csillagászt sarkalnak arra, hogy az egyedülálló adatok feldolgozásában részt vehessenek.
A figyelem középpontjában most olyan bolygók kerültek leginkább, amelyeknek szilárd kérge van és a felszínükön folyékony vizet képesek megtartani, de ezek közül is a legkisebbeket, amelyeken akár élet is kialakulhatott. A Kepler-űrtávcső a mostani híradások szerint 706 gyanús csillagot talált, amelyek fényességváltozásaiban bolygófedésre utaló jelek vannak. De a tényleges megállapítások előtt, még spektroszkópiai módszerrel megvizsgálják a bolygójelölteket.
Az exobolygók létét a csillagok alig észrevehető elhalványodásaival és a csillagszínkép vizsgálatával figyelik meg. Mivel a csillag a keringése során hol közeledik, hol távolodik hozzánk képest, a Doppler-effektusnak megfelelõen a színképvonalai, a kék, illetve a vörös felé periodikusan eltolódnak. A vonalak hullámhosszának változásaiból pedig meg tudják határozni, hogy a csillagnak éppen mekkora a látóirányú sebessége. Ebbõl pedig már kiszámolják a csillag és a bolygó tömegközéppontjának körüli keringésének pályáját. Ezután a csillag tömegének ismeretében, már a bolygó tömegét is megkapják.
A januárban nyilvánosságra hozott új égitestek mindegyike a forró Jupiterhez hasonló bolygó, akik a Kepler 4b, 5b, 6b, 7b és 8b neveket kapták. Viszonylag közel keringenek a központi csillagjukhoz, amelyek sokkal nagyobbak a Napunknál és a keringési periódusuk 3,2 és 4,9 nap közé esik. Felszíni hőmérsékletük pedig 1200 és 1700 Celsius fok közé tehetető.
Ez a páratlan fotometriai adatbázis a csillagok sztelláris és planetáris kísérőin kívül a pulzáló vagy foltos csillagokat tanulmányozó csillagászoknak is rengeteg munkát ad. A következő 90 napos adatsort a tervek szerint egy év múlva teszik publikussá.
A Kepler-űrtávcső megfigyelt területe