A Japán kultúráról folyt a diskurzus január 29-én, a Gyulai Ifjúsági Központban megtartott pódiumbeszélgetésen. A Mi egy Másért Közhasznú Egyesület és a Gyulai Ifjúsági Központ közös szervezésében megvalósult találkozó vendégei több oldalról közelítették meg a témát, így a jelenlévők egy meglehetősen izgalmas eszmecsere fültanúi lehettek, és számos érdekességet tudhattak meg a kelet-ázsiai szigetországgal kapcsolatban.
Az eszmecserét Turi Rita, a GYIK munkatársa vezette, miközben vendégei élénk beszélgetés közepette különféle szemszögekből, de egyforma odaadással boncolgatták a témát. Nagy László, a Japánkert Barátok Köre Egyesület alelnöke, Hankó Ferenc, a MAPON Gyulai Magyar–Japán Kulturális Egyesület alelnöke, Torma Béla, a gyulai Heian Karate Egyesület alapítója és Fodor György, a MAPON Gyulai Magyar–Japán Kulturális Egyesület elnöke hihetetlen lelkesedéssel és őszinte imádattal beszélt a felkelő nap országáról. Az érdekességek garmadának felsorakoztatása közben a téma szakértői nem csupán tájékozottságukról „adtak számot”, de számos személyes élményüket is megosztották hallgatóságukkal.
A „pódiumbeszélgetők” természeti katasztrófákról, múltról és jelenről, hagyománykövetésről, kert- és étkezési kultúráról, harcművészetekről, az „utolsó szamurájról”, az „isteni szélről”, karatéról, harakiriről, Hirosimáról és Kiotóról is szót ejtettek. Hallhattunk történeteket, melyek jól példázták a japánok tradíciók iránti tiszteletét, felelősségtudatát és rendszeretetét. Megtudhattuk, mennyire veszélyes a fugu nevű mérgező hal elfogyasztása, melyet ha helytelenül készítenek el, akár halálos is lehet, sőt ha egy szakács elkövet egy ilyen hibát, olykor öngyilkossággal vezekel tettéért. Megismerkedhettünk egy érdekes következtetéssel is, miszerint bár az idősebb japánok többsége igen alacsony, a megváltozott étkezési kultúra miatt manapság egyre több magasabb japán fiatallal találkozhatunk.
A téma terjengőssége és az idő szűkössége miatt, az eszmecsere valódi információdömpingként hathatott a hallgatóságra. A jelenlévők a japán kultúra majd minden szegletéről hallhattak egy keveset, miközben jócskán akadt új is a nap alatt. A találkozó legfőbb mondanivalója azonban mégis talán az lehetett, hogy a japán kultúra minden eleme művészettől "ittas". Abban a távoli, különleges világban szinte mindennek rituáléja van. Művészet egy tea elkészítése, művészet a harc és a küzdelem, az étkezés, az öltözködés, a kertészet és a vallás. Hagyománykövetésük, szokásaik és tudatosságuk révén jóllehet, Japánban japánként élni is valódi művészet lehet.
