- 1848. március 15-ről ma már szinte mindent tudunk. Úgyhogy, ha megengedik, akkor én most nem annyira a ’48. március 15-ről, mind inkább az első évfordulóról, 1849. március 15-ről beszélnék - mondta el Hermann Róbert. A történész a teljesség igénye nélkül, név szerint vette sorra 1848. március 15-e főszereplőit és arról mesélt, hogy mit csináltak, hol voltak ők az első évfordulón.
- Petőfi Sándor ezen a napon hajnalban, erősen fúvó szélben, Kolozsvárott fölszáll a gyorskocsira és egy futárposta küldeménnyel Debrecenbe indul. Szegény Petőfinek nem volt szerencséje. A kolozsvári ünnepségeken még, a debrecenieken meg már nem vehetett részt, egész nap utazott. Jelképes erejű, hogy ez a 26 éves fiatalember, aki 1848. március 15-e első számú hőse volt Budapesten, ezen a napon nem ünnepel, és nem ünnepelteti magát, hanem szolgál – osztotta meg a jelenlévőkkel nemzeti múltunk részleteit Hermann Róbert.
A történész Vasvári Pál és Jókai Mór megemlítésével folytatta. Előbbi 1849. március 15-én valahol Bihar megyében éppen az általa szervezett szabadcsapat ügyeivel foglalkozott, utóbbi pedig egy aktuális sajtóhadjárat kapcsán gyilkos tollú hírlapíróként munkálkodott.
A beszédben Irányi Dániel, Irinyi József, Sükei Károly és Vajda János nevei is elhangzottak, majd a nagy nap pozsonyi szereplőiről mesélt a történész. 1848. március 15-e ugyanis nemcsak Budapest szempontjából volt jelentős. Ekkor indult meg a Ferenc Károly gőzhajó Bécsbe, ami a Kossuth-féle március 3-i felirati javaslatot vitte és egyben a követelést, hogy az uralkodó ne csak Magyarország népeinek, de Ausztria népeinek is adjon alkotmányt.
- Kossuth Lajos sem ünnepel Debrecenben, a cibakházi táborban van. Azért ott, mert ott gyülekezik a magyar fősereg és ezekben a napokban kezdik meg az áttörést a Tisza bal partjáról a jobb partjára. Kossuth pedig, mint rendes férj, minden másnap ír a feleségének és ezen a napon is megírja, hogy: Ti most ünneplitek Debrecenben március 15-ét, nem tudom ugyan, hogy mit ünnepeltek rajta, mert ezen a napon egy kis pesti lármánál egyéb nem történt – mondta beszédében Hermann Róbert, majd hozzáfűzte, ez csak azt mutatja, hogy a történelmi szereplők nem mindig viseltetnek érzékkel egymás dicsősége iránt.
A történész a fentieken kívül Batthyány Lajos, Széchenyi István, Eötvös József, Klauzál Gábor, Mészáros Lázár, Szemere Bertalan, Esterházy Pál, Táncsics Mihály, Görgey Artúr, Klapka György és Bem József nevét is megemlítette, akiknek zöme szintén nem ünnepelt az első évfordulón, hiszen többségük a szabadság ügyét szolgálta.
Hermann Róbert hangsúlyozta, akkoriban március 15-ét nemcsak Magyarországon és a magyar kormány fennhatósága alatti területeken, hanem még a Habsburg Birodalomban is megünnepelték.
- I. Ferenc József éppen március 7-én adott alkotmányt népeinek. Egy évvel korábban I. Ferdinánd császár és V. Ferdinánd király is adott már alkotmányt, és ezt meg kellett próbálni összekötni, mert annak jó emléke volt a birodalomban. Ezért az osztrák minisztérium úgy döntött, hogy március 15-re, az előző évi alkotmány névnapjára fogják az új alkotmányét időzíteni – mondta Hermann Róbert, aki végül Alfred Windisch-Grätz, a fősereg parancsnokának gondolataival zárta beszédét, miszerint, lehet március 15-i ünnepséget tartani Bécsben vagy akár Krakkóban is, ám Magyarországon ez valami egészen mást jelent.
A köszöntő után az egybegyűltek Benkő Péter Jászai Mari-díjas színművész és Varga Miklós előadóművész műsorát tekinthették meg. Az előadók javarészt Petőfi Sándor hazafias verseivel, illetve néhány megzenésített szerzeményével kedveskedtek a megemlékező publikumnak. Hazaszeretettel teli, megható műsoruk igazán méltó tisztelgésnek bizonyult a hősök emléke előtt.
A megemlékezés végén Gyula Város Önkormányzata, illetve a helyi pártok, társadalmi szervezetek, egyházak, intézmények képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el Petőfi Sándor szobra előtt.
***
A programsorozat délután 16 órakor folytatódik a városháza dísztermében. Az ünnepi képviselő-testületi ülésen dr. Görgényi Ernő polgármester városi kitüntetéseket ad át, majd „A vonósnégyes irodalom népszerű dallamai” címmel az Erkel Ferenc Társaság XXVI. Történelmi Hangversenyét hallhatják a résztvevők. A műsorban közreműködik a Hubay vonósnégyes. Az est műsorvezetője Somogyváry Ákos karnagy, az Erkel Társaság elnöke lesz. A belépés díjtalan.
