A kommunizmus áldozataira emlékeztünk február 25-én, az áldozatok városi emlékműve, a dr. Erdődi Lajos tiszteletére állított emlékoszlop előtt. A Gyula Város Önkormányzata és az Október 23. Alapítvány által szervezett ünnepségen 1947-re emlékeztünk vissza, amikor Kovács Béla kisgazda politikust a Szovjetunióba hurcolták, épp február 25-én, mely nap 2000. június 13. óta a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Mindemellett a megemlékezők a málenkij robot áldozatai előtt is tisztelegtek.
Mittag Mónika önkormányzati képviselő beszédében a világtörténelem legszörnyűbb diktatúrájának nevezte a kommunizmus időszakát, illetőleg említést tett a 20. század iszonytató történéseiről is.
– Sokan megkérdezik, mi értelme van újból és újból fölidézni a történelem sötét árnyait, felhánytorgatni a múltat. Nem volna-e üdvösebb, ha a szörnyűségek emléke századunkkal és az eseményeket átélő nemzedékekkel együtt enyészne el, s a jövő fiataljai tiszta lappal indulhatnának a 21. századnak? A gondolkodó, társadalmi folyamatokat figyelő ember számára egyértelműen nem a válasz – hangsúlyozta Mittag Mónika.
Az önkormányzati képviselő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon először 1919 tavaszán került hatalomra a szélsőbaloldal. A kommunista rémuralom 133 napja alatt 590 ember életét oltották ki, ám a második világháborút követő évtizedek rengeteg mártírja mellett hajlamosak vagyunk elfeledni, hogy a mai napon rájuk is emlékezünk. Mittag Mónika a málenkij robot 70. évfordulója kapcsán kiemelte, Gyulán szinte nincs olyan németvárosi család, amelynek legalább egy hozzátartozóját ne hurcolták volna el 1945-ben, de többeket meggyilkoltak vagy megerőszakoltak a szovjet katonák.
– 1947. január 31-én dr. Erdődi Lajos házánál is megállt az a bizonyos fekete autó. Az államvédelmisek és két szovjet katona tanúkihallgatásra vitte Budapestre. Hosszas kihallgatás és kínzás után a szovjet csapatok budapesti helyőrségének hadbírósága 10 év szovjetunióbeli átnevelő munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte dr. Erdődi Lajost, aki eszméit, népét soha nem tagadta meg, de mivel mindig kora előtt járt, egyetlen politikai rendszerben sem volt elfogadott. Minden megpróbáltatást vállalva harcolt a kiszolgáltatott, jogfosztott, szeretett népének felemeléséért – emlékezett meg a „nép ügyvédjéről” Mittag Mónika.
Az önkormányzati képviselő szerint az emléknap sajátossága, hogy a múlt felidézése mellett kegyelettel emlékezünk azokra az áldozatokra is, akik ártatlanul elszenvedték az elnyomást, a terrort, vagy tevőlegesen szembeszálltak vele. A diktatúrát ugyanis sokan, sokféleképpen szenvedték meg, és bizonyos értelemben, egész nemzetünk a kommunizmus áldozatául esett.
A Szózat után a jelenlévők gyertyagyújtással és virágfüzérekkel rótták le tiszteletüket a kommunizmus áldozatai előtt.
