Karácsony alkalmából meghitt ünnepségre hívta vendégeit a gyulai Magvető Református Általános Iskola december 19-én. A gyulai református templomban megrendezett összejövetel istentisztelettel kezdődött, majd a tanintézmény harmadik osztályos tanulóinak műsorát tekinthette meg az ünneplő sokaság.
A Gyulai Hírlapnak Székácsné Kisvárdai Katalin tanítónő elmondta, iskolájuk fennállása óta minden évben a gyulai református templomban rendezik meg karácsonyi ünnepségüket, melyen többnyire betlehemes játékokkal, versekkel és énekekkel igyekeznek megteremteni az ünnep hangulatát. Az iskola harmadik évfolyamos tanulói az idei adventi időszakban is buzgón készültek a több éves múltra visszatekintő eseményre.
Az ünnepi istentiszteletet Baráth Andrea református lelkipásztor szolgálta, aki a közös éneklést és imát követően arról beszélt, mire is várunk advent időszakában, mit várunk a karácsonyban. Hiszen sokan a pihenés reményében áhítják az ünnepet, mások a távoli rokonokkal való találkozásra vágynak, de vannak olyanok is, akik az ajándékozás öröme miatt remélik a karácsony eljövetelét. Baráth Andrea arra emlékeztette a gyülekezetet, hogy – bár az előbbiek fontos remények – el kell hinnünk, hogyha csak ennyit várunk a karácsonyban, akkor nem lesz igazi ünnepünk. A karácsonyból ugyanis sokszor csak a külsőségek, az ajándékozás, a fenyőfadíszítés és szeretteink meglátogatása marad, így szokásainktól gyakran nem vesszük észre, hogy Jézus születésének ünnepén Krisztust is meg kell látnunk, ővele is találkoznunk kell.
Az istentiszteletet követően Pusztaszegi Ákos trombitaszólójával folytatódott az ünnepség, majd a Magvető iskola 3. évfolyamos tanulóinak zenés-verses műsorát láthatták az egybegyűltek. Az előadást az iskola énekkara színvonalas ünnepi dalokkal segítette.
A trombitaszó után vándorló „pásztorokra” lehettünk figyelmesek, akik útjuk során meg-megállva egészen „Betlehemig” ballagtak. A bundákat és süvegeket viselő nebulók ünnepi énekekkel és versekkel kedveskedtek nekünk, melyeket – vékony hangjaikon – oly erőteljesen szavaltak, hogy valósággal zengett tőlük a templom.
Ezután újabb diákcsapat lépett a színpadra, melynek tagjai az első Szentkarácsony estét, József és Mária betlehemi történetét idézték fel. Jelenetükben pásztorok és bölcsek vonultak a bárányokkal őrzött jászolhoz, miközben odafönt, a karzaton angyalok glóriái csillantak meg.
A rendezvény utolsó momentumaként a karácsonyfa csillagszórói is lángra gyúltak, ezzel is hálát adva Istennek az idei ünnepért.
