Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Magyarságtörténeti értékek sorakoznak a Gyulai Várszínház kamaragalériájában

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • F. C. • KULTÚRA • 2015. január 15. 10:00
Magyarságtörténeti értékek sorakoznak a Gyulai Várszínház kamaragalériájában
A Magyar királyok arcképcsarnoka című kiállításon Somogyi Győző festőművész műalkotásait tekinthetik meg az érdeklődők
Fotó: Gyulai Hírlap - Rusznyák Csaba

Magyar királyok arcképcsarnoka címmel nyílt kiállítás január 14-én a Gyulai Várszínház kamaragalériájában. A falakra függesztett tömör művészet Somogyi Győző a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas képzőművész talentumát fémjelzi. A tárlat, a képek részletgazdag ábrázolása révén, egyszerre közvetít festészeti és történelmi értékeket a látogatók számára.

A kiállítás megnyitóján Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében kiemelte, bár galériájukban már 1999 óta állítanak ki különböző alkotásokat, ilyen erős és tartalmas művészeti anyag talán még sosem került a falakra. Az igazgató kiemelte, a tárlat magyarságtörténeti értéke is jelentős, hiszen királyaink arcképeit így együtt – a tárlat megszületése előtt – aligha láthatta a nagyközönség.

Kónya István alpolgármester köszöntőjében hangsúlyozta, a magyar királyok – különösen három uralkodó – városunk történelmének alakulásában is fontos szerepet játszottak, ezért is lényeges, hogy emlékezzünk rájuk.

- Városunk ízig vérig kötődik királyainkhoz. Három király volt az, akit joggal nevezhetünk Gyula város királyainak, hiszen meghatározóak voltak városunk történelmében. Károly Róbert, Zsigmond király, és természetesen Mátyás király. Ez a három király különösen megérdemli azt, hogy méltóképpen, tisztelettel emlékezzünk rájuk, hiszen ha ők nem lettek volna ilyen nagy formátumú uralkodók, akkor ki tudja, hogy mi lenne most velünk, illetve városunkkal – hangzott el Kónya István beszédében.

A tárlatot Turai Kamil filozófus, teológus nyitotta meg, aki egy rendkívül velős – a tárlathoz hasonlóan művészi – textust olvasott fel, melyben az alkotó életéről, tanulmányairól, tehetségéről is szót ejtett, valamint a kiállításhoz és a festményekhez kapcsolódóan is megosztotta gondolatait a jelenlévőkkel. Beszédében többek között arról is hallhattunk, hogy „Somogyi Győzőt istenáldotta tehetsége dacára sem vették fel az akkori felsőfokú képzőművészeti képzésbe,” így a teológia misztikumába merült, és önmagát fenntartó, alföldi művészlelkész lett.

- Nem óhajtok itt idejekorán se díszgyászbeszédet, se boldoggá avatást ceremonizálni, de azt azért – az Úr még nagyobb dicsőségére – kockázat nélkül megkockáztathatom, hogy Giottóhoz, vagy Fra Angelicohoz hasonló karakterű és talentumú, üdvösségközvetítő képíró mestert küldött az elkarakterelenedett, elposvány-pogányosodott közép-európaiságba az Istenség – osztotta meg gondolatait Turai Kamil.

A filozófus a későbbiekben a Somogyi koloratúráról tett említést, melyben ugyan minden színárnyalatnak helye van, de csak szigorúan hierarchikus rendszerben. Mint mondta: „Úr, uralkodik a nap aranya, tűz bíbora. Ez a színpár egyenesen Isten szívéből patakzik. Már alárendelt az ég kékje, a föld zöldje, s vészes a romlásbarna, s fenefekete, a kárhozat túlsütött sötétje.”

Zárásképpen maga az alkotó szólt néhány szót a kiállításról, mely során kiderült, hogy őt nem a művészi önkifejezés szándéka vezérelte a sorozat életre hívásában, hanem inkább egy olyan történelmi rekonstrukciót kívánt elkészíteni, amely a mai tudomány állása szerint a lehető leghitelesebb képsorozattá áll össze.

- Kénytelen voltam látni, hogy a francia forradalom előtti történelem gyakorlatilag be volt tiltva. Sötét középkor címszó alatt el volt intézve pár megvető szóval. A magyar királyság ezer esztendeje igazából ismeretlen előttünk. Természetesen a magyar királyokról már a barokk korban is készültek képek, de akkoriban nem törődtek a hitelességgel. Például olyan királyokat, akik már gyermekkorukban meghaltak, aggastyán, szakállas öregeknek ábrázolták – fejtette ki Somogyi Győző.

A festőművész végül hozzátette, az alkotás során igyekezett a történelemhez hűen ábrázolni az arcvonásokat, de hosszú kutatások alapján dolgozta ki a ruhák, fegyverek, ékszerek és rendjelek legapróbb részleteit is. A képsorozat Kaposvár város megrendelésére készült, így az eredeti darabok ma is ott tekinthetőek meg. A festménysorozatról Magyar királyok arcképcsarnoka címmel könyv is megjelent.

A kiállítás február 28-ig tekinthető meg.

 

Somogyi Győző. Fotó: Gyulai Hírlap - Rusznyák Csaba
GYULAI HÍRLAP • 2015. január 16. 01:24
A Magyar királyok arcképcsarnoka című kiállításon Somogyi Győző festőművész műalkotásait tekinthetik meg az érdeklődők
Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)