A Gyulán működő civil szervezetek képviselői számára tájékoztató fórumot rendezett Alt Norbert, Gyula város polgármestere, Herczegné Szabó Marianna, a NEA – Új nemzedékek jövőjéért kollégiumi tagja és Sós Imre civil referens november 28-án este az Esze Tamás utcai Civil Házban.
Alt Norbert megnyitó beszédében elmondta, az elmúlt négy évben jelentős fejlődés állt be a gyulai civil szervezetek életében: létrejött a civil referensi munkakör, a Civil Szolgáltató Központ, és széleskörű összefogással Herczegné Szabó Mariannát sikerült delegálni a NEA kollégiumába. Ezt követően az alpolgármester példákkal tanúsította, mennyi mindent tettek a helyi civil szervezetek azért, hogy minél színesebb és szerteágazóbb legyen az élet Gyulán.
Alt Norbert kifejtette, továbbra is kéri a helyi szervezetek aktivitását, és várja a javaslatokat a következő öt évre nézve, a programok, a pályázatok, a szervezetépítés, a munkahelyteremtés, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése és a civil infrastruktúra fejlesztésének érdekében.
- Az is fontos kérdés, hogy a civil szervezetek milyen szerepet és tevékenységeket tudnának vállalni Gyula város gazdaságfejlesztési programjában, ugyanis a civil társadalom egy olyan felhajtó erő, amely közvetve hat a gazdasági élet szereplőire – fogalmazott Alt Norbert.
Sós Imre beszámolójában a gyulai civil szféra jelenlegi állását adatokkal igazolta. A civil referens elmondta, a 75 települést magába foglaló Békés megyében a szükséges közhasznúságot 415 civil szervezet kapta meg, amelyből 63 gyulai. Egy más irányú statisztika is nagy számot mutat: Sós Imre a Gyulai Hírlap online oldalán számba vette az idei eseményeket, s a programok között több mint 130-at talált, amely a helyi civil szféra szervezésében valósult meg Gyulán. Beszámolt a közösen beadott pályázatok, vagy az SM Adománybolt sikeréről, a Kerecsényi László Íjász Egyesület hamarosan megnyíló szakboltjáról. Említést tett a sikeres rendezvényekről: a harmadik alkalommal megrendezett civil hétről, a Gyulai Kolbász és Sódarmustráról, a Gyulavári Kastélynapokról, a városunkban megszervezett agility világbajnokságról, a japán napról, a Gyulai Diáknapokról, vagy a már szervezés alatt álló mézeskalács-fesztiválról.
Sós Imre továbbá örömét fejezte ki, hogy idén három gyulai civil szervezet is negyedszázados évfordulóját ünnepli városunkban: 25 éves a Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Emberek Közhasznú Szervezete, az Erkel Ferenc Társaság, valamint a Gyulai Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezete.
Herczegné Szabó Marianna elmondta, reményei szerint az aktuális működési, illetve szakmai pályázatok néhány hét múlva kiírásra kerülnek. A jelenlévőknek azt tanácsolta, hogy – legalább fejben – már most készüljenek a pályázatokra, és ne az utolsó percben adják be azokat. Ha valamelyik pályázaton nem nyertek, ne csüggedjenek, próbálják meg újra. Akik pedig nyertek, azok segítsenek más szervezeteknek, hogy ők is sikerrel pályázhassanak.
- Egy alapos, jól kidolgozott, védhető pályázatot adjanak be, mert csak akkor tudok segíteni. Minden olyan lehetőség, amely pénzt hoz a civil szervezetek számára, az a szervezet stabilitását jelenti – fogalmazott Herczegné Szabó Marianna, aki a Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Emberek Közhasznú Szervezete elnökeként már több sikeres pályázatot is elkönyvelhet szervezetének.
A munkaértekezlet további részében a civil vezetőknek lehetőségük nyílt javaslatokat tenni a jobb együttműködés érdekében.
Ament Balázs, a Mi egy Másért Közhasznú Egyesület elnöke egy civil erőforrástérkép felállítására hívta fel a figyelmet, amelynek segítségével a partnerszervezetek tisztában lennének egymás eszközparkjával, így kisegíthetnék egymást tárgyi eszközökkel, például egy sörpaddal, vagy akár egy fűkaszával.
Bartóki László, a Japánkert Barátok Köre Egyesület vezetője azzal az ötlettel állt elő, hogy a helyi civil szervezeteket érdemes lenne tematizálni, így a hasonló csoportok kellőképpen megismerhetnék és segíthetnék egymást, valamint egyesíthetnék erőforrásaikat.
Szendreiné Dudás Ildikó, a Gyulai Nagycsaládosok Egyesületének elnöke hozzáfűzte, hasznos lenne közzétenni az egyesületek által rendezett programok dátumait, így elkerülhetők lennének az alászervezések.
Cs. Szabó András, a Gyulai Közművelődési és Vízimentő Egyesület vezetője javasolta, hogy a szervezetek felsorolása, illetve elérhetősége legyen elérhető minden egyesület számára, hogy eredményesebb legyen a szervezetek közötti kommunikáció.
A Gyulai Hírlapnak Alt Norbert kifejtette, a civil szféra számára négy évvel korábban már tartott tájékoztató jellegű fórumot. Akkor megbeszélték a következő esztendők feladatait, milyen pályázatokon szeretnének részt venni, hogy melyek azok a területek, ahol a civil szervezetek kifejtenék tevékenységüket.
- Most, a négy év elteltével értékeltük az eredményeket, majd meghatároztuk az előttük álló ötéves időszak tennivalóit. Az elmúlt négy évben, Gyula városban egy nagyon aktív, lelkes összetartó civil közösség jött létre, ezalatt több mint hatvan civil szervezet vett részt valamilyen formában a város programjain. Azért jöttünk össze, mert ezt az együttműködést tovább kell fejlesztenünk, erősítenünk – mondta a városvezető.
Sós Imre végül lapunknak elmondta, a civil értekezlet nagyon hasznos kezdeményezés volt, mert sikerült ráirányítani a figyelmet az év történéseire, valamint arra, hogy a különböző egyesületeknek érdemes összefogni.
- A fórumon nagyon sok szervezet vezetője, képviselője jelen volt, ami arra is rámutat, hogy a gyulai civil szféra érdeklődő, tesz azért, hogy előremozdítsa működését, és minél színvonalasabb programokat valósítson meg – hangsúlyozta a civil referens.
