Mezőgazdasági kisfórumot rendezett a Wenckheim Krisztina Közalapítvány a gyulai Civil Házban a közelmúltban. A találkozón Szűcs Gergely a Régi Gyümölcsfajták Baráti Körének egyik kertésze tartott előadást, mely során a kiskertekről és a régi gyümölcsfajtákról, valamint egy speciális termelési és értékesítési alternatíváról beszélt a résztvevőknek. A fórumot Veres Emese, a Növényi Diverzitás Központ gyümölcsész koordinátora is megtisztelte jelenlétével.
- Az előadásom első felében a régi gyümölcsfajtákról, ezek hasznosításáról, szerepéről beszélek, tehát arról, hogy miért is fontos az, hogy ezeket újra felfedezzük. Régen ugyanis voltak olyan gyümölcsök, amelyeket a termelők aszalt finomságokként, levesben, vagy akár húsételek mellé fogyasztottak, esetleg elrakták télire, de akadt olyan is, amit csak az állatoknak termesztettek. Ez a rengeteg fajta ízvilág lehetővé tette, hogy mindenki el tudja adni a saját termékét, mert megvolt az a kis vásárlói közösség, amely épp az általa termesztett gyümölcsökből készített ételeket, vagy termékeket kedvelte leginkább – tájékoztatta a Gyulai Hírlapot Szűcs Gergely.
A kertész lapunknak elmondta, mindezzel arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy vissza kell hozni a régi hagyományokat és tenni kell azért, hogy újra gazdag és sokszínű legyen a vidékünk. Mindennek velejárója az is, hogy a kispiacon jelenlévő kereskedők, termelők széles termékpalettát kínálhatnak majd fel a fogyasztók számára.
- A második részben ennek a megvalósítási folyamatát, illetve a gazdasági vonatkozásait szeretném ismertetni. Azt szeretnénk, hogy minél többen csatlakozzanak ahhoz a baráti közösséghez, amely azt a célt szolgálná, hogy térségünkben minden termelő, kereskedő megférjen egymás mellett azáltal, hogy a piacra jutási lehetőségét megadjuk. A program révén nem egyedül kellene kijárnunk ezt az utat, hanem csapatokba, gazdasági egységekbe tömörülve működhetnénk együtt, hiszen így könnyebben tudnánk piacra jutni és terméket előállítani is. Könnyebben vásárolhatnánk meg a különböző berendezéseket, de egy hatékony marketing megtervezése is egyszerűbb lenne, ha csapatban dolgoznánk – foglalta össze az innovatív kezdeményezés lényegét Szűcs Gergely.
Az előadó úgy fogalmazott, ha egy márkanév alatt futnának a térség termékei, akkor a programot összekapcsolhatnák a turizmussal, de gyakorlatilag bármilyen gazdasági egységgel – függetlenül attól, hogy e terület az egész megyét, a gyulai járást, vagy csupán néhány települést foglalna-e magába. Szűcs Gergely hozzátette, a gyulai tündérkert oktatási feladatkörrel csatlakozhatna a programhoz.
- Az ötlet onnan jött, hogy több alkalommal is jártam külföldön – Angliában, Franciaországban, Németországban és Ausztriában – ahol olyan példákat láttam, amelyek működőképesek. Azt láttam, hogy egységben és harmóniában tudnak kint együttműködni, és egymás mellett élni a különböző és a hasonló gazdasági egységek. Ehhez pedig nálunk is adottak a körülmények. Véleményem szerint, ha mi is hasonló egységet tudnánk működtetni, és el tudnánk érni, hogy az egyes közösségek és szektorok kommunikáljanak egymással, akkor a régiónk kiemelkedhetne az országból – tette hozzá Szűcs Gergely.
Szűcs Gergely kiemelte, mindenekelőtt az a legfontosabb, hogy megismertessék a térségben élő emberekkel ezeket a termékeket. Az általa folytatott tevékenységhez Lőkösháza már csatlakozott, sőt ott már tavaly elindították ezt a fajta gondolkodásmódot. Azóta a településen saját beton térkő elemek gyártása indult meg, nemrégiben fazekasházat indítottak, tájházat nyitottak, valamint zöldségekből fűszereket és egyéb saját termékeket kezdtek előállítani. Lőkösháza tehát teljes mértékben támogatást szeretne nyújtani a kezdeményezéshez, ugyanis az ottaniak kitűnően ismerték fel azt, hogy ha olyan termékeket állítanak elő, amelyeket a helyiek szívesen megvásárolnak, azzal munkahelyeket is tudnak teremteni.
- A külföldi példákat látva, úgy gondolom, hogy ezt ki lehetne terjeszteni több gazdálkodási folyamatra is, hiszen más országokban mindez a polgármesteri hivatalokkal, a különböző leader csoportokkal, civil szervezetekkel, turizmussal és a kis gazdasági egységekkel együtt is működik. Egyedül a nagytermelők és a multik esnének ki ebből. Bár tulajdonképpen a multinacionális cégek is rákényszerülnek arra, hogy helyi szinten a kis gazdasági egységekből bekerülő termékeket is elhelyezzék a polcaikon. Ez sok tekintetben egyfajta koordinációt és gazdasági biztonságot nyújthat – tette hozzá végül Szűcs Gergely.
