Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) kifogásolta azt a módszert, ahogy a közmunkaprogramban résztvevőkkel közölték, hogy munkájuk véget ér. A képviselő elmondása szerint telefonon hívták fel a munkavállalókat, s azt mondták nekik, hogy holnaptól nem kell dolgozniuk. Azt akarta megtudni, hogy a közfoglalkoztatottak alkalmazására szánt összeg, a költségvetésbe betervezett 384 millió forint pótlása milyen forrásból történhet meg, illetve megkérdezte, hogy van-e jövője a közmunkaprogramnak Gyulán.
A testületi ülésen Alt Norbert (Fidesz) alpolgármester adott átfogó képet a gyulai közmunkaprogramról. Elmondta, hogy 2010–11-ben személyesen járt közben annak érdekében, hogy a gyulai önkormányzat helyben kidolgozott közmunkaprogramjával csatlakozhasson az állam által támogatott Start programhoz. A gyulai program mintaértékű lett, az önkormányzat az elmúlt években 1 milliárd 300 millió forint állami pénzt fordíthatott közmunkaprogramjában munkahelyteremtésre. Az alpolgármester cáfolta azt, hogy a munkavállalókat váratlanul érte a program befejezése, hiszen minden abban résztvevőnek határozott idejű, február 28. napjáig szóló szerződése volt. Hangsúlyozta, az elmúlt napokban a városvezetés mindent elkövetett annak érdekében, hogy ne legyen leállás a közmunkaprogramban. Az utolsó pillanatig azon dolgoztak a hivatalban, hogy a szerződéseket meg tudják hosszabbítani minden kényszerszünet nélkül. Február 27-én, pénteken vált világosság, hogy a tárgyalások eredménytelen maradtak, pénzügyi forrás hiányában az önkormányzat egyelőre nem tudja a közmunkások szerződéseit meghosszabbítani.
– Bízunk benne, hogy március 16-tól a program újra indulhat, hasonló létszámmal, mint korábban – mondta Alt Norbert. Cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint ellátás nélkül maradnának a programból ideiglenesen kieső emberek. Az alpolgármester végezetül arra kérte a testület tagjait, elsősorban Bod Tamást (Együtt–MSZP), hogy ne keltsen hisztériát, ne fokozza feleslegesen az indulatokat a városban.
A Városbarát képviselő másik témája egy zebra volt, de természetesen nem állatkerti. A Rákóczi utca és Kulcs utca sarkán, ahol sok gyermek, óvodások és kisiskolások is közlekednek, építtetne ki gyalogátkelőhelyet Szalai György.
Megyeri Sándor osztályvezető emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a választókerület képviselője, dr. Ökrös István (Fidesz) korábban már jelezte ugyanezt az igényt. Válasza megnyugtató volt mindenki számára, hiszen semmi akadálya nincs annak, hogy a kereszteződésben a zebracsíkokat felfessék. A kivitelezés persze nem lesz ilyen egyszerű, mivel számtalan szabványnak meg kell felelni egy gyalogosátkelőhely kiépítésekor. A létesítési, tervezési és engedélyezési eljárássokkal együtt 650 ezer forintjába kerül majd az önkormányzatnak az az egyszerű "zebrafelfestés".
Szabó Károly (Fidesz) a Gyulaváriban található patikát ért lakossági panaszáradatot tárta a testület és a nyilvánosság elé. Alt Norbert válaszában elmondta, hogy a polgármesteri hivatalhoz is eljutottak a panaszok, amelyeket az ÁNTSZ-nek továbbítottak. Jelenleg vizsgálat folyik az ügyben. Az ülésen elhangzott, hogy nem elszigetelt jelenségről van szó, a "gyurcsányi patikaliberalizáció" ballépéseit nyögik mai napig a magyar gyógyszertárak.
Bod Tamás (Együtt–MSZP) interpellációjával visszakanyarodott a közmunkaprogramhoz. Véleménye szerint a városvezetők elejét vehették volna mindannak, ami történt, ha sajtótájékoztatót tartanak, mint fogalmazott: más esetben nem esik nehezükre összehívni a sajtót. A baloldal képviselője azt kérte, hogy hozzák nyilvánosságra azt a pályázatot, amit a Belügyminisztériumhoz adnak be a gyulai közmunkaprogram támogatására. Véleménye szerint vészjóslóak az országos híradások, a közmunkát visszavágják, fele annyi forrás áll majd rendelkezésre, mint eddig – vizionálta az Együtt–MSZP képviselője.
Bod Tamás két olyan uniós támogatásból megvalósuló gyulai beruházásról érdeklődött, amelyet a „késedelmes projektek” között tart nyílván a Miniszterelnöki Hivatal. A képviselő őszinte aggodalmának adott hangot, attól tart, hogy az önkormányzattól pályázati forrásokat vonhatnak el. Mi az oka a késedelemnek? Miért nem kaptak a képviselők erről tájékoztatás? Elveszíthetjük-e a pénzt? Fel vagyunk készülve az elvesztésére? Mi a vészforgatókönyv? – tette fel többek között kérdéseit az Almásy-kastély és az ivóvízminőség-javító beruházások kapcsán.
A képviselőnek elmondták, hogy a decemberi ülésen, a II/7-es napirendi pontban minden képviselő tájékoztatás kapott a kastélyberuházásról, korrepetálni pedig senkit sem szeretnének. A késedelem ebben a projektben egyébként is örvendetes, hiszen többlettámogatáshoz jutott az önkormányzat, ami „többletkivitelezési” időt is jelent. A decemberi testületi ülés anyaga pedig letölthető az önkormányzat honlapjáról. A Gyula–Elek ivóvízminőség-javító program esetében az időjárás az okozója a csúszásnak. A projekt esetében is megtörtént a kivitelezés befejezésének hivatalos határidő-módosítása. Tehát egyik beruházás esetében sem áll fenn az önkormányzattal szemben semmilyen pénzügyi retorzió.
Torma Béla (Fidesz) újra szóba hozta a Pósteleki utca végén, a zárkertes részen lakók útproblémáját. A képviselő cseréptörmelékes feltöltéssel javítaná az ott lakók életminőségét. A tömbházas közösségekben élők háziállatok tartásával kapcsolatosan is megkeresték, jogsegélyt kértek tőle.
A külterületi utak javításában és karbantartásában a Gyulai Külterületi Út- és Infrastruktúrakezelő Közhasznú Egyesület megalakulásától vár előrelépést az önkormányzat. A lakóközösség saját házirendbe foglalhatja az otthoni állattartással kapcsolatos szabályokat. Ennek hiányában a jegyzőtől kérhetnek segítséget a lakók, ha a tömbjükben valaki miatt ilyen probléma adódna. A problémás állattartó ebben az esetben hatósági helyszíni szemlére számíthat.
Kiss Tamásné (Fidesz) négy különböző és rövid témában kért szót. Egy Temesvári úti lakó jelezte neki, hogy az egyik internet-szolgáltató fém konténereket akar telepíteni a háza elé. Megyeri Sándor válaszából kiderült, ez így egyáltalán nem igaz. A lakos megnyugodhat. A szolgáltató csak egy lehetséges fejlesztés infrastrukturális körülményeit térképezte fel. Megvalósítására engedélyt nem nyújtott be és nem kapott. A Cserjés utca végén, az új építésű házak előtt az évek során eltűnt az útalapra leszórt kő, helyette sáralap lett. Egy lakos saját költségén cseréptörmelékkel lefedné az útalap egy részét. Az osztályvezető elmondta, hogy hozzájárulnak a lakos kéréséhez, illetve ahol szükséges, a Gyulai Közüzemi NKft. elvégzi az útalap karbantartását. A Botond utcában fapótlást kértek a lakók. Szászné dr. Várkonyi Adrienn városi főkertész elmondta, hogy ősszel tizenkét gömb csepleszmeggy pótlása megtörtént, a fasor további pótlása is képviselői alapból történhet meg. Eldőlt a Lahner utcai öregnyárfás sorsa. A lakók többségének kérelmére kivágják a fákat, illetve új fasort telepítenek helyette, kevésbé „szemetelős” fajtából. A Lahner utcai lakosok emléket szeretnének állítani az öregfasornak, a kivágott fából, mint alapanyagból, padokkal és asztalokkal közösségi teret alakítanának ki.
Balogh Lajos (Fidesz) tanácsnok érdekes témát pendített meg. Azt szeretné megtudni, hogy a Rábai Miklós utcában az üdülőszövetkezet milyen jogon tart lezárva 53 parkolóhelyet. Az ülésen most nem kapott választ a képviselő, keresik azokat a korabeli iratokat, amelyekből kiolvasható lenne valamilyen jogalap. Ami bizonyos, azokat a parkolóhelyeket az üdülőszövetkezet saját beruházásában építette, majd adta át a városnak tulajdonba 1991-ben. Jelenleg 500 Ft/éjszaka díj ellenében értékesíti vendégeinek.
Románváros képviselője arra volt kíváncsi, hogy az gyulai polgármesteri hivatal büntetett-e már meg valakit guberálásért vagy illegális szemételhelyezésért. A kérdésre adott válaszból kiderült, hogy nem jellemző a bírságolás, aminek igen egyszerű az oka, tetten kell érni a szemetelőt. Egyébként az önkormányzat a guberálók esetében nem ezt látja ösztönzőnek. Az önkormányzat közterület-felügyelőivel inkább a jogkövetésre hívja fel az érintettek, jellemzően a határon túlról érkező szegény emberek figyelmét, akiket arra kérnek meg, hogy ne szórják szét a szemetet guberálás közben. Az illegális szemétlerakókkal szemben azonban nincs tolerancia. A tettenérés ott is jogi kategória, de a rendőrség közreműködésével éppen folyamatban van egy ilyen ügy.
Teljesen érthetetlen, hogy a DÉMÁSZ miért nem járul hozzá ahhoz, hogy az áramszolgáltató oszlopait használva, közlekedésbiztonsági okokból sárga lámpás villogót telepítsen az önkormányzat a Madách utca és Csókos út kereszteződésébe. Ezt Balogh Lajos sem érti. Megyeri Sándor osztályvezető sem adott konkrét választ a miértre. Amennyiben a DÉMÁSZ makacsul ellenáll, az önkormányzat kénytelen lesz költségesebb megoldást választani, és önálló oszlopot telepíteni a sárgán villogó fényberendezésnek.
Frappáns levezető kérdés volt az interpellációk végére Durkó Károlytól az, hogy mikor lesz új burkolattal ellátva a Dobay utca. Dr. Görgényi Ernőtől megtudhatta, hogy őszre új aszfaltot és csapadékvíz-elvezető rendszert kap Gyula város 1896 óta létező utcája.
