Dr. Görgényi Ernő hangsúlyozta: a kitüntetés értékét növeli, hogy azt politikai megfontolásoktól mentesen a korábbi díjazottakból álló bizottság ítéli oda.
– Az idén is alkotó és közösségépítő emberek részesülnek elismerésben – fogalmazott a városvezető, majd hozzátette, a kitüntetettek személyes példájukkal bizonyítják, hogy „lehet és érdemes a kötelezően elvártnál többet tenni, hogy kitartó munkával és kellő elkötelezettséggel saját erőből is sokra lehet vinni”.
Az alábbiakban teljes terjedelmében elolvashatják dr. Görgényi Ernő ünnepi beszédét.
***
„Ami elmúlt, nem mindig a múlté. Néha messzire kihat a jövőbe.” Wass Albert gondolata rávilágít arra, miért vonzódunk a múlt eseményeinek felelevenítéséhez. Ebből ugyanis elsősorban jövőnket szeretnénk megtudni, de a visszaemlékezés jó esetben örömet is okoz. Bízom benne, hogy Gyula város polgárai számára a tavalyi év hozott örömöt, remélem, hogy mindenkinek akadnak szép számmal olyan emlékei 2014-ből, melyeket jó szívvel őriz. Reménykedem abban is, hogy mi, városvezetők, az Önök bizalmából, Önökkel együtt tudtunk olyan eredményekkel szolgálni, amelyekre az egész közösség szívesen gondol vissza. Ha pedig voltak ilyen örömteli események, akkor, remélem, azok erősítették a gyulaiak összetartozás-érzését.
Az év eleje kivételes időszak, bizonyos értelemben mindig és mindannyiunk számára új kezdet, sokszor részben vagy egészben újrakezdés is, amelyhez erőt meríthetünk a tavalyi esztendő sikereiből, legyenek azok saját eredményeink vagy mások jó példái. Így január közepén mi, gyulaiak immár tizenegyedik alkalommal ismerhetjük el Sikeres Gyulai díjjal azokat, akik személyes teljesítményük okán erre érdemesek, követhető és követendő példaként szolgálhat életútjuk, tevékenységük. Ezt a kitüntetést politikai megfontolásoktól mentesen, az eddig Sikeres Gyulai díjban részesült személyekből, nagy többségében civilekből álló bizottság ítéli oda, amely körülmény jelentős értéket társít e kitüntetéshez.
Az idén is alkotó és közösségépítő emberek részesülnek elismerésben. Rövidesen sorra kerülő méltatásukból jó néhány erényüket megismerhetjük részletesen, én most csak közös nevezőikről beszélnék: mindannyian bizonyítják személyes példájukkal, hogy lehet és érdemes a kötelezően elvártnál többet tenni, hogy kitartó munkával és kellő elkötelezettséggel saját erőből is sokra lehet vinni, ha hisz magában az ember, és hogy ehhez mindig kellenek társak, legyenek azok családtagok, kollégák vagy egy célt akaró emberek közössége. És személyes eredményeik azt is igazolják, hogy a siker sosem önző, abból másoknak is jut, hiszen a ma kitüntetettek egyike sem csak magának hozta létre, amit elért. Vállalkozók, akik egyúttal másoknak is teremtettek munkahelyet. Pedagógusok, akik gyermekek szemét nyitották rá a világra, legyen az a földrajzi értelemben vett világ vagy a zene birodalma. S van köztük, aki nem csak embertársai feje fölé készített tetőt évtizedeken át, de egy tető alá hozta az azonos érdeklődésű embereket is, különleges házat – közösséget építve és működtetve.
Mindőjük elismerésre méltó életpályája komoly alapokra épült: tudásra, tervekre és állhatatosságra. Városunk jövőbeli kilátásait is éppen azért érzem rendkívül biztatónak, mert jövőbeli terveinket különleges alapokra építhetjük. A múltban Gyulán felhalmozott örökségünkre, az építészeti értékeinkre, a természeti adottságainkra, a felhalmozott tudásra, eddigi sikereinkre, városunk alkotó szellemiségére és az egymással való szolidaritás eszméjére bátran építhetünk merész terveket, mert mi, gyulaiak történelmünk során és különösen az elmúlt években bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk az ostoba dogmákat cselekedeteinkkel megcáfolni, képesek vagyunk saját kishitűségünket legyőzni, saját vélt vagy valós korlátainkon felülemelkedni. Bebizonyítottuk, hogy egy közösség széles körű összefogással képes megmenteni egy halálra ítélt gyárat, majd képes abba életet lehelni, és sikeresen működtetni azt. Bebizonyítottuk, hogy a közvagyon nem szükségszerűen préda, hanem megóvni, fejleszteni való érték. És bár 20 évig mint megfellebbezhetetlen ítéletet hallgattuk, hogy az állam és az önkormányzatok kezébe nem való a vagyon, mert csak elherdálják, nem tudják jó gazda módjára működtetni, ezért mindent privatizálni kell, de mi megcáfoltuk ezt a tételt is. Mára köztulajdonban, Gyula Város Önkormányzata tulajdonában van a régió első számú és egyben az ország egyik legelismertebb fürdője mellett Magyarország egyik legjelentősebb és legismertebb húsipari vállalata is. A tények kétségbevonhatatlanul igazolják, hogy mindkettő nyereséges, fejlődik, gyarapodik, a köz javát szolgálva.
Mi, gyulaiak képesek vagyunk minderre, ha összefogunk és egyet akarunk. Márpedig, amint azt a tavalyi választási eredmények is megmutatták, mi bizony összefogunk és egyet akarunk: fejlődő várost, békés közéletet és sikeres, erős közösséget. Ezen célok érdekében építjük közösen városunk, így mindannyiunk jövőjét. Ehhez persze ismerni és tisztelni kell a múltat is.
Ennek jegyében tavaly is méltóképpen tisztelegtünk elődeink emléke előtt. A Göndöcs-kertben végre minden érintettel egyetértésben, a szükséges összefogást létrehozva megvalósítottuk azt az emlékhelyet, ahol leróhatjuk kegyeletünket a XX. század gyulai hősei és áldozatai, jelen tudásunk szerint összesen 1914 egykori gyulai polgár előtt, akik életüket áldozták az elmúlt század háborúi során vagy gaztettei következtében.
A Bodoki-emlékév keretében egy azonnal közkedveltté vált, különleges és szép, egész alakos szobor formájában öntöttük bronzba Bodoki Károly alakját és emlékét, így fejezve ki nem múló hálánkat az iránt a nagy tudású mérnök iránt, aki a legtöbbet tette városunk és térségünk árvízvédelme érdekében.
Elődeink alkotásai iránti megbecsülésünket másképpen is kifejezésre juttattuk. A tavalyi év a felújított Vigadó átadásával indult, mely átadó ünnepséget városunk tragikus hirtelenséggel elhunyt híres szülöttje, Halmos Béla emlékének szenteltük. A tavasz végére birtokba vehettük az egész felújított Göndöcs-kertet a megújult művelődési központtal, az új Kohán Képtárral, a Béke sugárúti új sétányokkal és a Ferencesek terén megépített új parkolókkal. Közben elkezdődött az Almásy-kastélynak és parkjának felújítása, amely napról napra egyre gyönyörűbb arcát mutatja, belső szépsége azonban most még csak kevesek előtt tárult fel, de az idei nyártól mindenki megcsodálhatja majd.
Az elmúlt években nem csak meglévő épületeinket újítottuk fel, de újakat is építettünk. A Várfürdőben 29 év után ismét új létesítmény épült, az AquaPalota, amely 2013 karácsonyára nyitotta meg kapuit. A siker minden várakozást felülmúlt. A tervezettnél több a látogató, több a bevétel, kevesebb a költség, így több a nyereség, amit újabb fejlesztésekre lehet majd visszaforgatni. Már tavaly január 14-én belépett a tízezredik vendég az AquaPalota kapuján, majd augusztus 1-jén a százezredik vendég is megváltotta belépőjegyét – holott egész évre kalkuláltunk ekkora forgalommal –, végül a nyitástól 2014. december 31-ig összesen 173 750 látogató élvezte a Várfürdő új élményfürdőjét. Ennek hatására megnőtt a Gyulára látogató turisták száma is. 2014 első tizenegy hónapjában 16%-kal nőtt a városunkban töltött vendégéjszakák száma az előző év azonos időszakához képest. Ami pedig még ennél is fontosabb, az az, hogy az idén először haladtuk meg a gazdasági világválság előtti utolsó év eredményét. 2008-ban 394 ezer vendégéjszakát produkált városunk, az idén pedig már az első tizenegy hónapban 409 ezer éjszakát töltöttek nálunk vendégeink, azaz a gyulai turizmus teljesítménye az idén először elérte és meg is haladta a válság előtti legjobb év számait. Ezek a szép számok nem önmagukban értékesek, hanem azért, mert mögöttük meglévő munkahelyek százai és új munkahelyek lehetősége áll, hiszen látható a törvényszerűség: a fürdőfejlesztés munkahelyteremtés.
Közben lecseréltük a közvilágítás 40 százalékát LED fényforrásokra európai uniós és állami támogatásból, végül önrészt sem kellett fizetnünk. A piacon vásárcsarnokot építettünk, a sporttelepen közösségi házat, épül a kórház új tömbje is, és városszerte utakat, járdákat újítottunk fel és újakat építettünk.
Ez a sok beruházás nem önmagáért való, hanem az emberekért, elsősorban értünk, gyulaiakért. Ezért kell figyelnünk mindvégig magára az emberre, köztük is különösen a gyermekekre és az elesettekre, a segítségre szorulókra.
A mögöttünk hagyott évben egyszerre több területen indítottunk új kezdeményezéseket, folytattunk korábbi programokat annak érdekében, hogy a gyulai gyermekek helyzetén segítsünk, a hátrányos helyzetű gyermekek kilátásain javítsunk, növeljük esélyeiket a szegénységből való kitörésre.
2014-ben útjára indítottuk a Babaruha-programot, melynek lényege, hogy minden gyulai kisbaba, akinek szülei ezt elfogadják, ajándékba kap az önkormányzattól egy névvel, születési dátummal, születési testsúllyal és horoszkóphímzéssel díszített babaruhát és egy Póka György-képet, melyet a mester ajánl fel. Ezzel szimbolikusan kívánjuk kifejezni azt, hogy az önkormányzatnak minden baba egyaránt fontos, értékes kis polgár. Tavaly 201 újszülöttel gyarapodott városunk lakossága. Valahol mindannyiunk felelőssége, hogy ezekre a pici babákra milyen élet vár, ezért önkormányzati szinten igyekszünk mindent megtenni azért, hogy a Gyulán született és itt felnövekvő generációk egyre jobb nevelést és oktatást kapjanak, egyre jobb körülmények között. Tennünk kell azért, hogy egészségesek maradjanak, és hogy származásuktól, családjuk szociális helyzetétől függetlenül valamennyiőjüknek legyen esélye boldogulni az életben, terveiket, álmaikat valóra válthassák.
Az óvodáinkat folyamatosan fejlesztjük, tavaly fűtéskorszerűsítést végeztünk az Ewoldt Eliz Óvodában, felújítottuk a Béke Sugárúti Óvoda 40 éves közlekedési játszóparkját, és a bővítési tervek megvalósítása érdekében megvettük a szomszédos ingatlant a máriafalvai és a németvárosi óvoda mellett. A következő években tovább folytatjuk óvodáink felújítását és iskoláink rekonstrukcióját.
Mára rendkívül színes kép alakult ki a köznevelés területén, állami, egyházi, városi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézmények működnek városunkban. De egy valami változatlan: ezen intézmények legfőbb célja, hogy a lehető legmagasabb színvonalú oktatást-nevelést tudják biztosítani a gyulai és városunkban tanuló vidéki gyermekek számára. Erre a közös célra tekintettel létrehoztuk a városi Köznevelési Kerekasztalt, amely az intézmények, fenntartók és működtetők számára biztosít lehetőséget a rendszeres és közvetlen párbeszédre, együttműködésre, a feladatok összehangolására.
Az iskolákkal és az egészségügy szereplőivel összefogva, az Egészséges Városért Közalapítvánnyal együtt elindítottuk a kistérségi lisztérzékenységi szűrővizsgálatot, melynek során teljes mértékű és ingyenes szűrést végeztettünk valamennyi általános iskola első osztályosai körében. A szülői hozzájárulások alapján az elsősök 71%-át tudták megvizsgálni és kiszűrni körükben ezt az alattomos és veszélyes betegséget. A szűrőprogramot folytatni kívánjuk az elkövetkezendő években is.
A legfontosabb feladataink közé tartozik a gyermekszegénység és a nélkülözés vagy a szülői gondatlanság miatti gyermekéhezés elleni küzdelem, ezért 2014-ben is biztosítottuk kormányzati támogatással a szünidő alatt a térítésmentes gyermekétkeztetést, amelyre a rászoruló, gyermekvédelmi kedvezményben részesülők jogosultak. Az elmúlt nyáron 319 gyulai gyermek részére biztosítottunk ingyenesen meleg ételt a szünet alatt. Tavaly továbbléptünk, és első alkalommal hirdettük meg a téli szünet idejére is az ingyenes étkezést a rászoruló családok gyermekei számára, közülük összesen 298-an vették igénybe a meleg ebédet a téli szünet idején. Ez utóbbi programot önerőből finanszíroztuk.
Azt sem tűrhetjük, hogy a gyulai gyermekek ne jussanak hozzá elegendő mennyiségű tejtermékhez, ezért a kormánnyal együtt iskolatej-programot működtetünk a gyulai általános iskolákban, amely 1530 gyulai diáknak biztosít hetente háromszor tejet, joghurtot, Túró Rudit és más tejtermékeket ingyenesen.
A diákok számára nyári munkalehetőséget is biztosítottunk, az elmúlt nyáron 105 diák vállalhatott munkát önkormányzatunknál.
Ám nem csak halat, hálót is adnunk kell, azaz támogatnunk kell azokat a hátrányos helyzetű fiatalokat, akik tanulással szeretnének kitörni a szegénységből. Számukra a Bursa Hungarica ösztöndíjprogramban adunk havi 5 000 Ft támogatást a tanév minden hónapjában, amelyhez az állam ugyanennyit, a megyei önkormányzat pedig még 1 000 Ft-ot tesz hozzá, így havi 11 000 Ft ösztöndíj segíti tanulmányaik folytatását.
Tavaly javasoltam, hogy indítsunk egy másik ösztöndíj-programot is. Ennek főbb céljai a következők lesznek: nem csak a szociális célokat, de ezzel együtt a tehetséggondozást is támogatni kívánjuk, azaz a legjobb képességű, legkiválóbb tanulmányi eredményű diákokat akarjuk külön támogatni, egyrészről felsőfokú tanulmányaik során, másrészről viszont már középiskolás korban, annak érdekében, hogy anyagilag segítsük és ösztönözzük a továbbtanulásra való felkészülésüket. Nem titkolt célunk az sem, hogy ezzel egy újabb köteléket kívánunk létrehozni városunk és tehetséges fiataljai között, bízva abban, hogy ez a kapcsolat is arra sarkallja őket, hogy diplomájuk megszerzése után jöjjenek haza, mert visszavárjuk őket.
Mert a ma Sikeres Gyulai díjjal kitüntetett kiváló gyulai polgárok mellett mások példája is mutatja, hogy a vidéki Magyarországon, így Gyulán is sokra lehet vinni. Ezt láthatjuk dr. Erdész Ádám példáján, aki tavaly Békés Megyéért kitüntetésben részesült, vagy Kovács Lajos színművész esetében, aki a Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehette át, dr. Fodor Lajos professzor személyében, akit a Magyar Tudományos Akadémia doktorává avattak, vagy éppen Szászné dr. Várkonyi Adrienn főkertészünk esetében, aki belügyminiszteri elismerésben részesült. De az ő elismerése kapcsán bátran kijelenthetjük azt is, hogy mi, gyulaiak együtt megvalósítottuk azt, amit nemhogy a legszebb és nálunk jobb módú dunántúli települések, de a nálunk összehasonlíthatatlanul szerencsésebb történelmi fejlődésű és sokkal gazdagabb nyugat-európai települések közül is csak kevesek érhettek el: tavaly arany minősítést kaptunk az Entente Florale Europe nevű európai virágosítási versenyen. Ez egyrészről nemzedékek közös sikere volt, hiszen városunk jelenkori értékei több generáció hozzáértő munkáját dicsérik, másrészről pedig egy nemes cél érdekében megvalósított széles körű városi összefogás eredménye, melynek során lakás- és háztulajdonosok, intézmények, gazdasági társaságok, civil szervezetek az önkormányzattal közösen dolgoztak azért, hogy nemzetközi elismerést vívjunk ki városunk számára. Ezúton is köszönök minden támogatást!
Ez a verseny számunkra dicsőséget is hozott, de segített is bennünket sok mindenben, például abban, hogy meglássuk, hol járunk, hol tartunk választott utunkon. Ez a verseny nem csak arról szólt, hogy milyen szépek a virágok és mennyi van belőlük. Ez a nemes vetélkedés arra is szolgált, hogy a jövő iránti elkötelezettség jegyében megmutassuk egy komplex szempontrendszer szerint, hogy mit tettünk a fenntarthatóság, a környezetvédelem, a jövendő nemzedékek életminősége érdekében. Nyomatékos súllyal vizsgálta a nemzetközi zsűri, hogy milyen mértékben alkalmazzuk Gyulán az alternatív energiaforrásokat. Ebből is jelesre vizsgáztunk, mert az elmúlt 4 évben végzett felújításaink során olyan korszerű fűtési rendszereket építettünk ki, melyeknek köszönhetően több középületünket már nem drágán és környezetszennyező módon, gázzal fűtjük, hanem az Erkel-házat és az Almásy-kastélyt talajszondás hőszivattyú, a Kohán Képtárat levegős hőszivattyú technológiával, az AquaPalotát pedig a termálvíz hulladékhőjével fűtjük. Több középületünkben hőszigetelést, nyílászárócserét végeztünk a fűtéskorszerűsítés mellett. Ezeket a beruházásokat folytatni kell a következő években is. Növelnünk kell a város önfenntartó képességét, azaz csökkentenünk kell az önkormányzati tulajdonú épületek üzemeltetési költségeit és általában is a városüzemeltetési kiadásokat. Ebben a körben az energiaköltségek terén érhető el hosszú távon a legnagyobb megtakarítás. Ki kell tűznünk hosszú távú célként a városi energiaautonómia megvalósítását. Hőszivattyús fűtési technológiák, napelemek, napkollektorok és hasonló, korszerű megoldások kellenek fokozatosan minden önkormányzati létesítmény működtetéséhez annak érdekében, hogy egyre kisebb mértékben függjünk az energiaszolgáltató cégektől, végül pedig teljes egészében saját rendszereinkből nyerjük az energiát. Az előttünk álló években ilyen beruházásokra van a legnagyobb szükségünk. Évtizedek távlatában pedig el kell érjük azt is, hogy a gyulai háztartások és vállalkozások is az energiaautonómia jegyében alternatív energiaforrásokat használjanak. Ez nem lehetetlen, de idő kell hozzá és kitartás. Ezek a beruházások megtérülnek. Ott van például a művelődési központ. 2012-ben az épület 47 ezer m3 gázt használt fel, tavaly a hőszigetelés és fűtéskorszerűsítés után már csak 26 ezer m3-t. Ez több, mint 44%-os csökkenés! A Kohán Képtár jelenlegi épületének gázfogyasztása 2012-ben 4300 m3 volt, ma pedig nulla, itt a megtakarítás 100%! Az önkormányzat villamosenergia -megtakarítása a közvilágítás korszerűsítésével évente 35 millió forint. Tavaly még 118 millió forint villanyszámlát fizettünk, az idén várhatóan már csak 83 milliót fogunk.
Nem mindegy, hogy a polgárok és a vállalkozások által befizetett adóforintokat a közműcégeknek fizetjük be, vagy oktatásra, sportra, kultúrára vagy éppen gazdaságfejlesztésre költjük. Ez utóbbi is nagyban hozzájárul a város önfenntartó képességének növeléséhez, ezért is fogjuk elkezdeni a Déli Ipari Park kiépítését.
Jó hírek érkeznek mostanában az M44-es út építésének előkészítésével kapcsolatban, és a kormány önkormányzatunk kezdeményezésére kormányhatározatban rögzítette azt, hogy 2020-ig megvalósítja a Szeged–Gyula közötti vasútvonal villamosítását is. Ám önmagában sem az autópálya, sem a korszerű vasút nem hoz gazdasági fejlődést. A helybeli lehetőségeket nekünk, magunknak kell megteremtenünk. A befektetők számára, ha szabad így fogalmazzak, nekünk kell megágyazni, ezért kell már most elkezdeni a nagyszabású turisztikai, élelmiszer-ipari és más iparfejlesztési terveink megvalósítását, hogy mire megépül az M44 és az új vasúti pálya, mi már készen álljunk arra, hogy minden erőforrásunkkal bekapcsolódjunk Magyarország és Európa gazdasági vérkeringésébe.
Merjünk nagyokat álmodni, mert ahogyan Háfiz, középkori perzsa költő írta: „Saját korlátod te vagy – emelkedj felül rajta.”
Boldog új évet kívánok!
