Második alkalommal rendezett szülőcsoport-foglalkozást a Gyulai Ifjúsági Központ és a Mi egy Másért Közhasznú Egyesület január 30-án, a Gyulai Ifjúsági Központ épületében. Szicsek Margit pszichológus előadását mintegy harmincan kísérhették figyelemmel. Az összejövetel a Kis gyerek, kis gond - Nagy gyerek, nagy gond!? címet viselte. Ennek értelmében a gyulai lélekorvos a csecsemőkortól, az óvodás éveken keresztül egészen a kisiskolás időszakkal bezárólag tárgyalta a gyermekek fejlődésének lélektani aspektusait, miközben számos gyakran elkövetett hibára is felhívta a figyelmet.
Szicsek Margit arról is említést tett, hogy a babák 3 hónapos kortól tudják megkülönböztetni az anyjuk arcát a többitől, „addig csak hisszük, hogy az a mosoly nekünk szól”. Az újdonsült anyukáknál gyakran előfordul, hogy etetési időben felverik álmukból csecsemőjüket, ám ez nem helyes. Ha látjuk, hogy nyugodtan alszik, ne rázzuk fel, hiszen úgyis jelzi majd, ha éhes lesz!
Az előadás egyik leglényegesebb pontját az altatás kérdésköre képezte. Szicsek Margit elmondta, 8-9 hónapos kortól érdemes külön szobába költöztetni a lurkót, de már a legelejétől fogva szükséges, hogy saját ágya legyen, mivel a „franciaágy közepén történő altatás senkinek sem tesz jót”.
A pszichológus később arról is szót ejtett, hogy a mozgás fejlődését és a szobatisztává válást nem lehet siettetni. Akkor sem kell megijednünk, ha csemeténknél ez lassabban történik meg, hiszen ha megérik rá, úgyis bekövetkezik.
Körülbelül 3 éves korban érkezik el a tegyél le és a miért korszak. Szicsek Margit elmondása szerint ezek csodálatos időszakok, de épp ennyire fárasztóak is. A picúr ugyanis már jár, ezzel megnyílik számára a világ, és ösztönös késztetést érez arra, hogy fel is fedezze azt. Ekkor rámolja ki otthon anya fiókjait, ami így helyes, hiszen ezzel is bővül az ismeretköre. Az értékes porcelánokat azonban ebben a korban javallott magasabb polcokra helyezni!
Szicsek Margit egy igen szívfacsaró korszak nehézségeit is boncolgatta a foglalkozáson. Azt az időszakot, amikor a kisember semmiképp sem akarja megszokni az ovit, és ennek minden reggel keserves sírással ad hangot. A szülőnek azonban mégiscsak ott kell őt hagynia. Ez egy nehéz lépés, ám meg kell tenni, hiszen tudni kell, hogyha kilépünk az ajtón, a pöttömök figyelme hamar elterelődik, és máris a társaké és a játéké lesz a főszerep. Fontos azonban, hogy „sose lógjunk meg”, hiszen ez egy óriási törést, nagy fájdalmat okoz a kicsiknek. Szintén figyelnünk kell arra, hogy csemeténket ne hagyjuk ott bizonytalanságban, azaz mindig tudnia kell, hogy ki megy majd érte az oviba. Erre a biztonságérzetre szüksége van.
Az előadás egyik fontos témája az igen gyakori gyermeki hiszti volt. Szicsek Margit elmondta, bár a gyerkőcök gyakran hisztiznek, ezzel nem minket akarnak az őrületbe kergetni, csupán azt próbálják felmérni, hogy meddig lehet elmenni. Ilyenkor nem szabad harcolnunk vagy ordibálnunk a kis méregzsákokkal, hanem normál hangnemben, nyugodtan és következetesen kell jeleznünk, hogy hol vannak a határok. A legnagyobb hangsúly a következetességen van, hiszen ha valamiben egyszer megállapodunk a gyermekkel, akkor abból legközelebb sem szabad engedni.
A pszichológus prezentációjának utolsó fejezetében a kisiskolásévek kerültek nagyító alá. Szicsek Margit ennek kapcsán kifejtette, egy 3-4 éves gyermek még nem tud várni, azonnal kell neki minden, míg 5-6 éves korra már kialakul a kicsikben a „késleltetés” képessége. Egyébként épp ebben az időszakban, vagyis a kisiskoláskorban dől el számos fontos emberi tényező: a munkához és a továbbtanuláshoz való viszony, vagy épp az, hogy csemeténk mennyire lesz kitartó a jövőben.
Az előadás után ismét lehetőség nyílt arra, hogy a jelenlévők személyes kérdésekkel bombázzák a pszichológust, aki minden esetben készségesen válaszolt is azokra. Ennek során – többek között – megtudhattuk, hogy egy szülő számára a lelkiismeret-furdalás tiltott dolog. Nem szabad azt éreznie, hogy elrontott valamit és nem szabad, hogy ez belülről szüntelen eméssze, mert a gyermek szüleinek minden rezdülését megérzi, és ez a szituáció sokat árthat csemeténknek.
